Az angina pectoris olyan betegség, amelyet nagyrészt fő tünetével azonosítanak; a kifejezés a latinból származik, és fájdalmat jelent a mellkasban

Ezt a szív véráramlásának átmeneti hiánya okozza, ami oxigénhiányt okoz a szívszövetben.

A jelenséget ischaemiának is nevezik; angina pectorisban az ischaemia reverzibilis, és nem megy odáig, hogy maradandó szívkárosodást okozzon.

A betegség általában hirtelen, akut és átmeneti mellkasi fájdalomként jelentkezik; Nehézség a mellkasban és a felső végtagokban, bizsergés vagy fájdalom ugyanazon a helyen, fáradtság, izzadás, hányinger.

A tünetek intenzitása és időtartama egyénenként nagyon eltérő lehet.

Kardioprotekció és szív -újraélesztés? LÁTOGASSA MEG AZ EMD112 BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -N MOST TOVÁBBI RÉSZLETEKRE

Mi az angina pectoris?

Az angina különböző formákra osztható:

• Stabil vagy terheléses angina: fizikai erőfeszítés, hideg vagy érzelem váltja ki. Ebben az esetben a betegség tünete fizikai tevékenység végzésekor nyilvánul meg, különösen, ha alacsony hőmérsékletnek van kitéve, vagy az érzelmi stressz magaslatán. Ez a legelterjedtebb és egyben a leginkább ellenőrizhető forma.
• Instabil angina: ebben az esetben a fájdalom váratlanul jelentkezik, még nyugalomban vagy mérsékelt fizikai terhelés során is. Az ok a koszorúér átmeneti elzáródása lehet, amelyet egy vérrög, más néven thrombus okoz, és amely az érfalak atherosclerosisos betegségén képződik. Ezért ez az angina legveszélyesebb formája, amelyet azonnal kezelni kell, mivel erősen összefügg az akut miokardiális infarktussá való progresszió kockázatával. A variáns angina vagy a Prinzmetal-angina szintén az instabil angina egyik formájának tekinthető. A variáns anginát az egyik koszorúér görcse okozza, az ér jelentős, bár átmeneti szűkületével addig a pontig, ahol a véráramlás jelentősen romlik, és mellkasi fájdalommal járó ischaemia lép fel. A Prinzmetal angina meglehetősen ritka betegség, amely általában nem jár együtt a görcs által érintett koszorúér érelmeszesedésével.
• Másodlagos angina: ebbe beletartozik a szív „ischaemia” minden olyan formája, amelyet nem koszorúér-szűkület vagy elzáródás, hanem egyéb kórképek, például aorta-elégtelenség, mitralis szűkület, súlyos vérszegénység, pajzsmirigy-túlműködés és aritmiák okoznak.

Mik az angina pectoris okai?

Az anginát a szív vérellátásának átmeneti csökkenése okozza.

A vér szállítja a szívizom szöveteinek életéhez szükséges oxigént.

Ha a véráramlás nem megfelelő, az ischaemia feltételei megteremtődnek.

A szívkoszorúerek kritikus beszűkülése (szűkület) csökkenti az áramlást, így amikor megnövekszik a szívszövet oxigénigénye (fizikai aktivitás, hideg vagy érzelmi stressz során), valójában nincs elegendő utánpótlás.

Ez leggyakrabban szívkoszorúér atherosclerosis jelenlétében fordul elő, egy olyan betegség, amely az erek falát érinti lipid- vagy rostos tartalmú plakkok képződése révén, amelyek a lumen fokozatos csökkenése vagy fekélyképződés és hirtelen vérrögképződés irányába fejlődnek. vérrög a sérülés helye felett.

A koszorúér elzáródása/zsugorodása ritkábban is előfordulhat a koszorúér görcs miatt, általában az érfalak ateroszklerotikus elváltozása nélkül.

Az érelmeszesedés kialakulását elősegítő állapotok a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az elhízás.

EKG BERENDEZÉS? Látogasson el a ZOLL BOOTH -ra a vészhelyzeti expón

Mik az angina pectoris tünetei?

