Aneurizma: mi ez, tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 31. január 2023.

Az aneurizma az egyik legrégebbi emberi betegség. Henry Sigerist orvostörténész szerint az ókori egyiptomiak már mágikus vagy vallási gyakorlatokkal kezelték, bár soha nem találtak konkrét kifejezést az azonosítására.

Az egyiptomi kezeléseket a patológiához köthetjük annak pontos leírásának köszönhetően az Ebers-papiruszban (i. e. 1550 körül), ahol korábban tűzön átvezetett vasműszerrel kezelendő érelváltozásról beszél.

Ami viszont az első kezeléseket illeti, várnunk kell a görög sebészre, Antillusra (Kr. u. II. században született és élt).

A MENTŐK RÁDIÓJA A VILÁGBAN? RÁDIÓK: LÁTOGATJON MEG AZ EMGERCY EXPO BONDOJÁT

A tartós kóros tágulás, az aneurizma faldudorként jelenik meg, amely a legtöbb esetben az artériákat érinti.

Az aneurizma által érintett érfal olyan mértékben legyengül, hogy a kidudorodás elősegítheti a repedést és a bőséges vérzést.

A legveszélyesebb aneurizmák közé tartoznak azok az aneurizmák, amelyek az agy artériáit érintik, amelyek a stroke egyik fő oka, vagy az aortát, amelyek perceken belül halálos vérzést okozhatnak.

Azt is fontos tudni, hogy ha egy aneurizma nem is szakad fel, akkor is akadályozhatja a megfelelő vérkeringést, és elősegítheti a vérrögök vagy trombusok képződését.

Mi az aneurizma és hogyan lehet felismerni?

Az aneurizma egy véredény falát, általában egy artériát érintő kifordulás (vagy kitágulás); trauma vagy kóros elváltozás okozta legyengülés következtében jön létre.

Az aneurizmákat gyakran az artériás nyomás krónikus emelkedése okozza, de minden egyéb olyan patológia vagy traumatikus esemény is felelős lehet a kialakulásáért, amely az artéria falának gyengülését idézheti elő.

Egyes aorta aneurizmák örökletes patológiáknak tudhatók be, mint például a Marfan-szindróma, az így legyengült kötőszövetek elváltozása, de az életkor is az egyik ok, mivel az idő múlásával az érfalak kevésbé rugalmasak és hajlamosabbak lesznek. a kitáguláshoz.

Ami az artériás jellegű aneurizmákat illeti (leggyakoribbak), az ér folyamatos lüktető tágulásaként jelennek meg, gyakran degeneratív etiológiákkal, például érelmeszesedéssel vagy fertőző és/vagy érbetegségek miatti gyulladásos folyamatokkal társulva.

A főként agyi artériákat érintő formákat gyakran az artériás fal veleszületett vagy örökletes gyengesége (amit az érfal kismértékű fejlődése okoz) határozza meg.

Sajnos az ehhez az állapothoz kapcsolódó tünetek különösen ritkák és nem specifikusak, és nem teszik lehetővé az azonnali diagnózist, ami gyakran véletlenül következik be, miközben a pácienst más rendellenességekre vizsgálják.

A legszerencsétlenebb egyéneknél a diagnózist az aneurizma legsúlyosabb szövődményével, nevezetesen annak repedésével egy időben állítják fel.

Azokat a betegeket, akiknél örökletes okok vagy az aneurizmára való nagyobb hajlam miatt hajlamosabbak erre a kockázatra, rendszeres ellenőrzéseken kell részt venniük, és meg kell tenniük a szükséges megelőző intézkedéseket.

Hordágyak, tüdőszellőztetők, SZÉKEK: SPENCER TERMÉKEK A VÉSZHELYZETI EXPO KETTŐS BÓDJÁN

Aneurizma: okai

Az aneurizma kialakulásának leggyakoribb okai az érelmeszesedés és a magas vérnyomás, de sok más olyan tényező is felelős az érfal gyengüléséért, amely potenciálisan hozzájárulhat a patológia kialakulásához.

