Joint pain: rheumatoid arthritis or arthrosis?

Ízületi gyulladás: mi ez, mik a tünetei és mi a különbség az osteoarthritistől

By Cristiano Antonino On 20. február 2023.

Az ízületi gyulladás olyan gyulladásos állapot, amely egy vagy több ízületet érint, és akut vagy krónikus formában jelentkezhet

Az ízületi gyulladásnak több fajtája és formája létezik, ezek közül a legismertebb minden bizonnyal a rheumatoid arthritis.

Az ízületi gyulladás minden formájának sajátos okai és jellemzői vannak, és a reumás betegségek tágabb kategóriájába tartoznak, amelyek bármely életkorban előfordulhatnak.

Leginkább a csukló, a kéz, a boka és a láb kis ízületei érintettek. Az alábbiakban megtudhat mindent, amit tudnia kell erről a gyulladásos állapotról, mik a tünetei és okai, hogyan diagnosztizálják és mi az ajánlott terápia.

Mi az ízületi gyulladás?

Az „arthritis” kifejezés egy vagy több ízületet érintő gyulladásos állapotra utal.

Ezeknek az anatómiai struktúráknak az a feladata, hogy két vagy több csontot hozzanak érintkezésbe, ezért elengedhetetlenek a végtagok és a csontváz mozgékonyságához.

Az ízületi gyulladásnak számos típusa létezik, és különféle formái jelenleg komoly közegészségügyi problémát jelentenek, tekintettel a lakosságra gyakorolt nagy hatásra, valamint a kapcsolódó kezelési és társadalombiztosítási költségekre.

Az ízületi gyulladás gyakran krónikus állapot, amely megjelenése után élete végéig elkíséri az érintett személyt, és néha a legegyszerűbb feladatok elvégzésére sem képes.

Valójában mind az Egyesült Államokban, mind Európában az ízületi gyulladást más reumás betegségekkel együtt a lakosság, különösen az idősek rokkantságának fő okának tekintik.

Ízületi gyulladás és osteoarthritis: a különbségek

Még mindig gyakran hajlamosak vagyunk összetéveszteni vagy társítani az ízületi gyulladást az arthrosishoz, amely annak ellenére, hogy vannak közös jellemzői, és a reumás patológiák közé tartozik, azonban teljesen különbözik a kérdéses patológiától.

De miben különbözik az osteoarthritistől?

A két fogalom összekeverése a terminológiai hasonlóságon túl valószínűleg abból adódik, hogy mindkét betegség az ízületeket támadja, fájdalmat okozva, ami megnehezíti a végtagok mozgását.

A lényeges különbség azonban abban rejlik, hogy az osteoarthritis egy degeneratív ízületi betegség, amely az ízületi porcok fokozatos elvesztéséhez vezet.

Az arthrosis okozta fájdalom tehát mechanikai fájdalom, amelyet az ízületi fejek természetellenes közelsége és közvetlen érintkezése okoz.

A fájdalmas tünetek általában az ízület használatakor jelentkeznek, és pihenéssel csökkennek.

Az osteoarthritis főként 50 év felettieknél, gyakran túlsúlyos embereknél alakul ki, és a leginkább érintett ízületek azok, amelyek kisebb sérüléseknek vannak kitéve, mint például a kéz, a láb, a csípő, a térd és a gerinc.

Az osteoarthritistől eltérően az ízületi gyulladás bármilyen korú embert érinthet, és a fájdalom a nap bármely szakában jelentkezhet az érintett személyben.

Különféle ízületi gyulladások

Mint korábban említettük, az ízületi gyulladás formái különbözőek lehetnek, és sajátos jellemzőkkel rendelkeznek.

Az alábbiakban lássuk, melyek a leggyakoribbak.

A rheumatoid arthritis

A rheumatoid arthritis autoimmun betegségnek számít, vagyis olyan kóros állapotnak, amely az immunrendszer hibás működése következtében alakul ki.

Az MSD Manual szerint a betegség a lakosság körülbelül 1%-át érinti, és túlnyomórészt a nőket 2-3-szor gyakrabban érinti, mint a férfiakat.

Az emberekben bármely életkorban kialakulhat rheumatoid arthritis, bár a betegség leggyakrabban az aktívabb (35-50 éves) embereket érinti.

Nem ritka azonban, hogy a betegség idős korban érinti az embereket, vagy akár gyermekkorban is kialakul.

A rheumatoid arthritis kiváltó oka sajnos még akkor sem ismert, ha több kockázati tényezőt is kiemeltek.

Ide tartoznak a genetikai hajlam, de a nem genetikai és környezeti tényezők is, mint például a nem, az életkor, a dohányzás, az élelmiszer, a hormonális, a társadalmi-gazdasági tényezők és a fertőző ágensekkel való érintkezés.

A reumás ízületi gyulladás az egyik legsúlyosabb osteoartikuláris betegség, mivel az ízületek súlyos szerkezeti károsodásához vezet, másodlagos csontkárosodást, extraartikuláris szövődményeket és növeli a halálozás kockázatát is.

A rheumatoid arthritisben szenvedőkben képződő kóros antitestek célpontja a szinoviális membrán, amely a gyulladás következtében térfogatnövekedve tágul, amíg a porcok fokozatos pusztulását okozza.

Továbbá a legsúlyosabb esetekben a proliferációs folyamat a csontokat és a környező szöveteket is eléri

A betegség lehet szisztémás, és a gyulladásos folyamat a nem ízületi szinten is érintheti a bőrt, a légzőrendszert, a szemet és a nyirokmirigyeket.

