Az agydaganatok neoplasztikus formák (idegsejtek ellenőrizetlen szaporodásából származó szövettömegek), amelyek hatással lehetnek az agyra, a kisagyra vagy az idegrendszerre.

Az agydaganatok okai még részben ismeretlenek, de számos olyan kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek növelik a megbetegedések valószínűségét:

• nagy dózisú sugárzásnak való kitettség;
• káros anyagoknak való kitettség (egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az ilyen típusú daganatok gyakrabban fordulnak elő a vegyiparban dolgozóknál vagy az oldószereket használó kézműveseknél);
• bizonyos vírusok (például Epstein-Barr) által okozott fertőzés.

Ezenkívül bizonyos típusú agydaganatok is futhatnak ugyanabban a családban: ezekben az esetekben valószínűleg örökletes genetikai összetevőről van szó.

A kutatók más lehetséges okokat is vizsgálnak, mint például a hosszan tartó mobiltelefon-használatot és a poszttraumás agysérülés jelenlétét.

Az agydaganatok bármely életkorban felléphetnek, de leggyakrabban 3-12 éves gyermekeknél és 40-70 éves felnőtteknél fordul elő.

Az agydaganat megnyilvánulása elsősorban annak elhelyezkedésétől és a daganat tömegének méretétől függ.

Mind a létfontosságú szövetek károsodása, mind a daganat által az agyra gyakorolt ​​nyomás okozza.

Az agydaganat leggyakoribb tünetei a

• fejfájás (erős reggel, hajlamos csökkenni a nap folyamán)
• görcsök;
• hallucinációk;
• hányinger ill hányás;
• gyengeség érzése vagy csökkent érzékenység a karokban vagy lábakban;
• koordináció hiánya járás közben;
• kóros szemmozgások vagy látászavarok (akár a vakságig);
• álmosság;
• személyiség- és hangulatváltozások;
• memóriazavarok és zavart állapotok;
• dadogás és beszédzavarok.

Általánosságban elmondható, hogy ha egy daganat az agy egyik részét (pl. a bal oldalt) érinti, akkor a tünet az ellenkező részében (a jobb oldalon) nyilvánul meg: ez abból adódik, hogy mindegyik agyfélteke irányítja a test oldalsó megfelelőjét.

A diagnózis felállítása a beteg általános fizikai állapotának értékelésével és a kognitív és motoros hiányosságokat felmérő, teljes neurológiai vizsgálattal történik.

Az eredményektől függően az orvos egy vagy több műszeres vizsgálatot kérhet:

• CT (számítógépes axiális tomográfia);
• MRI (mágneses rezonancia képalkotás);
• a koponya röntgenfelvétele;
• elektronikus agyvizsgálat.

Agydaganatok kezelése

Tekintettel az érintett szerv fontosságára és kényességére, valamint a műtét nehézségeire, az agydaganatok még mindig a legnehezebben kezelhetőek közé tartoznak.

Az agydaganatok kezelésére alkalmazott kezelések az idegsebészet, a sugárterápia és a kemoterápia.

Jóindulatú daganatok esetében az idegsebészet gyógyító lehet, de a rosszindulatú daganatok (például glioblastoma multiforme) esetében a prognózis továbbra is kifejezetten rossz.

Az idegsebészet általában arra szolgál, hogy csökkentse a daganat által a koponyán belül kifejtett nyomást, és ezáltal csökkentse a tüneteket; a sugárterápia és a kemoterápia hatását is fokozza.

A kemoterápia nem ad optimális eredményt, mivel az agyat nagyon nehéz elérni gyógyszerekkel, mivel a külső ágensekkel szemben természetes gát van.

Az elmúlt években azonban a kutatás előrehaladt, új kemoterápiás gyógyszerekkel bővült, és tesztelték az immunterápiát is, egy olyan technikát, amely az immunrendszer antitesteinek vagy sejtjeinek felhasználásán alapul.

Osztályozás: az agydaganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak

A jóindulatú daganatokat nem rákos sejtek alkotják, és jól meghatározott szélük van; általában eltávolítják, és a legtöbb esetben nem ismétlődnek.

A rosszindulatú daganatokat rákos sejtek alakítják ki, károsítják az életfunkciókat és veszélyeztetik a beteg túlélését. Általában nagyon gyorsan nőnek és behatolnak a környező szövetekbe.