A legfontosabb kockázati tényezők közé tartozik:

fibromuscularis diszplázia
elhízottság
cukorbetegség
60 év feletti életkor (férfiaknál gyakrabban)
alkoholizmus
hiperkoleszterinémia
dohányzás
krónikus obstruktív légúti betegség

Az aneurizma kialakulásának fő okai a következők:

Az artériás fal izmos tonakájának veleszületett gyengesége, beleértve:

a középső tonaka rugalmas vagy izmos komponensének megsemmisülése
genetikai hajlam
módosított kollagén termelése, nem képes elviselni a nyomást vagy a degeneratív sértéseket (Marfan-szindróma)
a metalloproteázok – azaz az extracelluláris mátrix komponenseinek (kollagén, elasztin, proteoglikánok, laminin stb.) lebontására képes molekulák – és inhibitoraik közötti egyensúly megváltozása.
Az ér által elszenvedett trauma (protézis behelyezés, mellkasi trauma, infarktus utáni sebek stb.).
Érrendszeri betegségek, például érelmeszesedés, vasculitis, szifilisz vagy más fertőzések.
Fertőző betegségek, mint például előrehaladott stádiumban lévő szifilisz (jellemzően a harmadik), tuberkulózis, amely Rasmussen-féle aneurizmához vezethet, és olyan agyi fertőzések, amelyek fertőző koponyán belüli aneurizmákat okoznak.

Az aneurizma típusai

Az aneurizma különböző típusait aszerint lehet osztályozni, hogy hol lokalizálódik a patológia, és melyik véredény érintett a kidudorodással és gyengüléssel.

Ezért előfordulhat aneurizma:

Szívben: az aortát, a fő artériát érinti (mellkasi vagy hasi aorta aneurizma), így érinti azt a nagy eret, amely az oxigénben gazdag artériás vért szállítja a szívből a perifériás erekbe.
Az agyban: az agyi artériákat érinti (agyi aneurizma), és egy intracranialis artéria (vagy véna) körülhatárolt kitágulásából áll.
A végtag artériáiban, a térd szintjén a lábat érintve (artéria poplitealis aneurizma)
A zsigeri artériákban, amelyek a beleket (mezenterialis artéria aneurizma) vagy a lépet (lépartéria aneurizma) érintik.

Ami az anatómiai-patológiai osztályozást illeti, megkülönböztetünk:

Valódi aneurizma: az érfalat alkotó középső tonaka rugalmas lemezének elvékonyodása, amely minőségileg vagy mennyiségileg változhat.
Összetett aneurizma: valódi aneurizmából áll, amely idővel felszakítja az adventitiát, azaz az érfal legkülső részét
Hamis aneurizma: az ér összes mandulája megreped, és az aneurizma falát a környező szövetek alkotják.

A forma alapján megkülönböztetünk:

Sacciform aneurizmák: rövid szakaszokat (5-20 cm) foglalnak magukban, a kerület egy részén, gyakran trombusok foglalják el.
Navikuláris aneurizmák: rövid traktusokat érintenek, a teljes kerületen.
Fusiform aneurizmák: hosszú szakaszokat (20 cm-ig) érintenek, és az ér teljes kerületének fokozatos, de fokozatos tágulását követően keletkeznek.
Hengeres aneurizmák: hosszú szakaszokat, az ér teljes kerületét érintik.

SZÍVVÉDELEM ÉS SZÍVTÜDŐ ÚJRASZASZCITÁCIÓ? TOVÁBBI INFORMÁCIÓHOZ KERESSE MEG AZ EMD112 STANDARDT VÉSZKIÁLLÍTÁSBAN MOST

A tünetek a patológia helyétől függően változnak:

A) Agyi aneurizma: tünetek jelentkezhetnek, ha a dudor egy agyi struktúrát nyom

B) Ép: ép aneurizma esetén jelentkezhetnek tünetek, mint pl

fáradtság
észlelési nehézség
egyensúlyhiány
beszédzavar
kettős látás

C) Szakadás: érszakadás esetén a subarachnoidális vérzés jellegzetes tünetei jelentkezhetnek

súlyos fejfájás
vakság
diplopia
nyak fájdalom vagy merevség
fájdalom a szem felett vagy mögött

D) Hasi aorta aneurizma (általában tünetmentes):

Az épség ritka esetekben okozhat

hátfájás
az alsó végtagok iszkémiája

Szünet:

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A szakadás súlyos hipovolémiás sokkkal nyilvánul meg, amely gyorsan halálhoz vezethet.