Köszvényes ízületi gyulladás

A köszvényes ízületi gyulladás az ízületi gyulladás egy fajtája, amelyet kis húgysavkristályok képződése és kicsapódása okoz az ízületekben és az ízületekben.

Ennek a működési zavarnak a következtében az ízület begyullad, és súlyos fájdalmat okoz a betegnek.

A gyulladásos folyamat bármely ízületet érinthet, még akkor is, ha többnyire az alsó végtagokban alakul ki.

A patológia sokkal gyakoribb a férfiaknál, általában 40-50 éves kor között, míg a nőknél általában csak a menopauza idején jelentkezik.

A gyulladás kockázati tényezői a következők: kábítószer-használat, helytelen táplálkozás, alkoholfogyasztás vagy más, már meglévő betegségek.

Arthritis psoriatica

Ez a krónikus gyulladásos betegség a pikkelysömörnek nevezett bőrbetegségben szenvedők vagy családtagjaik ízületeit érinti.

Általában az érintetteknél először pikkelysömör, majd ízületi gyulladás alakul ki, de vannak esetek, amikor ennek az ellenkezője is előfordul.

A gyulladásos állapot gyakrabban alakul ki 30 és 50 év közöttieknél, és egyaránt érinti a férfiakat és a nőket.

A pszoriázisos ízületi gyulladás okai eddig ismeretlenek.

Megállapítást nyert azonban, hogy a betegség akkor alakul ki, amikor az immunrendszer megtámadja a szervezet egészséges sejtjeit, ami túlzott bőrsejtek termelődését és ízületi gyulladást okoz.

Az immunrendszer ezen reakciójának okai még nem ismertek, de feltételezik, hogy a genetikai és környezeti tényezők fontos szerepet játszanak a hajlamos alanyokban.

Szeptikus ízületi gyulladás

Az ilyen típusú ízületi gyulladást egy fertőző ágens (baktérium, gomba vagy vírus) okozza a szervezetben máshol, amely később érintkezés vagy vér útján elérheti az ízületet.

Általában csak egy ízület érintett, általában egy nagy, például a térd vagy a csípő, de érintheti a csukló-, váll-, boka- vagy könyökízületet is. A leginkább érintettek az idősek és a gyermekek.

A már meglévő ízületi patológiák jelenléte, a kábítószer-használat, a fertőzéseknek kedvezõ betegségek jelenléte, valamint az alkohollal és kábítószerekkel való visszaélés a patológia fõ kockázati tényezõi közé tartozik.

Reaktív ízületi gyulladás

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A reaktív ízületi gyulladás kettős eredetű: fertőző és autoimmun.

Valójában reaktívnak nevezik, mert ez egy kóros ízületi válasz egy fertőző tényezőre, amely általában az urogenitális vagy a gyomor-bél traktusra hat.

Tünetek

Mivel ízületi gyulladásról van szó, az ízületi gyulladás tünetei és jelei elsősorban az ízületeket érintik.

Azok, akik ebben a betegségben szenvednek, általában panaszkodnak:

Fájdalom;
ízületi duzzanat;
ízületi merevség;
Az érintett terület vörössége és erős hőérzet;
Mozgáskorlátozott.

Az ízületi gyulladás egyes formái más anatómiai régiókat is érinthetnek, például a bőrt, a szemet, a nyirokmirigyeket és a légzőrendszert.

Ezek a tünetek állandóak és időszakosan és változó intenzitásúak lehetnek.

Diagnózis és kezelés

Amint azt korábban láttuk, az ízületi gyulladásnak számos fajtája létezik, ezért szükséges orvoshoz fordulni, hogy részletes anamnézist készítsen, és megértse, milyen típusú ízületi gyulladásról van szó, és esetleg meg kell tudni érteni az okokat.

A szakembernek nem csak az ízületek állapotát kell elemeznie, hanem egy teljes vizitet is kell végeznie, hogy feltárja azokat az elváltozásokat, amelyek reumás megbetegedésekhez vezethettek.

Ezért a betegnek tanácsot lehet adni mind laboratóriumi (vér, vizelet, ízületi folyadék elemzése stb.) és/vagy műszeres (ultrahang, radiográfia és egyes esetekben MRI) vizsgálatok elvégzésére.

A cél nemcsak a diagnózis felállítása, hanem a betegség súlyosságának megértése is annak érdekében, hogy megértsük, mi a legjobb terápiás megközelítés a páciens számára.

A diagnosztizált ízületi gyulladás típusától függően az orvos specifikus terápiát írhat elő a páciens számára, amelynek általában két fő célja van:

Csökkentse a gyulladás okozta fájdalmat és megakadályozza annak krónikussá válását;
A beteg motoros képességeinek fejlesztése, életminőségének javítása.

Az orvos nemcsak a betegség progresszióját módosító gyógyszereket és fájdalomcsillapító NSAID-okat írhat fel a betegnek, hanem életmódváltásra is utalhat (néhány nap pihenés, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.).

Az ízületi gyulladásban szenvedőknek fizioterápiás foglalkozások is előírhatók a mobilitás javítása érdekében.

A legsúlyosabb esetekben a műtét hasznos lehet.

Műtétre lesz szükség, ha az előrehaladott stádiumú ízületi gyulladás helyrehozhatatlanul károsította az ízületet, olyannyira, hogy az ízületi károsodás által érintett csontvégek cseréjét vagy rögzítését igényli.

A súlyos ízületi károsodás elkerülése érdekében célszerű azonnal orvoshoz vagy reumatológushoz fordulni, ha az ízületi gyulladás klasszikus tüneteit észleli.

Így azonnal megkezdhető az esetre legmegfelelőbb kezelés, és megfékezhető a gyulladás.