Porcsérülések: chondropathia

A „chondropathia” egy általános kifejezés bármely porclézióra. Ezek gyakran gyulladásos vagy poszttraumás elváltozások

A porc egy speciális kötőszövet, amely a test különböző részein található

A csontok között van jelen, és célja, hogy támaszt nyújtson, csillapítsa az ütéseket és csökkentse a csontfejek közötti súrlódást.

Mint minden más szövet, a porc is ki lehet téve a traumának és sérülésnek, ami progresszív eróziónak teszi ki.

Felületének elvékonyodásakor csontdörzsölés lép fel, amely hosszú távon különféle következményekkel járhat az érintett ízületen és az egész környező területen.

A helyzetet tovább ronthatja az osteophyták, valódi csonttövisek kialakulása, amelyek a periartikuláris területen keletkeznek, tovább károsítva az összes szövetet.

Sajnos a porc erek nélküli szövet, ezért rekonstrukciója különösen bonyolult.

Emiatt a chondropathiák a degeneratív betegségek közé tartoznak, és legtöbbször a porc műtéti úton történő mesterséges rekonstrukciója az egyetlen megoldás.

A rendelkezésre álló tanulmányok metaanalízise kimutatta, hogy a chondropathiák minden fajtája leginkább a fiatalokat, a sportolókat és a nőket érinti.

Míg az utóbbiak szerepelnek a listán, az az erő és az izomtömeg alacsonyabb elérhetősége, a másik két kategória esetében összetettebb a probléma.

A serdülők és a fiatalok nemcsak azért vannak érintettek, mert aktívabbak, hanem azért is, mert a növekedési fázisban a porcszerkezet átalakulhat, ami kóros elváltozásokra hajlamosít.

A sportolóknál a chondropathiát ehelyett ismétlődő mikrotraumák okozzák, amelyek a legtöbb esetben nagy hatású gyakorlatok, például atlétikai tevékenységek gyakorlásából származnak, amelyek nagy terhelést jelentenek az ízületi körzetekre.

Mennyire befolyásolja a porc típusa a chondropathia kialakulását?

Bár az egész testben megtalálható porcszövet egy és csak egyféle sejtből, a porcsejtekből áll, összetételük és anatómiai elhelyezkedésük alapján különböző típusú porcokat azonosítottak.

A hialinporc a legelterjedtebb a szervezetben, és az ízületekkel közvetlenül nem érintkező elhelyezkedése miatt nagyon ritkán sérül meg.

Ez az orrban található porc, de a gége, a légcső, a hörgők és a bordák is.

Az elasztikus porc törés nélkül képes reagálni a hirtelen ütésekre és hajlításokra.

Ez az, amely hozzájárul a torony, az Eustach-csövek és az epiglottis kialakulásához.

Végül a rostos porc az intervertebralis lemezekre és a meniszkuszokra jellemző.

Mivel közvetlenül a közös kerületekben található, természeténél fogva az egyetlen, amely a leginkább ellenálló a feszültségekkel és terhelésekkel szemben.

A chondropathia típusai és tünetei

Íme egy lista a leggyakoribb chondropathiákról és a hozzájuk kapcsolódó tünetekről.