Veseartéria aneurizma:

Ép (megkönnyíti a vérrögök képződését, amelyek részben vagy teljesen elzárják magát az artériát):

artériás hipertónia
hátfájás
haematuria
hányinger
hányás
akut veseelégtelenség (súlyos esetek)

Szünet:

A szakadás súlyos hypovolaemiás sokkban nyilvánul meg, amely veseinfarktushoz vezethet

Hogyan diagnosztizálható az aneurizma?

Az aneurizmát nem lehet előre diagnosztizálni, hacsak nem esik rendszeres kivizsgáláson (különösen azokban az esetekben, amikor nagyobb a betegség előfordulásának esélye), vagy ha véletlenül a patológiának tulajdonítható látható dudort fedeznek fel.

A rizikófaktorok felkutatását célzó objektív vizsgálaton és anamnézis mellett a klinikai lefolyás során hasznos diagnosztikai vizsgálatok is szerepelnek

transzoesophagealis vagy hasi ultrahang: ez lehetővé teszi az aneurizma láthatóvá tételét és a trombózis lehetséges jelenlétének azonosítását. Lehetővé teszi továbbá az aneurizma kialakulásának ellenőrzését és annak ellenőrzését, hogy az nem vezethet-e komplikációkhoz.
A has és a mellkas röntgenfelvétele (aorta aneurizma): nagy árnyékot emel ki a lézió szintjén és a szomszédos struktúrák esetleges összenyomódását.
elektrokardiogram (aorta érintettség esetén)
mágneses rezonancia angiográfia (angio-RM): kiemeli az érkörzetet bizonyos helyeken
számítógépes axiális tomográfiás angiográfia (angio-CT, kontrasztanyaggal): információt ad az aneurizma kiterjedéséről, a szakadás lehetőségéről és a normális vérkeringést akadályozó vagy megakadályozó trombusok esetleges jelenlétéről.

A szakadás kockázata a méret alapján, ultrahangos képalkotó technikákkal számítva értékelhető.

Aneurizma: a leghatékonyabb kezelések

A kezelés elsősorban az aneurizma típusától, méretétől és helyétől függ.

A gyógyszeres terápia kezdetben a vérnyomás értékeinek csökkentését foglalja magában értágítók vagy béta-blokkolók beadásával.

Ha az aneurizma kicsi, és nincsenek tünetek, az orvos rendszeres ellenőrzést javasolhat az evolúció ellenőrzése és a lehetséges időben történő műtéti megközelítés értékelése érdekében.

A KÉPZÉS FONTOSSÁGA A MENTÉSBEN: LÁTOGATSON MEG A SQUICCIARINI MENTŐBÓDJÁT, ÉS ISMERJE MEG, HOGYAN KELL KÉSZÜLNI VÉSZHELYRE

Ha műtétre van szükség, többféle technika alkalmazható:

hagyományos javítás (nyitott): a hozzáférhető területen, például a hasban lévő aneurizma műtéti úton eltávolítható, és az ér javítható vagy mesterséges grafttal helyettesíthető. A prognózis általában kiváló;
extravascularis sebészeti megközelítés (levágás): lehetővé teszi az aneurizmazsákon történő sebészeti beavatkozást, hogy kizárja a keringésből;
endovaszkuláris technika (endovaszkuláris embolizáció): egy mikrokatétert (nagyon vékony, az ereken áthaladó cső) használnak az aneurizma helyének eléréséhez a stent elhelyezéséhez. Az eljárás koagulációs reakciót (öntrombizációt) indít el, amely megerősíti a megváltozott érfalat. Ezt a megközelítést tartják a legbiztonságosabbnak, különösen agyi aneurizma esetén.

Aneurizma: hogyan lehet megelőzni és a mindennapi életre gyakorolt hatásai

Az aneurizma nagyon nehezen azonosítható patológia az érintett egyéneknél, és gyakran ez a pillanat egybeesik az érintett véredény szétrepedésével és a kórházi felvétellel.

Az aneurizma megjelenésének megelőzése érdekében célszerű célzott időszakos ellenőrzéseket végezni, különösen azoknál az alanyoknál, akiknél veleszületett okok vagy trauma miatt hajlamosabbak a patológia kialakulására.

Emlékeztetni kell arra is, hogy az elhízott személyek vagy a dohányzók is a veszélyeztetettek közé tartoznak, ezért erősen ajánlott az időszakos ellenőrzés.