Tilt Test: miből áll ez a teszt?
A billentési teszt egy speciális diagnosztikai teszt, amely lehetővé teszi a páciens vérnyomásának és pulzusának viselkedésének felmérését vízszintes helyzetből félig függőleges helyzetbe történő mozgáskor.
A dönthető asztalon elhelyezett páciens paramétereiben bekövetkezett változásokat elektrokardiográffal és vérnyomásmérővel folyamatosan értékeljük a vizsgálat során.
Hogyan történik a dőlésvizsgálat?
A páciens a speciális hevedereknek köszönhetően egy billenőasztalon van elhelyezve és rögzítve, azaz a motoros mechanizmusnak köszönhetően forgatható.
A szükséges elektródákat a páciensre rögzítik, hogy folyamatosan rögzítsék a vérnyomást, az EKG-t, a légzésszámot, az oxigénszaturációt és adott esetben az elektroencefalogramot.
Egyes esetekben szublingvális vagy intravénás gyógyszeres kezelés adható a betegnek a hason fekvő helyzet hatásának fokozása érdekében.
Ehhez intravénás bejutás bevezetése is elképzelhető, aminek köszönhetően szükség esetén a gyógyszer gyors beadása lehetséges.
A dőlésvizsgálatnak alapvetően két fázisa van:
- Az alapfázis, amelyben a heverő kb. 5 percig vízszintes helyzetben marad, így a beteg hanyatt marad;
- A passzív fázis, amelyben a heverőt körülbelül 60°-kal megdöntik, így a páciens félig függőleges helyzetet vesz fel, amelyet körülbelül 20-30 percig kell tartani.
- Lehetséges egy harmadik, farmakológiailag fokozott fázis is, amikor a passzív fázisban lévő betegnek olyan gyógyszert adnak, amely kiváltja a syncopalis reflexet.
A teszt akkor tekinthető befejezettnek, ha ájulás vagy jelentős vérnyomás- vagy pulzusváltozás következik be, vagy ha a vizsgálat minden fázisát a páciens jelentős válasza nélkül hajtották végre.
Hogyan készüljek fel a dőléspróbára?
Mindenekelőtt a vizsgálat elvégzése előtt fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát az Ön által alkalmazott gyógyszeres terápiákról, hogy eldönthesse, hogy a vizsgálat előtt abba kell-e hagynia a gyógyszeres kezelést, és mennyivel.
Ezenkívül fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát bármilyen betegség jelenlétéről, mint például:
- diabetes mellitus
- glaukóma;
- jóindulatú prosztata hipertrófia.
Általánosságban elmondható, hogy elővigyázatosságból mindig jó ötlet tájékoztatni az orvost, ha bármilyen rendellenességben vagy betegségben szenved.
A pácienst arra is kérik, hogy a vizsgálat előtt legalább 2-3 órával ne igyon és ne éhezzen.
Sok esetben, különösen, ha a vizsgálatot reggel végzik, az orvos megkérheti a beteget, hogy az előző estétől koplaljon.
Olvassa el még:
Head Up Tilt Test, hogyan működik a Vagal Syncope okait vizsgáló teszt
Elsősegélynyújtás és sürgősségi beavatkozások: ájulás
Szívszinkopus: mi ez, hogyan diagnosztizálják és kit érint?
Az új epilepszia-figyelmeztető eszköz életek ezreit mentheti meg
A görcsrohamok és az epilepszia megértése
Elsősegélynyújtás és epilepszia: hogyan lehet felismerni a rohamot és segíteni a betegen
Neurológia, különbség az epilepszia és az ájulás között
Pozitív és Negatív Lasègue Bejelentkezés Szemiotika
Wasserman jele (Inverz Lasègue) Pozitív a szemiotikában
Pozitív és negatív Kernig-jel: szemiotika agyhártyagyulladásban
Lithotómia helyzete: mi ez, mikor használják, és milyen előnyökkel jár a betegellátásban
Trendelenburg (Anti-Shock) Pozíció: mi ez és mikor ajánlott
Hanyatt fekvő, fekvő, oldalirányú decubitus: Jelentés, helyzet és sérülések
Feszítők az Egyesült Királyságban: melyiket használják a legjobban?
Valóban működik az elsősegélynyújtás helyreállítási pozíciója?
Fordított Trendelenburg álláspont: mi ez és mikor ajánlott
Evakuációs székek: Ha a beavatkozás nem lát előre semmilyen hibahatárt, számíthat a csúszásra
Gyógyszeres terápia tipikus aritmiákra sürgősségi betegeknél
Kanadai ájulás kockázati pontszáma - Szinkóp esetén a betegek valóban veszélyben vannak, vagy nem?