Munkaterápia: az utóbbi években egyre gyakrabban hallunk róla rehabilitációs terápiaként, fogyatékosság, illetve testi-lelki betegségben, rendellenességben szenvedő gyermekek vagy felnőttek esetében

Ez a foglalkozásterápia, egy olyan rehabilitációs tudományág, amely a foglalkozáson keresztül segíti elő az egészséget és a jólétet, azaz a mindennapi, manuális és rekreációs tevékenységeket az egyén fizikai, kognitív, szociális és pszichológiai adaptációs képességeinek javítására.

Mi az a munkaterápia

A munkaterápia egy olyan rehabilitációs tudományág, amely a mindennapi élet sokrétű tevékenységét kiemelt médiumként alkalmazva, egyéni vagy csoportos beavatkozással az embert teljes egészében bevonja életminőségének javítása érdekében.

Foglalkozások alatt a mindennapi életvitel azon tevékenységeinek összességét kell érteni, amelyek az egyén kulturális kontextusának megfelelő, életkorának megfelelő, és amelyeket az egyén választ ki, szervez és végez, hogy gondoskodjon önmagáról, és hozzájáruljon a közösség gazdasági és társadalmi életéhez.

A foglalkozásokat általában a következő 3 területre osztják

• önellátás: öltözködés, evés, mosás stb.;
• termelő tevékenységek: munka vagy iskola;
• szabadidő: sport, kertészkedés stb.

A munkaterápia, vagyis a testi-lelki betegségben, rendellenességben szenvedők – akár átmeneti, akár maradandó fogyatékossággal élők – megelőzésében, kezelésében, rehabilitációjában beavatkozik kifejező, reprezentatív manuális, játékos, mindennapi életvitelszerűen.

Ily módon a betegek aktívan részt vesznek a rehabilitációs folyamatban, és a munkaterápia eredményei változatosak és személyre szabottak.

Munkaterápia, „testre szabott” rehabilitációs út

A foglalkozási terápia részeként a betegeknek kínált tevékenységeket gondosan választják ki és osztályozzák az adott személy szükségletei és kívánságai szerint.

Ezenkívül olyan komponensek, mint:

• kor;
• társadalmi kontextus;
• az egyén betegsége.

Az egyén foglalkozási teljesítményének megfigyelése és elemzése révén a foglalkozási terapeuta felméri és megtervezi a páciens rehabilitációs programját, hogy elősegítse a mindennapi életben való részvételt, beavatkozva olyan életkörnyezetbe is, mint az otthon, az iskola vagy a munkahely.

Minden páciensnek van egy poggyásza történetekből és érzelmekből, amelyeket magával hoz a kezelés során, egy poggyász, amelyet megoszt, és amely meghatározza őt.

A foglalkozási terápia ezt a poggyászt használja fel az elvesztett képességek helyreállítására vagy kompenzálására.

A munkaterápia megelőz, kezel és rehabilitál

• fejlett korú személyek (születéstől 18 éves korig), akik olyan állapotokban szenvednek, mint például agyi bénulás vagy tanulási zavarok, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar és autizmus spektrum zavarok;
• idős korúak számára a mindennapi önállóság megőrzése és a kockázatok megelőzése érdekében.
• neurológiai betegségben szenvedők, beleértve a stroke-ot, a fejsérülést, a szklerózis multiplexet és a Parkinson-kórt;
• reumatológiai és ortopédiai betegségekben szenvedők, beleértve az ízületi gyulladást, a reumás ízületi gyulladást és a töréseket;
• emberek pszichiátriai olyan állapotok, mint a skizofrénia, a bipoláris zavar és a depresszió.

Hogyan működik a munkaterápia

A munkaterápiás folyamat, mint már említettük, figyelembe veszi az egyén személyes történetét, elvárásait, foglalkozásait, rutinjait, családtörténetét, valamint az aktuális szociális és életkörülményeket.

Mindezeket az információkat az interjú és a kezdeti értékelés során gyűjtjük össze.

A kezdeti értékelés célja, hogy feltárja az egyén korlátait és fennmaradó képességeit a következők segítségével:

• szabványosított tesztek
• személyre szabott interjúk;
• az egyén teljesítményének megfigyelése a mindennapi életében.

Ezen felmérések eredményei lehetővé teszik az egyén érdekeinek megfelelően megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú célok megfogalmazását.

A célok meghatározását követően beavatkozási terv készül, amelyen keresztül az ergoterapeuta azonosítja az egyes egyén számára legmegfelelőbb stratégiákat a mindennapi életben és a munkavégzés során a lehető legnagyobb autonómia elérése érdekében, és foglalkozik az építészeti akadályok felszámolásával. az egyén lakókörnyezete.

Az ergoterapeuta a beavatkozás teljes időtartama alatt folyamatosan értékeli az esetleges változásokat, hogy a rehabilitációs folyamat végéig figyelemmel kísérhesse a célok elérését.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Vertiginous betegek vestibularis rehabilitációja

Fejfájás és szédülés: Vestibularis migrén lehet

Migrén és feszültség típusú fejfájás: hogyan lehet megkülönböztetni őket?

Elsősegélynyújtás: A szédülés okainak megkülönböztetése, a kapcsolódó patológiák ismerete

Nyaki szédülés: hogyan lehet megnyugtatni 7 gyakorlattal

Egyensúlyzavar és szédülési szindróma: kezeljük őket funkcionális vesztibuláris rehabilitációval

Forrás:

GSD