Poszttraumás hipersomnia: okok, tünetek, diagnózis, terápia
A gyógyászatban a hiperszomnia számos neurológiai alvászavar egy csoportját jelenti, amelyeket túlzott nappali álmosság jellemez, ami miatt a hiperszomniások nem képesek megfelelő éberségi szintet fenntartani egész nap, és hirtelen és ellenőrizhetetlen alvási helyzeteket tapasztalnak, amelyek miatt elaludnak szokatlan időkben, pl. beszélgetés, étkezés, munka közben vagy akár vezetés közben
A hiperszomniás általában nagyon könnyen elalszik, és nagyon nehezen ébred fel.
A hypersomnia típusától függően a nappali alvások lehetnek hosszabbak vagy rövidebbek, és többé-kevésbé helyreállító hatásúak: pl. narkolepszia esetén a nappali alvás általában rövid (néhány perces) és helyreállító hatású, míg idiopátiás hypersomniában éppen ellenkezőleg, hosszabbak (akár). óra) és nem helyreállító.
Másodlagos hiperszomnia
A másodlagos hiperszomniák a hipersomnia szindrómák egy specifikus típusát jelentik, amelyek etiopatogenezisében szervi, toxikus vagy pszichés okot azonosítottak, szemben az elsődleges hypersomniákkal, ahol az etiopatogenezis nem ismert, vagy még nem tűnik teljesen egyértelműnek, mint pl. idiopátiás hypersomnia vagy primer recidív hypersomnia (Kleine-Levin szindróma).
A leggyakoribb másodlagos hiperszomniák közé tartoznak azok, amelyek a pszichiátriai betegségek, poszttraumás hiperszomnia és obstruktív alvási apnoe szindróma.
Poszttraumás hiperszomnia (másodlagos álmosság)
A poszttraumás hipersomnia vagy másodlagos aluszékonyság olyan rendellenesség, amelyet túlzott álmosság jellemez, amely a központi idegrendszert érintő traumatikus eseményt követően fordulhat elő.
A hiperszomnia tünetei és jelei
A fejsérülésen átesett betegeknél gyakran közvetlenül a traumát követő időszakban alakulhat ki hypersomnia, amely fejfájással, fáradékonysággal, memóriazavarokkal (poszttraumás encephalopathia) jár együtt.
A betegek számos epizódot mutatnak nappali alvással, amelyet NREM alvás jellemez.
A legfrissebb adatok azonban arra utalnak, hogy a traumát közvetlenül követő kórházi kezelési időszakban a betegek gyakrabban panaszkodnak elalvási és alvásfenntartási zavarokra, azaz álmatlanságra.
A következő hónapokban éppen ellenkezőleg, az álmosság válik az uralkodó állapottá.
A traumát követő alvászavarokra, különösen a hiperszomniára panaszkodó betegek azok, akiket a fejsérülés a legsúlyosabban érinti viselkedési, szociális és különösen a munka szintjén: ezeknél az alanyoknál szorongás, depresszió alakul ki, gyakran apatikusak és a kommunikáció és a munka világába való visszailleszkedés nehézségei.
A legtöbb esetben a tünetek spontán módon megszűnnek a traumás eseményt követő hónapokban; ritkábban jelentkezik túlzott álmosság, progresszív lefolyású, 12-18 hónappal később.
Poliszomnográfiai kép
Ezekre a betegekre vonatkozó poliszomnográfiai adatok szerények és nem specifikusak.
Az éjszakai alvási idő általában mérsékelten növekszik, és az MSL T rendellenes hajlamot mutat az elalvásra a nap folyamán, az alvási késleltetési értékek kevesebb, mint 10 perc alatt.
Röviddel az elalvás után azonban nem észlelhető REM-alvás fázis (SOREMP, jellemző a narkolepsziára).
Egyes esetekben az alvási mintázat változása sem dokumentálható objektíven: lehetséges, hogy ezek a betegek nappali mikroalvás epizódokkal jelentkeznek, vagy a jelentett hypersomnia pszichiátriai eredetű rendellenesség vagy kompenzációs neurózis kifejeződése.