Az angina tünetei a következők:

• Akut fájdalom, nehézség, bizsergés vagy fájdalom a mellkasban, amely néha kisugározhat a vállakba, karokba, könyökökbe, csuklókba, hátba, nyak, torok és állkapocs
• Hosszan tartó fájdalom a felső hasban
• Légszomj (dyspnoe)
• Izzadó
• Ájulás
• Hányinger és hányás

Hogyan lehet megelőzni az angina pectorist?

Az angina pectoris megelőzése elsősorban a koszorúér-érelmeszesedés megelőzésével, a főbb kardiovaszkuláris rizikótényezők ellenőrzését célzó intézkedések végrehajtásával történik.

Kerülni kell az ülőmunkát, mérsékelt és rendszeres fizikai aktivitást kell végezni; kerülje, ha anginás fájdalmai, túlzott megterhelése és pszichofizikai stressz forrásai voltak; kerülje a túlsúlyt és az elhízást, kövesse az egészséges, alacsony zsírtartalmú, gyümölcsben és zöldségben gazdag étrendet; kerülje a bőséges étkezést és az alkoholfogyasztást; ne dohányozzon vagy hagyja abba a dohányzást.

A cukorbetegeknek minden intézkedést meg kell tenniük a megfelelő vércukorszint-szabályozás érdekében.

Ezenkívül rendszeresen ellenőrizni kell a vérnyomást.

Diagnózis

Ha anginás epizódja van, akár annak gyanúja is fennáll, azonnal jelentse kezelőorvosának, hogy kivizsgálja:

• Elektrokardiogram (EKG): rögzíti a szív elektromos aktivitását, és lehetővé teszi a szívizom ischaemiára utaló eltérések kimutatását. A Holter az EKG elhúzódó, 24 órás monitorozása: angina gyanúja esetén lehetővé teszi az EKG rögzítését a mindennapi életben, és különösen azokban az esetekben, amikor a beteg tüneteket jelez.
• Stressz teszt: a vizsgálat egy elektrokardiogram rögzítéséből áll, miközben a páciens testmozgást végez, általában futópadon sétál vagy szobakerékpáron pedálozik. A tesztet előre meghatározott protokollok szerint végezzük, amelyek célja a koszorúér keringés funkcionális tartalékának felmérése. Megszakad, ha tünetek, EKG-változások vagy magas vérnyomás lép fel, vagy ha az ischaemiára utaló jelek és tünetek hiányában elérik a páciens maximális aktivitását.
• Myocardialis szcintigráfia: olyan módszer, amely a terheléses ischaemia értékelésére szolgál olyan betegeknél, akiknek elektrokardiogramja önmagában nem értelmezhető megfelelően. A páciens ebben az esetben is szobabiciklin vagy futópadon végezheti el a vizsgálatot. Az elektrokardiográfiás monitorozás mellett intravénásan radioaktív nyomjelzőt adnak be, amely rendszeres szív vérellátása esetén a szívszövetben lokalizálódik. A radioaktív nyomjelző egy speciális eszközzel, a gamma kamerával érzékelhető jelet bocsát ki. A radiotracer nyugalomban és az aktivitás csúcspontján történő beadásával felmérhető, hogy ez utóbbi állapotban nincs-e jel, ami annak a jele, hogy a páciens terheléses ischaemiában szenved. A vizsgálat nemcsak az ischaemia jelenlétének diagnosztizálását teszi lehetővé, hanem pontosabb információt nyújt annak lokalizációjáról és mértékéről. Ugyanez a vizsgálat elvégezhető úgy is, hogy a hipotetikus ischaemiát ad hoc gyógyszerrel állítjuk elő, és nem tényleges testmozgással.
• Echokardiogram: ez egy képalkotó vizsgálat, amely a szív szerkezetét és mozgó részeinek működését mutatja be. A készülék a felületén nyugvó szondán keresztül ultrahangsugarat juttat a mellkasba, és feldolgozza a visszavert ultrahangot, amely visszatér ugyanabba a szondába, miután különböző módon kölcsönhatásba lép a szívszerkezet különböző összetevőivel (szívizom, billentyűk, üregek). . Valós idejű képek is gyűjthetők egy terhelési teszt során, értékes információkkal szolgálva a szív fizikai aktivitás közbeni megfelelő összehúzódási képességéről. A szcintigráfiához hasonlóan az echokardiogramot is fel lehet venni olyan gyógyszer beadása után is, amely ischaemiát (ECO-stressz) válthat ki, lehetővé téve annak mértékének és lokalizációjának diagnosztizálását, értékelését.
• Koronográfia vagy koszorúér angiográfia: ez az a vizsgálat, amely lehetővé teszi a koszorúerek láthatóvá tételét radiopaque kontrasztanyag befecskendezésével. A vizsgálatot egy speciális radiológiai szobában végzik, ahol minden szükséges sterilitási intézkedést betartanak. A kontrasztanyag koszorúerekbe történő befecskendezéséhez az artéria szelektív katéterezése és a katéter előretolása szükséges a feltárt erek eredetéhez.
• CT szív- vagy számítógépes tomográfia (CT): ez egy diagnosztikai képalkotó vizsgálat a koszorúerekben lévő atherosclerotikus plakkok okozta meszesedések jelenlétének felmérésére, ami közvetett mutatója a fő koszorúér-betegség magas kockázatának. A mai készülékekkel intravénás kontrasztanyag beadásával is rekonstruálható a koszorúér lumen, és információt kaphatunk a kritikus szűkületekről.
• Mágneses magrezonancia képalkotás (NMR): részletes képeket készít a szív és az erek szerkezetéről az intenzív mágneses térnek kitett sejtek által kibocsátott jel rögzítésével. Lehetővé teszi a szív struktúráinak morfológiájának, a szívműködésnek és a falmozgásban a farmakológiailag indukált ischaemia (szívstressz MRI) következményeinek vizsgálatát.

