Alultápláltság „túltáplálkozás miatt”: az elhízás és a túlsúly növeli gyermekeink egészségügyi problémáit

Alultápláltság és gyermekgyógyászat: a gyermekek elhízása és túlsúlya jelentős egészségügyi problémát jelentenek hazánkban, és veszélyt jelentenek a gyermekek jövőbeli egészségére

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az alultápláltság egy egyensúlyhiány a szervezet növekedéséhez és specifikus funkcióinak fenntartásához szükséges élelmiszer- és tápanyagok mennyisége, valamint a ténylegesen elfogyasztott tápanyagok mennyisége között.

Mind az alultápláltság vagy alultápláltság hibából (súlyhiány), mind a túltápláltság vagy a túlsúlyból eredő alultápláltság (túlsúly) az alultápláltság kategóriájába tartozik.

Évtizedek óta Olaszországban és az Egyesült Államokban volt a legmagasabb a túlsúlyos gyermekek aránya, bár az elmúlt években néhány korcsoportban Olaszországban enyhén csökkentek az értékek: a 23.2-2008-es 2009%-ról 21.3%-ra nőtt a túlsúlyos gyermekek aránya. 2016-ban, míg az elhízott gyermekek aránya a 12-2008-es 2009%-ról 9.3-ra 2016%-ra csökkent.

A probléma azonban továbbra is az egyik legaggasztóbb a mai gyerekek és a holnap felnőttei számára.

GYERMEK EGÉSZSÉG: TUDJON TOVÁBBI INFORMÁCIÓT A GYÓGYSZERRŐL, LÁTOTT A BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -n

Túlzott alultápláltság: az esetek több mint 95%-ában az elhízás elsődleges vagy esszenciális, azaz nem betegség okozta

Az esszenciális elhízás több tényezőből ered.

Ez mindig a bevitt és a szervezet által elfogyasztott energia aránya közötti egyensúlyhiány következménye, de genetikai (50%-nál több a hajlam) és környezeti tényezők is közrejátszhatnak, mint pl.

  • Az anya táplálkozási állapota a terhesség alatt;
  • Születési súly;
  • A szoptatás típusa;
  • A növekedés sebessége az első életévben;
  • Diéta;
  • Az ülőmunka szintje vagy fordítva a fizikai aktivitás intenzitása.

A túlsúllyal küzdő gyerekeknek csak kis hányadában (kevesebb, mint 5%-ban) vannak olyan genetikai vagy endokrin betegségek, amelyek hajlamosítanak elhízásra, illetve a gyógyszer szedése miatt elhízottak.

A gyermekorvos feladata ezen formák korai felismerése a tünetek és a gyermek anamnézisének alapos összegyűjtése alapján:

  • Az életkor, amikor az elhízás jelentkezik;
  • Lehetséges összefüggés a csökevényes vagy csökkent termetű növekedéssel;
  • A neuro-pszichomotoros fejlődés;
  • deformitások jelenléte, beleértve az arc deformitásait (diszmorfizmusok);
  • Gyógyszerek (kortikoszteroidok, nátrium-valproát, riszperidon, fenotiazinok, ciproheptadin stb.) alkalmazása.
  • Gyanútól függően a gyermekorvos speciális vizsgálatokat kérhet az endokrin és genetikai alapú elhízás felmérésére is.

Az elhízás olyan klinikai állapot, amelyet a túlzott zsírtömeg jellemez, ami csökkenti a várható élettartamot és az egészséget

Valójában nincs egyöntetű egyetértés a kutatók között a legmegfelelőbb módszereket illetően a normál testsúly, a túlsúly és a gyermekkori elhízás közötti határvonal azonosítására.

A gyermekkorban kezdődő súlyfelesleg mindenesetre hajlamos a felnőttkorban is fennmaradni (az elhízott serdülők 70-80%-a hajlamos elhízott felnőtté válni), ezért nagyon fontos a túlzott alultápláltság korai felismerése és az ugyanilyen korai terápiás beavatkozás.