Ha egy jóindulatú agydaganat megzavarja az életfunkciókat, akkor is rosszindulatúnak minősül, ha nem rákos sejtek alkotják.

Az orvosok az agydaganatokat fokozat szerint osztályozzák, amely az alacsonytól (I. fokozat) a magasig (IV. fokozat) terjedhet.

A magas fokú daganat sejtjei abnormális megjelenést mutatnak, és általában gyorsabban növekednek, mint az alacsony fokú daganatokhoz tartozó sejtek.

Az agydaganatok szintén fel vannak osztva primer (amelyek az agyszövetből származnak) és másodlagos (amelyek akkor alakulnak ki, amikor egy másik daganat rákos sejtjei átterjednek az agyba).

Az elsődleges daganatokat viszont aszerint osztályozzák, hogy melyik szövetből származnak.

Elsődleges daganatok

Gliomák

A leggyakoribbak a gliomák, amelyek az összes agydaganat mintegy 40 százalékát teszik ki.

A gliómák a központi idegrendszert támogató sejtekből (gliasejtek) fejlődnek ki, amelyek olyan fontos funkciók ellátásáért felelősek, mint a mielin, az idegeket behálózó fehér anyag, amely lehetővé teszi az idegimpulzusok továbbítását.

tumora

A rosszindulatú daganatok a leggyakoribbak gyermek- vagy serdülőkorban.

Primitív (fejlődő) idegsejtekből származnak, amelyek születés után általában eltűnnek a szervezetből.

A legtöbb medulloblasztóma a kisagyban alakul ki, de az agy más területein is kialakulhat.

meningiomák

Az agyhártyából, vagyis az agyat körülvevő és védő hártyákból erednek, és leggyakrabban 30 és 50 év közötti nőknél fordulnak elő.

Általában jóindulatúak és nagyon lassan fejlődnek, lehetővé téve az agy számára, hogy alkalmazkodjon jelenlétükhöz: ezért a meningiómák általában jelentős méretet érnek el, mielőtt tüneteket okoznának.

Neurinomák

Jóindulatú daganatok, amelyek elsősorban a halló- és trigeminus idegeket érintik.

Schwann-sejtekből származnak (innen ered a „schwannoma” név), amelyek az idegrostokat borítják, és felelősek a mielin (az idegsejteket körülvevő védőburok) szintéziséért.

Felnőttkori daganatok, és gyakrabban érintik a nőket, mint a férfiakat.

Hemangioblasztómák

Ritka daganatok, amelyek általában jóindulatúak és lassan növekvőek.

A véredénysejtekből származnak, és családi előfordulás jellemzi őket.

Craniopharyngioma

Jóindulatú daganatok, amelyek az agyalapi mirigy régiójában alakulnak ki, a hipotalamusz közelében, és leggyakrabban gyermekeknél és serdülőknél fordulnak elő.

Általában jóindulatúak, néha rosszindulatúnak tekintik őket, mivel összenyomhatják és károsíthatják a hypothalamust, károsítva az életfunkciókat.

Germinomák

Daganatok, amelyek primitív nemi sejtekből vagy csírasejtekből származnak, és a CSF-pályákon keresztül terjednek.

A serdülőkorra és a férfi nemre jellemzőek, és nagyon jól reagálnak a sugárterápiára.

Elsődleges limfómák

Limfocita (fehérvérsejt) eredetű, különösen rosszindulatúak és gyakoriak az immunhiányos egyénekben (például AIDS-betegekben).

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis

Gyermekkori agydaganatok: típusok, okok, diagnózis és kezelés

Agydaganatok: A CAR-T új reményt kínál az inoperábilis gliomák kezelésére

Limfóma: 10 vészharang, amelyet nem szabad alábecsülni

Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése

CAR-T: A limfómák innovatív terápiája

Mi az a CAR-T és hogyan működik a CAR-T?

A hypothyreosis tünetei és kezelése

Hyperthyreosis: tünetek és okok

A meghibásodott légutak sebészeti kezelése: Útmutató a bőr alatti krikotirotómiához

Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis

Gyermekkori rákos megbetegedések, új kemoterápiamentes terápiás megközelítés a neuroblasztóma és a gyermekkori medullo blastoma kezelésére

A gyermekkori traumák kezelésének mércéjének emelése: elemzések és megoldások az Egyesült Államokban

Forrás:

Pagine Mediche