Morton neuroma: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
A Morton-féle neuroma a lábfejet, különösen az idegeket érintő sajátos patológia. Ez a betegség a felfedező orvosról, Thomas G. Mortonról kapta a nevét, aki 1876-ban felfedezett egy patológiát a láb interdigitális érzőideg duzzanata miatt.
A Morton-féle neuromát valójában a láb idegeinek megvastagodása és ezt követő összenyomódása jellemzi, amelyet „interdigitális” idegeknek neveznek.
Ennek a betegségnek a tünetei sajnos nagyon fájdalmasak, ezért fontos a gyors diagnózis felállítása, hogy a szükséges kezelést megkaphassák és a jövőbeni szövődmények ne kerüljenek veszélybe.
A Morton-kór elsősorban a felnőtteket érinti, különösen a nőket.
A betegségben szenvedők többsége valójában 40 és 50 év közötti nő.
Ritkább azonban, hogy ez a patológia a férfiakat és a 35 év alatti betegeket érinti.
Itt található minden információ erről a patológiáról, például a tünetekről, az okokról és a kezelésekről.
Mi az a Morton-féle neuroma
A Morton-féle neuroma több néven ismert, például interdigitális neuroma vagy Morton metatarsalgia.
Ez az állapot, amely sokkal gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, a talpi ideg degeneratív állapota.
A tünetek egy vagy mindkét lábfejet és egy vagy több talpi küllőt érinthetnek, így a láb különböző részeit érintik.
Általában a harmadik és negyedik lábközépcsont közötti interdigitális ideget érinti.
A tünetek alapja az erős fájdalom a lábközépcsont fejek között, ez a patológia különösen a két szomszédos lábujj között elhelyezkedő digitális idegeket érinti.
Morton patológiáját az ideg méretének lassú, de folyamatos növekedése jellemzi, ami így a Dr. Thomas G. Morton által feltárt duzzanathoz vezet.
Ez a duzzanat a fájdalommal együtt ennek a patológiának a fő tünete, és a rostos szövet progresszív proliferációjának következménye.
Ennek a területnek az átmérőjének növekedésével nyomás lép fel, és az idegrostok fokozatosan elvékonyodnak.
Mely testrészeket érinti a Morton-féle neuroma
Mielőtt megértené, mi az a Morton-neuroma, fontos megérteni a láb működését és szerkezetét, hogy világos legyen, mely területeket érinti ez a patológia.
Különös figyelmet kell fordítani a csontszerkezetre, mivel a láb különböző típusú csontokból áll: tarsalis, lábközépcsont és phalangus.
A tarsus az a csontcsoport, amely összeköti a bokát a lábujjak falángjaival.
A tarsus és a phalangus között található a lábközépcsont, amely öt csontra osztható, mindegyik phalanxhoz egy-egy.
A Morton-féle neuroma általában a lábközépcsont közelében lévő idegeket érinti, és fibrózist hoz létre a szövetben, amely eléri az érzőideget.
Ez az interdigitális ideg így összenyomódik, ami fájdalmat okoz.
Általában ez a patológia leginkább a harmadik és negyedik lábközépcsont közötti ideget érinti, míg a második és harmadik lábközépcsont, valamint az első és második lábközépcsont idegei ritkábbak.
A Morton-féle neuroma tünetei
Általában négy tünet van, és intenzitásuk változhat attól függően, hogy az állapot milyen stádiumban van.
A degeneratív betegségben szenvedő betegek leggyakoribb tünetei a következők:
- erőteljes fájdalom
- égő
- zsibbadás a lábban
- folyamatos bizsergés (paresztézia)
Különös figyelmet kell fordítani a Morton's Neuroma által okozott fájdalom típusára.
A fájdalom, amely ezt az állapotot jellemzi, valóban nagyon erős, gyakran egy hirtelen szúráshoz vagy egy áramütéshez hasonlítják.
Főleg az elején ez a fájdalom nem állandó, hanem a béke pillanataival váltakozik, azaz a tünetek hiánya és a fájdalom.
Ezek a hirtelen rángatózások, amelyek különösen a betegség kezdetére jellemzőek, arra kényszerítik a Morton's Neuromában szenvedőket, hogy érezzék, hogy cipő nélkül kell maradniuk és pihenniük kell.