Alultápláltság túlzott és antropometrikus mérésekkel (BMI)

Ahogy az alapértelmezésben az alultápláltság, az alultápláltság esetében a túlsúlyos antropometrikus mérések (súly, magasság/hossz, súly/hossz arány és a testtömegindex vagy BMI kiszámítása) elegendőek a túlsúly vagy az elhízás meghatározásához, valamint a túlsúly egyszerű kockázatának becsléséhez.

2 éven aluli gyermekeknél a súly/hossz arány a fontos, azaz nincs abszolút ideális testsúly, de fontos, hogy a gyermek testsúlya jól arányos legyen a magasságával, míg a gyermekeknél 2 éves kor felett az úgynevezett testtömeg-indexet (BMI vagy Quetelet index) vesszük figyelembe, amelyet úgy számítanak ki, hogy a kg-ban kifejezett testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett magasság négyzetével.

Gyermekek esetében ezeket az adatokat mindig össze kell hasonlítani az életkor normál növekedési görbéivel, és idővel figyelemmel kell kísérni a tendencia értékelésére.

Fontos, hogy a túlsúlyos vagy elhízott gyermek értékelésekor figyelembe vegyék más betegségek lehetséges jelenlétét is, mint például:

  • Magas vérnyomás;
  • Pre-diabetes és diabetes mellitus;
  • Dislipidémia;
  • Nem alkoholos májzsugorodás;
  • Gastro-oesophagealis reflux;
  • Policisztás petefészek szindróma;
  • Alvás közbeni légzési zavarok;
  • Ortopédiai szövődmények;
  • Idiopátiás endokraniális hipertónia;
  • Pszichoszociális problémák;
  • Kontrollálatlan étkezési zavar.

Mindezek a körülmények súlyosabb túlzott alultápláltság helyzetét jelzik, ami multidiszciplináris irányítást igényelhet a másod- és harmadik szintű speciális létesítményekben.

A túlzott alultápláltság kezelésének céljai a túlsúly (vagy túlsúly) súlyosságától és a gyermek életkorától függően eltérőek.

Különösen a túlsúlyos, 5 évnél fiatalabb gyermekeknél kell elérni a súlygyarapodás lassítását, az elhízott gyermekeknél pedig a „kemény súlyú” állapot elérését.

5 és 11 év közötti gyermekeknél a túlsúlyos gyermekeknél „kemény testsúlyt” kell elérni, az elhízott gyermekeknél pedig legfeljebb fél kilogramm/hét fogyásra kell törekedni.

Végül, a 11 év feletti gyermekeknél a túlsúlyos cél a „kemény testsúly”, míg az elhízásnál a heti 1 kg-nál nem több fogyás.

Ezeket a célokat diétás és viselkedésterápiával lehet elérni

Az irányelvek nem javasolják az alacsony kalóriatartalmú diéták alkalmazását, kivéve az abszolút kiválasztott eseteket.

A túlzott alultápláltságban jelentkező elhízás kezelését multidiszciplináris, több szakmát érintő, különböző komplexitású támogatással kell garantálni: a házi gyermekorvos nem tudja egyedül kezelni a szövődményes elhízást (ilyenkor másod- és harmadszintű szakorvosi struktúráktól kell segítséget kérnie). .

Ezenkívül fontos, hogy az elhízás kezelésével ne csak az egészségügyi szakemberek foglalkozzanak, hanem minden olyan szakma, amely gyermekekkel foglalkozik, ezért az egészségügyi politikáknak garantálniuk kell a megfelelő egészségfejlesztést, és biztosítaniuk kell, hogy minden olyan helyen, ahol a gyerekek járnak (nem csak az iskolákban). !), működjenek együtt a helyes életmód garantálása érdekében.