Az angina kezelése

Az angina kezelésének célja a koszorúér-perfúzió javítása, valamint az infarktus és trombózis kockázatának elkerülése.

A terápia többféle, gyógyszeres vagy intervenciós lehetőséget tartalmaz, amelyeket a kardiológus a klinikai kép alapján értékel:

• Nitrátok (nitroglicerin): ez a gyógyszercsoport a koszorúerek értágulatának elősegítésére szolgál, ezáltal lehetővé téve a szív fokozott véráramlását.
• Aszpirin: tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az aszpirin csökkenti a szívroham valószínűségét. Ennek a gyógyszernek a vérlemezke-ellenes hatása megakadályozza a vérrögképződést. Ugyanezt a hatást más thrombocyta-aggregációt gátló szerek (ticlopidin, clopidogrel, prasugrel és ticagrelor) is végrehajtják, amelyek a klinikai állapottól függően alternatívaként vagy aszpirinnel kombinálva is adhatók.
• Béta-blokkolók: ezek lassítják a szívverést és csökkentik a vérnyomást, ezáltal csökkentik a szív munkáját és ezáltal oxigénigényét.
• Sztatinok: a koleszterinszint szabályozására szolgáló gyógyszerek, amelyek korlátozzák annak termelését és felhalmozódását az artériák falán, lassítva az érelmeszesedés kialakulását vagy progresszióját.
• Kalciumcsatorna-blokkolók: értágító hatást fejtenek ki a koszorúerekre, fokozzák a szív vérellátását.

A beavatkozási lehetőség a következőket tartalmazza:

Percutan coronaria angioplasztika, olyan műtét, amelynek során az angiográfia során a koszorúér lumenébe egy általában fémhálós szerkezettel (stenttel) társuló kis ballont helyeznek be, amelyet az artéria szűkületénél felfújnak és kitágítanak.

Ez az eljárás javítja a véráramlást, csökkenti vagy megszünteti az anginát.

Koszorúér bypass, olyan sebészeti eljárás, amelyben (vénás vagy artériás eredetű) vaszkuláris vezetékeket helyeznek el, hogy „megkerüljék” a koszorúér szűkületének pontját, ezáltal lehetővé téve, hogy a szűkület felső része közvetlenül kommunikáljon az alsó résszel.

A műtét nyitott mellkas mellett, a beteg általános érzéstelenítésben és szinte mindig az extracorporalis keringés támogatásával történik.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Szívdobogása van? Íme, mik ezek, és mit jeleznek

A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Angina pectoris: felismerés, diagnózis és kezelés

Forrás:

Humanitas