A paraplegia az orvostudományban a diplegia olyan állapotát jelenti, amelyben a test alsó részét részleges vagy teljes motoros bénulás és/vagy funkcionális hiány sújtja, ami az érzékenység zavarával jár.

A gerinc- paraplegiát okozó zsinór elváltozás az első mellkasi csigolya (T1) mögött.

Ez különbözik a quadriplegiától, amely mind a négy végtagot érinti, és a nyaki gerincvelő sérülése esetén fordul elő.

Paraplegia: a kifejezés etimológiája

A paraplégia (az 'i' hangsúlyozása) a görög παραπληγία szóból származik, amely a παρα- ('para' jelentése 'közel, körül') és -πληγία ('plegia' jelentése 'ütök') szavakból áll.

A paraplegia okai

A paraplegiát okozó gerincvelő-elváltozás az első mellkasi csigolya (T1) mögött van.

Ezt a sérülést számos ok okozhatja:

• fertőző elváltozások
• a gerincvelő ágyéki vagy háti részének traumás sérülése, pl. közlekedési balesetek vagy szeszes italok esetén;
• discitis;
• daganatok;
• érrendszeri elváltozások;
• plakk-szklerózis;
• a gerinccsatorna veleszületett fejlődési rendellenességeiből, mint a spina bifida esetében.

A paraplegia tünetei

A paraplégiával kapcsolatos fő tünetek közvetlenül a gerincvelő sérülése után is jelentkezhetnek, pl. traumás sérülések esetén.

A sérülés súlyosságától függően nagyon eltérőek.

Ezek közé tartozik:

• az alsó végtagok bénulása;
• mozgáshiányok;
• a szokásosnál lassabb reflexek;
• bél rendellenességek;
• vizelet- és széklet inkontinencia;
• légzési nehézségek;
• sterilitás és meddőség;
• merevedési zavar;
• megváltozott orgazmus-érzékenység;
• megváltozott magömlés (anejakuláció, retrográd ejakuláció, asthenospermia…).

A sérülés szintjén a következők találhatók:

• az idegsejtek teljes megsemmisülése;
• a reflexív szakadása;
• a gerincvelő tönkrement szegmensei által beidegzett izmok petyhüdt bénulása.

Motoros rendellenességek paraplegiában

A gerincvelő-sérülések klinikai képei eltérőek attól függően, hogy a károsodás teljes-e vagy sem.

A gerincvelő-sérülés azt okozza, hogy a gerincvelő alatti szegmensek által beidegzett izmokban nem tud önként motoros egységeket toborozni.

Az utóbbiak, amelyek anatómiailag épek, a gerincsokk-fázis elmúltával (1 héttől több hónapig) rendellenes aktivitásnak (spaszticitásnak) lesznek kitéve a szupraszegmentális motorkontroll hiánya miatt.

Érzékszervi zavarok paraplégiában

Gerincvelő-sérülést követően az érzékelés valamennyi típusa többé-kevésbé károsodhat.

Az érzéstelenítés vagy hypoesthesia különböző mértékben befolyásolhatja az érzékenységet:

• felületes és mély tapintású
• fájdalmas
• nyomógomb;
• termikus
• államesztétikus;
• kinesztetikus.

A gerincvelő-sérült személy fájdalmat tapasztalhat, amely megkülönböztethető

• csigolya fájdalom;
• radikuláris eredetű metamer fájdalom;
• szubléziós fájdalmak metamerikus eloszlás nélkül, ezek fájdalmas paresztéziák, mint például bizsergés, bizsergés, amelyek eredete bizonytalan;
• a zsigeri fájdalmak általában egy üreges szerv (hólyag, bél) feszülésével kapcsolatos (nem egyértelmű) összefüggésre utalnak;
• pszichogén fájdalmak.

Légzési rendellenességek hemiplegiában

A hemiplegiában szenvedő betegeknél a légzési mechanizmus megváltozik a gerincvelő sérülése után.

A fellépő légzési elégtelenség alapvetően a következő tényezőkből ered

• a belégzési és kilégzési izomzat teljes bénulása vagy hiánya;
• megváltozott mellkas-hasi mechanika;
• csökkent tüdő-compliance;
• a mellkasfal megfelelőségének csökkenése.