  • Az osteoarthritis, gyakrabban osteoarthritis, egy gyulladásos folyamat, amely a csontokat borító porcréteget érinti. Degeneratív jellegű, idővel súlyosbodhat. A legsúlyosabb képek valójában idős betegeknél találhatók. Az osteoarthritis minden ízületben előfordulhat, de a legérzékenyebb a kéz, a térd és a gerinc ízülete. Az osteoarthritis olyan tünetekkel jár, mint az ízületi fájdalom, ödéma és merevség, ami megnehezíti a mozgást. Ha nem kezelik időben, nagyon fájdalmas csontos osteophyták keletkezhetnek.
  • Patella vagy patella chondropathia. Ez az arthrosis leggyakoribb formája, amelyet a térdkalács és a combcsont közötti porc eróziója jellemez. Előrehaladott stádiumban a gyulladás az egész térdízületet érinti. Amikor a két csont közötti porcos réteg, amely általában nem érintkezik egymással, eltűnik, elkezdenek dörzsölni egymást, és begyulladnak a környező lágyrészek. Csak az egyik térdét vagy mindkettőt érintheti, és jellemző a sportolókra. Ezért nevezik helytelenül „futó térdének”. Serdülőknél bizonyos hormonális változások hatására gyengül a porc. Míg felnőtteknél ez tünetmentes lehet, az életkor előrehaladtával megerőltetés vagy nyugalom alatti fájdalom jelentkezhet, nehézségekbe ütközik a lépcsőn való fel- és leszállás, valamint a térdhajlításkor recseghet.
  • Chondrosarcoma. Ez egy rosszindulatú daganat, amely a porc kondrocitáiból származik. Az ér- és nyirokrendszernek köszönhetően a csontokig terjedhet. A neoplazma által leginkább érintett porcos területek a lapocka, a humerus, a bordák, a combcsont és a csípőcsontok. Tünetei csont- és ízületi fájdalmak, amelyek hajlamosak kóros törésekre és metasztázisokra.
  • A costochondritis a bordaporcokat érintő chondropathia. Általában intenzív mellkasi trauma eredményeként jelenik meg, például sporttevékenység vagy közúti balesetek során. Ritkábban bakteriális fertőzések, daganatok (emlő és tüdő) és fertőző betegségek, például tuberkulózis, szalmonella, staphylococcus és nemi úton terjedő betegségek miatt fordulhat elő. A tipikus tünet a mellkasi fájdalom, amely a hasba és a hátba is kisugározhat.
  • A Tietze-szindróma egy olyan állapot, amelyet ma a costochondritis súlyos formájának tekintenek, és amelyet a felső bordaporcok fájdalma és duzzanata jellemez. A fájdalom általában egyoldalú, és súlyosbítja a hirtelen mellkasi mozgások (köhögés, fulladás, törzshajlítás), de a szorongás, a stressz és a mikroklimatikus változások is.

A porckorongsérv tipikus chondropathia

A csigolyaközi lemezek párnaként működnek az egyik csigolya és a másik között, és célja, hogy elnyeljék a gerincet érő ütéseket és traumákat.

Előfordulhat, hogy trauma, helytelen súlyemelés, de helytelen testtartás és élettani öregedés következtében is ezeknek a porckorongoknak a porckorongja eltörik, aminek következtében a nucleus pulposus kiömlik.

A tünetek hátfájás, zsibbadás és alsó végtagok fájdalma, esetleges isiász, nyak fájdalom és merevség.

Az előzőeknél kevésbé gyakori polichondritis az orr, a fülkagyló, a gége, a légcső, a hörgők és a bordák hialin- vagy rugalmas porcának gyulladása.

A kiváltó ok az immunrendszer rendellenessége, amely olyan tüneteket okoz, mint a duzzanat és a fájdalom, valamint a felső légutak esetében rekedtség.

Az osteochondritis az ízületi porcot és az alatta lévő csontokat érintő degeneratív betegségek csoportjára utal.

Fájdalommal és nehéz mozgással, duzzanattal és ízületi gyengeséggel jelentkezik.

Osteonekrózissá degenerálódhatnak. A térd, a boka és a könyök a leginkább érintett, és gyakran sérülések és nagy hatású sporttevékenységek okozzák.

A genetikai eredetű chondropathiák közé tartozik a chondrodysplasia, amely a csontváz deformitásaiban és eltolódásaiban nyilvánul meg, valamint az achondrodysplasia, amelyet a hosszú csontok csökkent porcképződése jellemez.

Achondrodysplasia esetén a csontok nem nőnek teljesen, ami törpeséget eredményez.

Súlyossági szakaszok

A probléma jobb megértése és a betegek jobb kezelése érdekében a chondropathiákat 5 különböző csoportba sorolták az elváltozás jellemzői és a tünetek intenzitása szerint.