Laboratóriumi vizsgálatok
A neuroradiológiai vizsgálatok (CT, MRI) lehetővé teszik az agyi parenchyma fokális elváltozásainak kimutatását.
Néha az alvási rohamokat a poszttraumás epilepszia differenciáldiagnózisába kell helyezni; Az elektroencephalográfia segíthet ilyen esetekben.
evolúció
Egyes esetekben a hiperszomnia röviddel a trauma után jelentkezik, és néhány héten vagy hónapon belül spontán megszűnik.
Előfordulhat, hogy a hiperszomnia hosszú ideig fennáll, és az idő múlásával súlyosbodik.
Ez olyan súlyos fejsérülések során fordul elő, amelyek neurológiai hiányosságokkal vagy hosszan tartó poszttraumás kómával járnak.
Hiperszomnia, okai és kockázati tényezők
A poszttraumás hiperszomniát különféle agysérülések, például közlekedési balesetek, esések vagy sportsérülések okozzák.
Úgy tűnik, hogy a hyperosnnia inkább a fejsérülés helyéhez kapcsolódik, nem pedig a mechanizmusához. Az ezzel a rendellenességgel leggyakrabban kapcsolódó sérülési helyek a következők:
- hátsó hipotalamusz;
- tobozmirigy régió;
- hátsó koponyaüreg.
A hipotalamusz elváltozások táplálkozási és szexuális viselkedési zavarokkal (bulimia, hiperszexualitás) társulhatnak, ami poszttraumás Kleine-Levin szindrómához vezethet.
Ezek az esetek, mint az összes agysérülési helyhez kapcsolódó esetek, kevésbé jó prognózisúak.
Az a néhány eset, ahol neuropatológiai leleteket észleltek, nem tette lehetővé az álmosság és az agysérülés közötti határozott anatómiai-klinikai összefüggés megállapítását.
Az álmos betegek gyakran diffúz elváltozásokat mutatnak be a törzsben, az agykéregben és a dicephalonban.
Meg kell jegyezni, hogy egyes betegek, különösen azok, akik „ostorcsapás” traumát szenvedtek el, nappali álmosságot mutathatnak az alvással összefüggő légzési zavarok fellépése miatt.
Ezekben az esetekben azonban a prognózis kedvező.
Megkülönböztető diagnózis
Azoknál a betegeknél, akiknél pozitív anamnézisben szerepelt fejsérülés, a napközbeni hypersomnia egyéb lehetséges okait mérlegelni kell és ki kell zárni a poszttraumás hypersomnia diagnózisának felállítása előtt: hydrocephalus, atlanto-occipitalis diszlokációk, subduralis haematomák vagy hygromák, arachnoid ciszták, - traumás epilepsziás rohamok, amelyek alvási rohamot utánozhatnak.
Figyelembe kell venni a krónikus agyhártyagyulladás kialakulásának lehetőségét is.
Ezeket a klinikai állapotokat differenciáldiagnózisba kell helyezni, különösen akkor, ha az alvászavar fokozatosan romlik.
A narkolepszia könnyen megkülönböztethető a poszttraumás hiperszomniától a REM alvási epizódok jelenléte alapján.
Nem gyógyszeres terápia
A tüneti gyógyszeres kezelésen kívül más kezelés nem lehetséges; azonban hasznos lehet a jó alváshigiénia betartása.
Farmakológiai terápia
Pszichostimuláns gyógyszereket (metilfenidát és pemolin) használnak.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Obstruktív alvási apnoe: mi ez és hogyan kell kezelni
Fogcsikorgatás alvás közben: A bruxizmus tünetei és gyógymódjai
Hosszú Covid és álmatlanság: „Alvási zavarok és fáradtság fertőzés után”
Alvási zavarok: a jelek, amelyeket nem szabad alábecsülni
Alvajárás: mi ez, milyen tünetei vannak és hogyan kell kezelni
Obstruktív alvási apnoe: Az obstruktív alvási apnoe tünetei és kezelése
Milyen álmatlanságban szenved? Az öt leggyakoribb panasz a borítók alatt