Következmények és komplikációk

A paraplegia sajnos különféle mozgáskorlátozottsággal, a beteg életminőségének csökkenésével kapcsolatos problémákat is magával hoz.

A bénulás súlyossága a gerincvelő sérülésének mértékétől függ.

Sok paraplégiás ember kénytelen tolószéket használni a közlekedéshez.

Az alsó végtagok működésének csökkenését vagy elvesztését követően a paraplégia számos orvosi szövődményhez vezethet, amelyek közé tartozik:

• nyomássérülések;
• trombózis;
• tüdőgyulladás;
• myo-osteo-artikuláris károsodás: ízületi korlátok, izom-ín visszahúzódások;
• pszichológiai szövődmények: poszttraumás stressz zavar, depresszió, öngyilkossági gondolatok;
• idegi szövődmények.

Diagnózis

A feltételezett paraplegiában szenvedő sérültet sürgősen be kell vinni egy gerincegységgel felszerelt intézménybe.

Egy erre szakosodott csapat gyorsan elvégzi a mélyreható vizsgálatokat a lézió helyének meghatározására és annak súlyosságának felmérésére neurológiai tesztekkel, CT-vizsgálatokkal, radiológiai elemzésekkel kontrasztfolyadékkal az agyhártya membránjaira, valamint mágneses stimulációval. koponya, hogy felmérje a központi idegrendszerbe visszavezető áramkörök működőképességét.

Paraplegiás betegek kezelése és rehabilitációja

A gerincoszlopon vagy a Rehabilitációs Központokban végzett rehabilitációs kezelés általános célja, hogy segítse a gerincvelő-sérült személyt a lehető legnagyobb autonómiát/függetlenséget elérni a mindennapi élettevékenységében a fennmaradó potenciálhoz (a sérülés típusához és mértékéhez) képest. sérülés), életkor, a személy általános állapota, a szövődmények megléte vagy hiánya, a motiváció és a családi támogatás.

A Gerincgyógyászati ​​Osztályra vagy a Rehabilitációs Központba érkező beteg erőforrásainak optimalizálását kéri annak érdekében, hogy méltó módon újra elfoglalhassa helyét a társadalomban.

Akárcsak egy atlétikai tréner, a gyógytornásznak is el kell érnie azokat a fizikai képességeket, amelyek lehetővé teszik számára a rehabilitációs csapat irányítása mellett a funkcionális gesztus végrehajtását.

A rehabilitációs folyamaton belül a beavatkozás alapvetően két területen történik:

1) REHABILITÍV

Célja a maximális funkcionális kapacitás helyreállítása ezen keresztül

• neurológiai gyógyulás, ha előfordul;
• az ép izomzat erősítése;
• olyan kompenzációk és motoros stratégiák keresése, amelyek lehetővé teszik a funkcionális képességek újratanulását és elsajátítását a napi, munka- és játéktevékenységekben stb.
• olyan megküzdési stratégiák azonosítása, amelyek elősegítik a fogyatékossági eseményhez való „újra alkalmazkodást”.

2) OKTATÁSI

Célja a gerincvelő-sérüléssel járó problémák megismerése és helyes kezelése (egészségnevelés).

A leggyakrabban használt rehabilitációs technikák a neurológiai funkciók helyreállítására:

• Kabát módszer;
• Bobath-módszer;
• Perfetti módszer.

Ezeken kívül még:

• Közös mozgósítások;
• Nyújtás;
• Légzőszervi terápia;
• Sphincter rendellenességek kezelése;
• Foglalkozásterápia.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Az exoskeletonok (SSM) célja, hogy tehermentesítsék a mentők gerincét: a tűzoltók választása Németországban

Gerinc sokk: okok, tünetek, kockázatok, diagnózis, kezelés, prognózis, halál

Gerinc immobilizáció: kezelés vagy sérülés?

10 lépés a traumás páciens gerincének helyes rögzítéséhez

Gerincoszlop -sérülések, a sziklacsap értéke / Rock Pin Max Gerinclemez

A gerinc immobilizálása, azon technikák egyike, amelyeket a megmentőnek el kell sajátítania

A gerincoszlop immobilizálása gerinctábla segítségével: A használat céljai, indikációi és korlátai

Gerinccsatorna dekompresszió: mi ez és mikor hajtják végre

Forrás:

Medicina Online