A chondropathia több okból is előfordulhat

A leggyakoribb ok poszttraumás.

Az ízületet gyulladás is károsíthatja, ami a helytelen testtartás egyenes következménye lehet.

Mindkét esetben a porcsejtek szaporodása hosszú időt vesz igénybe, és sohasem sikerül teljesen, ezért a chondropathia minden típusa degeneratív jellegű.

A patella chondromalacia olyan patológia, amelyet a térdkalács hátsó részét borító felület degenerációja jellemez.

Fiatalkorban gyakori.

A tinédzserek nemcsak aktívabbak és sportosabbak (nagyobb traumának teszik ki testüket), hanem hormonális felállásuk is kedvezőtlenül befolyásolja a porc szilárdságát, gyengíti és könnyebben sérül.

Az intenzív sporttevékenység a chondropathia számos típusának fő oka a folyamatos mikrotraumák miatt, amelyeken a szervezet nagy hatású tevékenységek során megy keresztül.

Ha ezt az okot gyanítják, még korai stádiumban és enyhe tünetekkel is, érdemes abbahagyni a tevékenységet.

A chondropathiára leggyakrabban hajlamosító sportok a futás, a kocogás, az atlétika, a futball, a rögbi és a kosárlabda.

A nem és a genetika is szerepet játszik a chondropathia kialakulásában.

Ezek a betegségek gyakrabban fordulnak elő nőknél, valószínűleg azért, mert kisebb az erejük és az izomtömegük, mint a férfiaknak.

Chondropathia, a diagnózis

A chondropathia diagnosztizálásához azonnal fel kell keresni az orvost, amint jellegzetes tüneteket észlel, különösen fájdalom, duzzanat és ízületi nyikorgás.

A vizsgálat magában foglalja a kezdeti anamnézis fázist, majd egy alapos fizikális vizsgálatot, amelynek során általában izom- és kinetikai teszteket végeznek annak megállapítására, hogy az ízületek hogyan reagálnak a különböző ingerekre, és megértsék a károsodás mértékét.

Ha az anamnézisből és az objektív vizsgálatból nyert információk alapján chondropathia gyanúja merül fel, további vizsgálatokra lesz szükség.

A radiográfia hasznos a porcléziók és az esetleges csonteltolódások, valamint az arthroticus jelenségek jelenlétének kimutatására.

A fejlettebb orvosbiológiai képalkotó technikák, mint például a mágneses rezonancia képalkotás, lehetővé teszik a lágyszövetek, azaz az ízület közelében lévő izmok, inak és szalagok egészségének megfigyelését.

Ha a diagnosztikai technikák nem adnak kielégítő választ, az orvos artroszkópia mellett dönthet. A vizsgálatot úgy végezzük, hogy a megfelelően előkészített ízületi üregbe olyan műszert helyezünk, amely képes közvetlenül megnézni az ízületi felületeket.

Ez a technika lehetővé teszi a kezelések elvégzését is, köszönhetően a műtéti műszerek bevezetésének.

Kondropátiák, kezelések

A kezelések az érintett anatómiai területtől és a tünetek súlyosságától függően változnak.

Bár az ember mindig igyekszik kizárólag konzervatív, gyógyszeres és fizioterápiás kezelést igénybe venni, a legsúlyosabb esetekben szükség lehet műtéti beavatkozásra.

Az orvos dönti el, hogy melyik eljárás a legmegfelelőbb, figyelembe véve a páciens kórtörténetét, korát, nemét és a mindennapi életében szokásos tevékenységeit.

A páciens jellemzői alapján megbecsülhető a felépülési idő és a prognózis.

Enyhe chondropathia esetén a konzervatív terápia a legalkalmasabb, a 0-tól a 2-es fokozatig.

Ez a megközelítés farmakológiai és természetes gyógymódok és testmozgás kombinációját foglalja magában:

Fájdalomcsillapítás NSAID-okkal.