A másodvonalbeli kezelések, például a gyógyszeres terápia és a bariátriai sebészet korlátozott indikációkkal rendelkeznek, mivel hatékonyságuk azokra az esetekre korlátozódik, amelyeket gondosan kell kiválasztani.

Azoknál a 12 éves vagy idősebb gyermekeknél, akiknél a súlygyarapodást korlátozó életmódbeli beavatkozás sikertelen volt, megfontolandó a gyógyszeres kezelés javallata.

A bariátriai műtét indikációja elfogadható a már fejlett serdülőkorú betegeknél (Tanner szerint 4-5 pubertás stádium és a termet elérése vagy megközelítése)

  • 40 kg/m2-nél nagyobb vagy egyenlő BMI és a kapcsolódó nem súlyos betegségek, például enyhe obstruktív alvási apnoe (apnoe/hipopnoe index vagy AHI 5-nél nagyobb), magas vérnyomás, diszlipidémia, csökkent glükóztolerancia;
  • 35 kg/m2 vagy annál nagyobb BMI és legalább egy súlyos kapcsolódó betegség, például 2-es típusú diabetes mellitus, közepesen súlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoe (15-nél nagyobb AHI), jóindulatú endocranialis hypertonia, nem alkoholos steatohepatitis jelentős fibrózissal .

Ehelyett minden olyan esetben ösztönözni kell a pszichoterápiát, amely pszichológiai támogatást igényel.

Az elhízás és a túlzott táplálkozás miatti alultápláltság megelőzését már a születés előtti időszaktól el kell kezdeni a túl alacsony vagy túl magas születési súly, a koraszülés és egyéb szövődmények megelőzésével.

A szülés utáni időszakban viszont fontos bizonyos magatartási szabályok betartása: az első két életévben kerüljük a cukros italokat, és ne emeljük a fehérjekvótát az ajánlott beviteli szintnél nagyobb mértékben.

Az Olasz Gyermekgyógyász Társaság és az Olasz Gyermekendokrinológiai és Diabetológiai Társaság hasznos dekalógust dolgozott ki a túlzott táplálkozás miatti alultápláltság megelőzésére:

  • Rendszeresen ellenőrizze súlyát és magasságát (legalább félévente);
  • Étkezés legyen naponta ötször, kerülje az „étkezésen kívüli” étkezést;
  • Fogyassz legalább öt adag gyümölcsöt vagy zöldséget naponta;
  • Igyon sok vizet, korlátozza a cukros italokat;
  • Csökkentse a zsírt az asztalnál, különösen a hideg húsokat, sült ételeket, fűszereket, édességeket;
  • Kerülje az étel „jutalmaként” használatát;
  • Előnyben részesítsék a szabadtéri játékot, ha lehetséges, legalább napi egy órát;
  • Sétáljon minél többször;
  • Sportolj rendszeresen. Nem az a fontos, hogy mindenáron bajnok legyél, hanem a mozgás és a szórakozás;
  • A „videófüggőség” korlátozása szabadidőben: legfeljebb napi 2 óra.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Obstruktív alvási apnoe: mi ez és hogyan kell kezelni

A középkori elhízás befolyásolhatja a korábbi Alzheimer-kórt

Gyermekgyógyászat / lisztérzékenység és gyermekek: Mik az első tünetek és milyen kezelést kell követni?

Bakteriális társfertőzések COVID-19 betegeknél: Milyen következményekkel jár a klinikai kép és a kezelés?

Vírusfertőzések az Egyesült Királyságban, az Egyesült Királyságban elterjedt veszélyes vírusok és baktériumok

Clostridioides fertőzés: Régi betegség, amely aktuálissá vált az egészségügyi ágazatban

A baba bélbaktériumai megjósolhatják a jövőbeni elhízást

Gyermekágyhalál (SIDS): megelőzés, okok, tünetek és esetszámok

Forrás:

Jézus baba

Akár ez is tetszhet