Ennek ellenére a neuroma befolyásolhatja a fekvést vagy az ülést, sőt az alvást is.
Okok
A Morton-féle neuroma okait vizsgáló tanulmányok még mindig folynak, és jelenleg még mindig nem teljesen világos, hogy miért fordul elő ez a degeneratív betegség.
Természetesen számos olyan tényező van, amely növeli a betegség kialakulásának valószínűségét, és számos olyan betegjellemző, amely a betegségre való fokozott hajlamhoz vezet.
A Morton-féle neuroma kockázati tényezői közé tartoznak a következők:
- a láb szerkezete, mivel a láb anatómiája minden bizonnyal az egyik olyan szempont, amely leginkább befolyásolja az e patológiára való hajlamot. Azok, akiknek kisebb a távolsága az egyik lábközépcsont és a másik között, valójában hajlamosabbak megfertőzni ezt a betegséget. A csontok közötti kisebb hely megkönnyíti a dörzsölést és nagyobb interdigitális érzékenységet;
- a lábfej rendellenességei és deformitásai szintén hajlamot okozhatnak erre a betegségre;
- a testtartási tényezők a lábtámasz gyengébb egyensúlyához, valamint a láb egy meghatározott területének túlterheléséhez vezethetnek, ami idegbeszoruláshoz vezethet;
- keskeny vagy kényelmetlen cipő viselése a láb összezúzásához és ennek következtében a Morton-féle neuroma megjelenéséhez vezethet;
- különféle típusú traumák.
Hogyan lehet diagnosztizálni a Morton-féle neuromát
A Norton-féle neuroma időben történő diagnosztizálása elengedhetetlen, mert csak alapos vizsgálat után lehet célzott és hatékony kezelést felírni.
A pontos diagnózis felállításának első lépése minden bizonnyal az, hogy megbeszéljük a háziorvossal, hogy a tünetek egy esetleges idegproblémára utalnak-e.
Az orvos szakorvosi vizsgálatot is kérhet, melynek során különböző vizsgálatok kérhetők, pl
- A lábak röntgenfelvétele terhelés alatt. Ezeket a teszteket a hasonló tünetekkel járó lehetséges problémák kizárására használják. A duzzanat és a fájdalom valójában általában mikrotörésekkel vagy más csontproblémákkal hozható összefüggésbe. A neuromát röntgenfelvétellel nem lehet diagnosztizálni, de ez a teszt felhasználható más állapotok kizárására;
- a röntgenfelvételt követően ultrahangos vizsgálatot lehet előírni, amely során kimutatható és felállítható a Norton-féle neuroma kezdeti diagnózisa. Az ultrahang segítségével számos patológia, például bursitis vagy capsulitis is kizárható;
- az elektroneuromiográfia, ha a kérdés konkrét, interdigitális idegvezetési vizsgálatokkal kimutathatja a problémát;
- végül, ha további vizsgálatra van szükség a kezelendő terület azonosításához, MRI-re lehet szükség.
A Morton-féle neuroma kezelése
Amint fentebb említettük, a Morton-féle neuroma korai stádiumban történő diagnosztizálása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy olyan kezelést kapjunk, amely segíthet az embernek együtt élni ezzel a degeneratív állapottal.
Ha a neuromát a betegség korai stádiumában, azaz kevesebb mint hat hónapja észlelik, lehetőség nyílik olyan kezelések elfogadására, amelyek nagyban segíthetnek ezen a problémán, és együtt lehet vele élni.
A Morton-féle neuroma ebben a szakaszban a legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott terápiái közé tartoznak:
- fizioterápia, amelyet folyamatosan és gyakran olyan technológia alkalmazásával végeznek, mint az ultrahang és a lézer a hatékonyság növelése érdekében;
- szkleroalkoholizálás, azaz hígított alkohol injekciója, amely gyengíti az ideghüvelyeket, puhábbá és jelentősen csökkenti a fájdalmat. Ez a fajta kezelés nem mindig hatékony: a becslések szerint a Morton-féle neuromában szenvedők 20%-a nem tapasztal enyhülést ettől a technikától;
- krioterápia, amely a hideget és annak fájdalomcsillapító hatását alkalmazza a fájdalom és a duzzanat csökkentésére. A hideg az idegeken keresztüli jelátvitel sebességét is csökkenti;
- Az ortopédia használata hagyományosabb és természetesen kevésbé innovatív módszer, de segíti a járás előnyeit. E kezdeti előny ellenére elengedhetetlen ezt a terápiával kombinálni.
