Acrogigantizmus: Dr. Giampaolo Trivellinnek, a Humanitas kutatójának 2020 márciusában indult kutatási projektje a 2018-as Marie Skłodowska Curie Akció-Egyéni Ösztöndíj elnyerésének és a Telethon Alapítvány támogatásának köszönhetően (2021 júniusában indult) elérte a első fontos következtetés

A „Duplikációk megzavarják a kromatin architektúrát és újrahuzalozzák a GPR101-erősítő kommunikációt az X-hez kapcsolódó akrogigantizmusban” című tanulmányban, amelyet 23. február 2022-án tettek közzé a The American Journal of Human Genetics tudományos folyóiratban, Dr. Trivellinnek sikerült betekintést nyernie a kóros mechanizmusokba. mögöttes X-kapcsolt akrogiantizmus (X-LAG).

Az X-LAG egy ritka genetikai betegség, amelyet jelenleg világszerte körülbelül 40 embernél diagnosztizálnak, azaz az agyalapi mirigy gigantizmusában szenvedő betegek 10%-ánál, amely az agyalapi mirigy diszfunkciójához kapcsolódó patológia.

Akrogigantizmus: mi az

Az X-hez kötött acrogigantizmust Dr. Trivellin csapata írta le először 2014-ben, és egy olyan állapot, amelyet az X kromoszómán található genetikai hiba okoz: pontosabban a GPR101 nevű membránreceptor előállítására vonatkozó utasításokat tartalmazó gén megkettőződése.

A GPR101 megkettőződése az agyalapi mirigy daganatával jár, amely a növekedési hormon (GH) túlzott szekrécióját okozza.

Az acrogigantizmus különböző klinikai tünetei közül a legszembetűnőbb a betegek túlzott testnövekedése, akik kezelés nélkül általában meghaladják a 2 métert.

Bár az X-LAG-ra nincs gyógymód, jelenleg multidiszciplináris megközelítéssel kezelhető, beleértve a műtétet, az orvosi terápiát és ritkábban a sugárterápiát.

Az akrogigantizmus kutatási tanulmánya

Dr. Trivellin és kutatócsoportja a GPR101 gén szerepét és az agyalapi mirigy daganatokban kifejezett expresszióját okozó molekuláris mechanizmusokat vizsgálta, amelyek eddig ismeretlenek voltak.

A tanulmány kimutatta, hogy túlzott expressziójának oka a gént tartalmazó kromatin domén megváltozása.

Ezt a változást a betegséggel összefüggő megkettőzés idézi elő.

DNS-ünk kromatin doménekre vagy TAD-okra (topológiai asszociált doménekre) van felosztva, amelyek funkciója a bennük található géneket elkülönítve tartja a genom többi részétől.

Ez a kompartmentalizáció biztosítja, hogy a génexpressziót fokozó szabályozó elemek (fokozók) hatása csak az ugyanazon kromatin doménben található génekre korlátozódjon.

Ellentétben a többi génnel, amely általában a GPR101-gyel együtt duplikálódik X-LAG betegekben, a GPR101 az egyetlen a saját kromatin doménjében, amely izolálva van a többitől.

A betegeknél a génduplikáció okozta kromatin domének átrendeződése következik be, ami egy új kromatin domént eredményez, amelyben a GPR101 gén már nem válik el a többi gén enhanszer szekvenciáitól, hanem kölcsönhatásba lép velük.

Ezek az új patológiás kölcsönhatások vezetnek a GPR101 kifejezett expressziójához a betegek daganataiban.

Akrogigantizmus, jövőbeli kilátások

Ennek a mechanizmusnak a felfedezése, amelyet Dr. Trivellin tanulmánya ír le először az endokrinológiában, további kutatási távlatokat nyit mind az agyalapi mirigy betegségei, mind más endokrin rendellenességek tekintetében, amelyek hasonló kóros mechanizmusok révén alakulhatnak ki.

Annak ismerete, hogy mi határozza meg a GPR101 receptor túlzott expresszióját, a növekedési hormon túltermeléséhez vezető intracelluláris szignálok kaszkádját, alapvető fontosságú lesz a gigantizmus által érintett betegek új terápiás perspektívájában.

Ez az első lépés a GPR101-gyel kölcsönhatásba lépő fokozó szekvenciákat specifikusan gátló kezelések jövőbeni fejlesztése felé akrogigantizmusban szenvedő betegeknél: a GPR101 gén túlzott expressziójának kikapcsolása csökkenti a növekedési hormon túlzott szekrécióját és az ezzel járó legyengítő tüneteket.

Olvassa el még:

COVID-19 Down-szindrómás embereknél: akár 10-szer magasabb halandóság. Az ISS tanulmánya

Down-szindróma és COVID-19, kutatás a Yale Egyetemen

Down-szindrómás gyermekek: a korai Alzheimer-kór jelei a vérben

Forrás:

Humanitas