Fibromyalgia és krónikus fáradtság: Elterjedt izom- és ízületi fájdalom, folyamatos fáradtság érzése, alvászavarok, fejfájás, memória- és figyelemzavarok. Ezek a fibromyalgia és a krónikus fáradtság szindróma általános tünetei

Fibromyalgia és krónikus fáradtság szindróma: 2 krónikus betegség, amelyeket gyakran alábecsülnek és rosszul ismernek fel

De lehet-e különbséget tenni közöttük? Hogyan diagnosztizálják? És mit lehet tenni a gyakran rokkant tünetek enyhítésére?

Fibromyalgia: mi ez és hogyan nyilvánul meg

A kifejezés fibromyalgia az izmok és a rostos kötőszöveti struktúrák, azaz a szalagok és az inak fájdalmát jelenti.

A fibromyalgia jellemzői:

• széles körben elterjedt mozgásszervi fájdalom, amely több mint 3 hónapja fennáll;
• fáradtság;
• nem helyreállító alvás;
• memória- és figyelemzavarok,
• merevség és hangulati zavarok.

Az alvászavar és annak minősége szinte szabály.

Feltételezték, hogy ciklusainak megváltozása, különösen a mélyalvás fázisának csökkenése, amely alatt a fájdalomküszöb általában megemelkedik, felelős a fibromyalgiára jellemző fájdalom túlérzékenységért.

A már meglévő migrénben szenvedőknél a fibromyalgia a fejfájások intenzitásának és gyakoriságának fokozódását okozza, amely akár mindennapossá is válhat.

A fibromyalgia és a hosszú Covid közötti kapcsolat

A jelenleg is zajló Covid-19 világjárvány arra a megfigyelésre vezet, hogy bár az emberek többsége néhány hét után felépül, a fertőzésből felépültek egy részénél a krónikus és összetett tünetek – nem csak a légúti – fennmaradhatnak, vagy akár távolról is megjelenhetnek.

Ezt az állapotot hosszú covidnak nevezik, és fő összetevője a fájdalom.

Sok lábadozó hónapokkal a koronavírus-fertőzés után panaszkodik összetett neurológiai tünetekre, mint például:

• fáradtság;
• állandó fejfájás, gyakran fekvő helyzetben hangsúlyos;
• álmatlanság;
• edzés utáni rossz közérzet;
• memóriaproblémák;
• beszédproblémák és kognitív diszfunkciók;
• izom- és neuropátiás fájdalom.

Diagnózis

A fibromyalgiát bizonytalan eredetű, generalizált, nem gyulladásos formának írják le.

Ez az oka annak is, hogy a fibromyalgia diagnózisa és klinikai jellemzői régóta ellentmondásosak.

A diagnózis első lépése, mivel túlnyomórészt neuropátiás fájdalomkomponenssel járó állapotról van szó, neurológiai szakorvoshoz történő utalás kezdeti felmérésre, amelyet szükség esetén mélyreható vizsgálatok követhetnek.

A diagnózis elsősorban az anamnézis és a fájdalmas izomterületek megtalálása alapján történik.

Fontos továbbá a vér, reumatológiai, izom-, neurológiai, pszichológiai és radiológiai elváltozások kizárása.

Ehhez a neurológus használhatja

• hematokémiai és radiológiai vizsgálatok;
• pszichológiai vagy reumatológiai tanácsadás.

Terápia

A fibromyalgia jelenlétének felismerése után a kezelés nem rövid, és elkötelezettséget igényel a jelentős javulás elérése érdekében.

Jelenleg a fájdalom, a krónikus fejfájás és a fibromyalgia egyéb tüneteinek kezelése az alábbi gyógyszereken alapul

• neuropátiás fájdalom
• súlyos migrén;
• alvászavarok.

Különösen a neuropátiás fájdalom ellen, mások az izomkontraktúra ellen léteznek specifikus gyógyszerek, de az aranystandardot bizonyos antidepresszánsok képviselik, amelyeknek fájdalomcsillapító is van.

Fontos továbbá, hogy ne becsüljük alá a betegség pszichoszomatikus összetevőjét, amelyre a pszichofizikai stressz és szorongás negatív hatással lehet, rontva a tüneteket.

Krónikus fáradtság: hogyan lehet felismerni?

A fibromyalgia számos vonatkozásban osztozik a krónikus fáradtság szindrómával, amely probléma elsősorban a fiatal nőket érinti, és gyakran rosszul minősítik a „betegségszimulációnak (a tünetek szándékos színlelése)”.

A krónikus fáradtság szindróma egy olyan szindróma, amelyet 6 hónapnál hosszabb ideig tartó, ismeretlen eredetű rokkantság jellemez.

Számos tünethez kapcsolódik, beleértve:

• alvászavarok
• kognitív zavar érzése;
• fáradtság;
• fájdalom;
• a tünetek súlyosbodása fizikai aktivitással.

Bár a krónikus fáradtság szindróma kifejezést először 1988-ban használták, a rendellenességet az 1700-as évek közepe óta jól leírták, de különböző neveken: láz, neuroasthenia, krónikus brucellózis, terheléses szindróma.

A krónikus fáradtság okai

A krónikus fáradtság szindróma eredete még mindig ismeretlen.

Nem fertőző, hormonális, immunológiai ill pszichiátriai okait megállapították. Hasonlóképpen, nincsenek allergiás markerek vagy immunszuppresszió.

A járvány elmúlt 2 évében a Covid 19 fertőzést is feltételezték ennek a szindrómának az egyik okaként, mint például a fibromyalgia esetében.

Néhány ember, aki felépült a Covid 19-ből, krónikus fáradtság hordozóivá vált, tartós tünetekkel, amelyek egy része a

• fertőzés és/vagy kezelés által okozott szervkárosodás;
• A poszttraumás stressz zavar.

Egyes kutatók azt állítják, hogy az etiológia többtényezősnek bizonyul, beleértve a tényezőkre való hajlamot is

• pszichoszomatikus;
• genetikai;
• mikrobáknak való kitettség;
• toxinok;
• fizikai trauma.

Mindenesetre fontos hangsúlyozni a krónikus fáradtság szindróma fiziológiai létjogosultságát.

Tünetei: fáradtság, ami még pihenéssel sem enyhül

Ha fibromyalgiában a fájdalom az uralkodó tünet, akkor krónikus fáradtság szindrómában, ahogy a neve is sugallja, az asthenia.

A krónikus fáradtság szindróma általában hirtelen jelentkezik: gyakran pszichológiailag vagy klinikailag megterhelő eseményt követően jelentkezik.

Sok beteg számol be:

• vírusszerű betegség;
• intenzív fáradtság;
• láz;
• felső légúti tünetek.

A kezdeti szindróma megszűnik, de hosszan tartó és súlyos fáradtságot vált ki, amely megzavarja a napi tevékenységeket, és általában súlyosbodik az erőkifejtés során, de nyugalmi állapotban alig vagy egyáltalán nem enyhül.

Fontos általános jellemzők a széles körben elterjedt fájdalom és alvászavarok, amelyek kognitív zavarokkal, például memóriazavarokkal járhatnak.

Hogyan diagnosztizálják a krónikus fáradtságot

Ha olyan tünetek jelentkeznek, amelyek a krónikus fáradtság szindróma gyanújához vezethetnek, első lépésként egy objektív vizsgálatot kell végezni laboratóriumi vizsgálatokkal kombinálva, hogy kizárják a krónikus fáradtság szindróma egyéb patológiáit és bármely lehetséges alternatív okát.

A krónikus fáradtság szindrómában szenvedő beteg objektív vizsgálata normális, nincs objektív izomgyengeség, ízületi gyulladás, neuropathia vagy organomegalia.

A laboratóriumi vizsgálatok szintén normálisak, és általában magukban foglalják a vérképet, valamint az elektrolitok, azotémia, kreatinin, eritrocita ülepedési sebesség és pajzsmirigyhormonok mérését.

Ha klinikai leletek indokolják, a kiválasztott betegeken végzett további vizsgálatok magukban foglalhatják az alvásvizsgálatok radiológiai vizsgálatát és a mellékvese-elégtelenség vizsgálatát.

A krónikus fáradtság szindróma diagnózisa ezért a normál klinikai vizsgálat és a normál laboratóriumi lelet alapján jellemző tüneteken alapul.

Minden kóros fizikai leletet vagy laboratóriumi vizsgálatot ki kell értékelni, és ki kell zárni az ilyen leleteket és/vagy tüneteket okozó alternatív diagnózisokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy mivel a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők általában egészségesnek tűnnek, a barátok, a családtagok, sőt néha az egészségügyi szakemberek is szkepticizmust fejeznek ki állapotukkal kapcsolatban, és ez súlyosbíthatja azt a frusztrációt és depressziót, amelyet a betegek gyakran éreznek rosszul értelmezett betegségük miatt.

Kezelés

A krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegek hatékony kezeléséhez az orvosnak először fel kell ismernie és el kell fogadnia a tünetek érvényességét.

Bármi is legyen a kiváltó ok, a betegek nem szimulátorok, hanem szenvedők.

Másrészt a betegeknek el kell fogadniuk és fel kell vállalniuk fogyatékosságukat, és arra kell összpontosítaniuk, amit még megtehetnek, ahelyett, hogy elcsüggednének attól, amit nem tudnak megtenni.

Ezt követően a kezelést az egyes betegekhez kell igazítani.

A terápia elsősorban a specifikus tünetek gyógyszeres kezelését foglalja magában, mint például:

• fájdalom
• alvászavarok;
• bizonyos esetekben depresszió.

Azoknál a betegeknél, akik hajlandóak kipróbálni ezeket és hozzáférnek a megfelelő szolgáltatásokhoz, a kognitív-viselkedési terápia és a fokozatos edzésprogram is hozhat némi javulást.

Ehelyett kerülni kell a nem bizonyított vagy megcáfolt kezeléseket, mint például a vírusellenes szerek, immunszuppresszánsok és eliminációs diéták.

Mindkét betegség korai diagnózisának jelentősége

Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a korai diagnózis, és így a korai kezelés mindkét betegség prognózisát javítja.

A legtöbb beteg idővel (évekkel) javul, bár gyakran nem tér vissza a betegség előtti állapotba, és a javulás csak részleges.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Fibromialgia: A diagnózis fontossága

A gyógyszert felszabadító beültetett sejtekkel kezelt rheumatoid arthritis

Oxigén -ózonterápia a fibromyalgia kezelésében

Minden, amit a fibromyalgiáról tudni kell

Long Covid: Mi ez és hogyan kell kezelni

Long Covid, a Washington Egyetem tanulmánya kiemeli a következményeket a Covid-19 túlélők számára

Hosszú Covid és álmatlanság: „Alvási zavarok és fáradtság fertőzés után”

Forrás:

GSD