Azokban az esetekben, amikor a Norton-féle neuroma diagnózisa későbbre esik, lehetőség van a gyógyszeres kezelés irányába.
Számos gyógyszer írható fel, ha ebben a degeneratív betegségben szenved.
A leggyakoribbak a következők:
- Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő. A kortikoszteroidokat gyakran szájon át vagy helyi infiltráción keresztül írják fel.
- Erős fájdalom esetén felírható érzéstelenítők, különösen helyi formában.
- Ezeket a gyógyszeres kezeléseket gyakran abbahagyják, vagy dózisukat megváltoztatják, mivel sok ilyen gyógyszer, különösen a kortikoszteroid kezelés, szalag- és ínkárosodáshoz vezethet a lábban.
- Végül bonyolultabb esetekben műtét is javasolt.
Ezt a műtétet akkor írják elő, ha a tünetek legalább 6 hónapja fennállnak, és a fent leírt módszerek hatástalanok.
Az ilyen típusú műtét célja az ideg eltávolítása, bár néha elegendő lehet a láb bemetszése.
Ennek ellenére azonban gyakran előfordultak kiújulások, amikor a műtét után egy idő után a rostos szövet megreformálódott.
A műtétet általában nappali kórházban végzik, így kórházi kezelés nélkül.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Haglund-kór: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Optikai ideggyulladás: meghatározás, tünetek, okok, kezelés
Edzésfüggőség: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Rotátor mandzsetta sérülése: mit jelent?
Ínsérülések: mik ezek és miért fordulnak elő
Könyök diszlokáció: Különböző fokok értékelése, betegkezelés és megelőzés
Keresztszalag: Vigyázz a sísérülésekre
Sport és izomsérülés Borjúsérülés Tünettan
Meniszkusz, hogyan kezeli a meniszkás sérüléseket?
Meniszkusz sérülés: tünetek, kezelés és felépülési idő
Elsősegélynyújtás: ACL (Anterior Cruciate Ligament) szakadások kezelése
Elülső keresztszalag sérülés: tünetek, diagnózis és kezelés
Munkával összefüggő mozgásszervi megbetegedések: Mindannyiunk érintett lehet
Patella luxáció: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Térdízületi arthrosis: A gonarthrosis áttekintése
Varus Knee: Mi ez és hogyan kezelik?
Patellaris chondropathia: a jumper térd meghatározása, tünetei, okai, diagnózisa és kezelése
Ugráló térd: A patelláris tendinopathia tünetei, diagnózisa és kezelése
A patella chondropathia tünetei és okai
Egyrekeszes protézis: A válasz a gonartrózisra
Elülső keresztszalag sérülés: tünetek, diagnózis és kezelés
Szalagsérülések: tünetek, diagnózis és kezelés
Térdízületi arthrosis (gonarthrosis): a „testre szabott” protézisek különféle típusai
Rotátormandzsetta sérülései: új, minimálisan invazív terápiák
Térdszalag-szakadás: tünetek és okok
MOP csípőimplantátum: mi ez, és mik a fém előnyei a polietilénen
Csípőfájdalom: okok, tünetek, diagnózis, szövődmények és kezelés
Csípőízületi osteoarthritis: Mi a Coxarthrosis
Miért jön, és hogyan lehet csípőfájdalmat enyhíteni
Csípőízületi gyulladás fiatalkorban: A coxofemoralis ízület porcdegenerációja
Coxalgia: mi ez, és mi a műtét a csípőfájdalmak megszüntetésére?
Lumbago: Mi ez és hogyan kell kezelni
Általános vagy helyi A.? Fedezze fel a különböző típusokat
Intubáció A. alatt: Hogyan működik?
Hogyan működik a helyi érzéstelenítés?
Alapvetőek az aneszteziológusok a légi mentőgyógyászatban?
Epidurális fájdalomcsillapítás műtét után
Lumbális punkció: mi az a gerinccsap?
Lumbálpunkció (gerincérintkezés): miből áll, mire használható
Mi az ágyéki szűkület és hogyan kell kezelni
Az ágyéki gerincszűkület: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Keresztszalag sérülés vagy szakadás: áttekintés