Erős fájdalom esetén kortizon gyógyszeres kezelés kezdhető, aminek azonban rövid életűnek kell lennie, különben jelentős mellékhatások léphetnek fel.

A kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő testmozgás hasznos a súlykontrollban.

Az ideális testsúly megtartása elengedhetetlen, ha szeretnénk csökkenteni az ízületek terhelését.

A fizioterápiás gyakorlatokat orvosi felügyelet mellett és otthon is el kell végezni a funkció folyamatos javulása érdekében.

A gyakorlatoknak célzottnak kell lenniük, de nem szabad további terhelést okozni a megfigyelt ízületeknek.

Kinezioterápia. A Kinesio tapaszok felhelyezése a bőrre az érintett ízület közelében segít ellazítani az izmokat és csökkenti a fájdalmat, valamint felerősíti a mozgást.

A lézerterápia és a vizsgált ízületre irányuló lökéshullámok általában segítenek csökkenteni a fájdalmat.

A hialuronsav beszivárgása a gyulladt ízületi területbe csökkentheti a fájdalmat és lehetővé teszi a mozgást.

A regeneratív gyógyászat új határa a vérlemezkékben gazdag plazma (PRP) potenciáljának felmérése.

Ezen kívül egy bizonyos molekulát, a poliakrilamid gélt fedeztek fel, amely enyhítheti a chondropathia tipikus tüneteit.

Védi az ízületi porcot, és nem engedi tovább károsodni. A közvetlenül az érintett ízületbe fecskendezett gél ezüstionokból áll, amelyek baktericidként hatnak.

Csökkenti a fájdalmat is, mert az ízületben lévő idegvégződésekre hat.

Lassan szívódik fel a szervezetben, így védő és fájdalomcsillapító hatása tovább tart, mint más terápiák esetében.

A leggyakrabban használt természetes gyógymódok csökkentik a fájdalmat, de csak enyhe chondropathiák esetén hatásosak:

Jég alkalmazása (naponta háromszor 3-10 percig). A hideg enyhíti a fájdalmat és a gyulladást

Árnika és gyulladáscsökkentő krémek és kenőcsök

Pihenjen néhány napig, amikor az ízület fájdalmas és duzzadt

Merevítők, amelyek csökkentik az ízület terhelését.

Ha a konzervatív terápia nem adja meg a kívánt választ, a fájdalom enyhítésére és a mobilitás helyreállítására a műtét az egyetlen megoldás.

A mai napig a legszélesebb körben alkalmazott beavatkozás minimálisan invazív, és artroszkópiát alkalmaz.

Egyre gyakrabban alkalmazzák a váll, könyök, csukló, boka, térd és csípő chondropathiáinak kezelésére, nem igényel kórházi kezelést, és a beteg néhány órával a műtét után hazatérhet.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Mik a térd porc sérülései

Csípőízületi gyulladás fiatalkorban: A coxofemoralis ízület porcdegenerációja

Coccygodynia: meghatározás, tünetek, diagnózis és kezelés

A patella chondropathia tünetei és okai

Egyrekeszes protézis: A válasz a gonartrózisra

Elülső keresztszalag sérülés: tünetek, diagnózis és kezelés

Szalagsérülések: tünetek, diagnózis és kezelés

Térdízületi arthrosis (gonarthrosis): a „testre szabott” protézisek különféle típusai

Rotátormandzsetta sérülései: új, minimálisan invazív terápiák

Térdszalag-szakadás: tünetek és okok

Oldalsó térdfájdalom? Lehet Iliotibialis Band szindróma

Térdficamok és meniszkisérülések: hogyan kezeljük őket?

Sérülések kezelése: mikor van szükségem térdmerevítőre?

Csuklótörés: hogyan lehet felismerni és kezelni

Hogyan kell feltenni a könyök- és térdkötést

Meniszkusz sérülés: tünetek, kezelés és felépülési idő

Térdpatológiák: Patellofemoralis szindróma

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet