A fejfájás a migrén orvosi kifejezése. Bár a hétköznapi emberek általánosságban beszélnek a fejfájásról, valójában ez nem egyetlen probléma: valójában a fejfájásnak sokféle formája létezik.

A mai napig a fejfájás tizenhárom formáját azonosították, amelyek viszont több mint kilencven különböző „alkategóriára” vannak felosztva.

Lássuk tehát, melyek a fejfájás fő formái.

Fejfájás

Az első különbség az elsődleges és a másodlagos fejfájás között van.

Az előbbiek maguk is valódi betegségek, és nem mindig konkrét, azonnal azonosítható okok váltják ki őket.

A másodlagos fejfájást, amelyet tüneti fejfájásnak is neveznek, más betegségek, például sinusitis és neuralgia okozzák.

A leggyakoribb fejfájás az elsődleges fejfájás. Ezek közül a három fő a migrén, a tenziós típusú fejfájás és a cluster fejfájás.

Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint a világ lakosságának fele szenvedett már élete során legalább egyszer tenziós típusú fejfájást, és legalább 10 százalékának van migrénje.

Ezek a fejfájások epizodikusak, ha a fájdalomrohamok sporadikus gyakorisággal fordulnak elő, és havonta kevesebb mint tizenöt napig fordulnak elő.

Krónikussá válnak ezzel szemben, amikor a fájdalom nagy gyakorisággal jelentkezik, havonta legalább tizenöt napon át, hat hónapnál tovább, anélkül, hogy reagálna a kezelésre, és gyakran depresszióval és rokkantsággal jár.

A legkönnyebben krónikussá váló forma a migrén.

Fejfájás, tünetek

A fejfájás minden esetben eltérően nyilvánulhat meg: minden formát bizonyos tünetek jellemeznek, és minden roham más-más konnotációt ölt.

Ahogy a név is sugallja, a fő megnyilvánulása a fejfájás.

Egyes esetekben szerény és összeegyeztethető a mindennapi élettel, vagy legalábbis kis intézkedésekkel könnyen megoldható.

Néha viszont a válságok különösen erősek és fogyatékosak: nem teszik lehetővé, hogy a munkának vagy a tanulásnak szentelje magát, megakadályozza a normális társasági életet, és arra kényszeríti az embert, hogy lefeküdjön vagy legalább elszigetelje magát ( ilyenkor erős fejfájásról beszélünk).

A fejfájás az esettől függően más tünetekkel is társulhat, mint például a fényekkel és zajokkal szembeni kényelmetlenség, hányinger, hányás, izomfájdalmak.

Fejfájás okai

Az elsődleges fejfájás, bármilyen típusú is legyen, általában genetikai hajlam, szervi okok és kiváltó tényezők kölcsönhatásából ered.

A szervi okokat a szervezet belső élettani mechanizmusainak és folyamatainak megváltozása jelenti.

A kiváltó tényezők viszont azok a „kiváltó tényezők”, amelyek kiváltják az organikus elváltozásokat.

Tudni kell, hogy nem minden ember reagál egyformán ugyanazokra a kiváltó tényezőkre.

A fejfájás fő organikus kiváltó okai a következők:

• változások az agyat ellátó vérerekben. Különösen az intra- és/vagy extracranialis artériák és vénák tágulása, kitágulása, szűkülete vagy összenyomódása okozhat fejfájást;
• a koponyaidegek összenyomódása, nyújtása vagy gyulladása;
• az extracranialis és a nyaki izmok gyulladása, összehúzódása vagy összenyomódása;
• agyhártya gyulladása, az agyat körülvevő kötőhártyák és gerinc- zsinór.

A fejfájást kiváltó tényezők közé tartozik:

• érzelmi stressz és fizikai kimerültség;
• egészségtelen táplálkozás (bizonyos élelmiszerek bizonyos embereknél fájdalomrohamot okoznak);
• alacsony cukorbevitel;
• helytelen testtartás;
• állkapocs problémák;
• légköri változások;
• bizonyos szagoknak és zajoknak való kitettség;
• az alvás-ébrenlét ritmusának megváltozása;
• alkoholfogyasztás;
• dohányzó;
• bizonyos drogok használata;
• elektronikus eszközök használata.

A fejfájás női betegségnek számít.

Valójában a nőket gyakrabban érinti.

Különösen a termékeny időszakban figyelhető meg a rendellenesség egyértelmű előfordulása a női nemben a férfiakhoz képest.

A nők fokozott fogékonyságának egyik oka az életük során bekövetkezett hormonális változásokban rejlik.

Feszült fejfájás

A leggyakoribb és legelterjedtebb fejfájás a tenziós fejfájás.

A legelfogadottabb elmélet szerint szinte mindig az izmok akaratlan és folyamatos összehúzódása okozza. nyak, homlok, halánték, nyak és vállak.

Valójában tudni kell, hogy amikor az izmok feszültek és kimerültek, megnövekedett mennyiségű tejsavat termelnek, egy olyan anyagot, amely egyfajta mérgezett állapotot okoz a sejtekben.

A koponya szintjén ez a helyzet kedvezhet a fejfájás kialakulásának és folytatódásának.

A fejfájás ezen formája azonban szigorúbb neurológiai okoktól függhet, mint például a fájdalomérzékelést és a stressztűrést szabályozó agyi központok elváltozásai.

A fejfájást kiváltó fő tényezők a következők:

• stressz, szorongás, idegesség;
• helytelen testhelyzetek, amelyek megfeszítik a nyak izmait;
• kábítószerrel való visszaélés, amely függőséget okoz;
• problémák az állkapocs ízületével;
• hormonális egyensúlyhiányok;
• az alvás-ébrenlét ritmusának változásai.

Hogyan nyilvánul meg a tenziós fejfájás

A legtöbb esetben a tenziós fejfájás a fej megszorításában nyilvánul meg, ami a híres „kört” hozza létre.

A fájdalom általában az occipitalis régióban, azaz a koponya hátsó részén, a tarkó felett lokalizálódik.

Néhány embernél azonban a szemmagasságban koncentrálódik, vagy az egész fejre kiterjed.

A fejfájás gyakran kétoldali, azaz a test jobb és bal oldalát egyaránt érinti, és nehéz, összehúzó érzésként írják le.

Néha a fájdalmat a nyak hátsó részének merevsége és szorongásos megnyilvánulások kísérik.

A támadások fél órától egy hétig tartanak.

Migrén

A tenziós fejfájás után ez a leggyakoribb fejfájás.

Általában heves, lüktető jellegű fájdalmat okoz, amely lassan kezdődik és a fej egyik oldalán jelenik meg, szinte mindig a szem feletti frontális régiót érinti.

Később a lüktetés felerősödik, és végül a homlokot és a halántékot is érinti.

A fájdalom jellemzően hányingerrel, hányással, fény- és zajkeltéssel, valamint a fizikai erőfeszítés intoleranciájával társul.

A támadások időtartama változó, és több egymást követő napig is eltarthat.

Erős fejfájás

A cluster fejfájás kevésbé gyakori, mint a tenziós típusú fejfájás és a migrén, de még mindig ez a harmadik leggyakoribb primer fejfájás.

E csoportból egyébként ez a legrokkantabb fejfájás, olyannyira, hogy egykor öngyilkos fejfájásnak is nevezték a rá jellemző heves és heves fájdalom miatt.

Azért nevezik így, mert a válságok közel vannak egymáshoz (meglehetősen rövid időközönként fordulnak elő), és a nap és az év bizonyos szakaszaiban csoportosulnak.

A klaszterben, vagyis abban az időszakban, amikor a válságok megjelennek, kétnaponta egy krízistől 24 órán belül több krízisig is előfordulhat.

A legújabb elméletek szerint a fájdalominger a hipotalamusz (az agy egy része) szürkeállományából ered, majd az arcig terjedő fájdalomutakat érinti.

Más széles körben elfogadott elméletek szerint azonban a fejfájás hormonális és idegrendszeri elváltozásokhoz kötődik, mint például a melatonin kóros termelődéséhez, amely hormon, amelyet általában a tobozmirigy (a koponyán belül elhelyezkedő endokrin mirigy) választ ki éjszaka. hatása az alvás szabályozására.

A cluster fejfájást kiváltó fő tényezők a következők:

• erős értágító hatású alkoholfogyasztás;
• feszültség;
• megváltozott alvási és ébrenléti ritmusok;
• jet-lag hatások;
• az élelmiszerekben található értágító anyagok fogyasztása (például felvágottakhoz adott nitrátok);
• bizonyos gyógyszerek (trinitrin és egyéb értágítók, amelyeket szívbetegségben szenvedők használnak).

Mit okoz

A cluster fejfájás által kiváltott fájdalom nagyon intenzív, szúró és szúró.

A fej egyik oldalán, a szem és az arccsont környékén lokalizálódik, de kisugározhat a halántékra, az állkapocsra, az orrra, a fogívre vagy az állra.

Egyes esetekben a koponya egész oldalát érinti a fájdalom, még a szőrtüszőket is.

A válság gyorsan kezdődik, és 2-15 percen belül eléri a maximális intenzitást.

15 perctől három óráig tarthat. Ezután gyorsan csökken, amíg teljesen el nem tűnik.

A személy nem tud nyugodtan ülni, mivel egy pozícióban tartás fokozhatja a fájdalmat.

Enyhülés keresésére hajlamos oda-vissza járkálni, megütni magát és/vagy kézzel vagy tárggyal lenyomni a fájdalmas oldalát.

A fekvés súlyosbítja a fájdalmat, és néha meghosszabbítja a rohamot.

A fejfájáshoz más jelek és tünetek társulnak, mint például a szemhéj lelógása, az arc vörössége, könnyezés, orrdugulás, a kötőhártya kipirosodása és irritációja, a fájdalmas szem vörössége és duzzanata, pupilla-összehúzódás.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Fejfájás: tünetei és típusai

Cluster fejfájás: tünetek és kezelés

Visszapattanó fejfájás, a kábítószerrel való visszaéléshez kapcsolódó fejfájás

Migrén és feszültség típusú fejfájás: hogyan lehet megkülönböztetni őket?

Fejfájás és szédülés: Vestibularis migrén lehet

Monoklonális antitestek és botulinum toxin: új kezelések a migrénre

Migrén agytörzsi aurával (bazilar migrén)

Migrén és feszültség típusú fejfájás: hogyan lehet megkülönböztetni őket?

Paroxizmális helyzeti vertigo (BPPV), mi ez?

Fejfájás és szédülés: Vestibularis migrén lehet

Felébredő fejfájás: mik az okai és mit kell tenni

Feszült fejfájás: mi ez, mik az okai és mi a kezelés?

Izomfeszültség fejfájás: segítség a krioterápiából

Fejfájás repülőgép leszállás közben: miért történik?

Klaszter fejfájás: hogyan lehet felismerni és kezelni?

Fejfájás: mi ez, tünetei és kezelése

forrás

Bianche Pagina