A prosztata hipertrófia (gyakran jóindulatú prosztata hipertrófiának vagy BPH-nak nevezik) olyan állapot, amelyet a prosztata térfogatának növekedése okoz.

A prosztata a húgyhólyag alatt és a végbél előtt található mirigy, amely a férfi nemi szerv része.

Ennek a szervnek az a célja, hogy az ejakuláció során felszabaduló ondófolyadékot termelje és tárolja.

A prosztatafolyadéknak számos funkciója van, beleértve a vizelet savasságának csökkentését és a spermiumok túlélésének elősegítését.

A prosztata hipertrófia tünetei eltérőek

A hipertrófia jóindulatú formája sok 50 év feletti férfit érint, különösen a 60-80 éves korosztályt.

Olaszországban körülbelül 6 millió 65 év feletti férfi szenved ebben a patológiában.

Egy másik tény nagyon fontos: a betegségben szenvedők több mint 70%-a figyelmen kívül hagyja a tüneteit, és „csináld magad” kezeléshez folyamodik anélkül, hogy orvoshoz fordulna.

Nézzük meg, mi okozza a prosztata hipertrófiát, annak tüneteit és kezelését.

Prosztata hipertrófia kialakulása

Ahhoz, hogy megértsük, mi a prosztata hipertrófia, fontos, hogy áttekintést kapjunk a férfi nemi szerv anatómiájáról.

A prosztata méretének növekedése összetett következményekkel járhat: valójában a térfogat növekedésével egyre inkább csökkenti a prosztata húgycső terét, amely a húgycső nyílásánál kezdődik és a pénisz húgycsőjénél végződik.

A nyílásnak ez a záródása vizelési nehézséghez vezet, ami a prosztata hipertrófia egyik leggyakoribb tünete, mivel a hólyag fokozott terhelésnek van kitéve.

Ez a törzs bonyolultabbá teszi a vizeletürítést, és a hólyag izomrostjainak gyengüléséhez vezethet. Ráadásul ez a gyengülés hólyagsérv kialakulásához is vezethet.

A prosztata hipertrófia tünetei eltérőek lehetnek

A különböző tünetek közötti különbségtételt a megnagyobbodás súlyossága, valamint a vizelet áramlását akadályozó, következésképpen a hólyag megterhelésének mértéke jellemzi.

A prosztata hipertrófia tünetei tehát a következők

• Vizelési nehézség: ez a leggyakoribb és legelterjedtebb tünet a betegségben szenvedők körében. De ennek az ellenkezője is gyakori: a megnövekedett prosztatatérfogatban a páciens úgy érezheti, hogy többször is el kell mennie vizelni a nap folyamán és éjszaka. Bizonyos elemek növelhetik ezt az igényt, például egy hosszú séta vagy a folyó víz hangja.
• Szabálytalan vizeletszivárgás: a patak gyenge és gyakran szakaszos. Előrehaladottabb esetekben a hasizmok összehúzásával és néhány másodperc várakozással meg kell erőltetni, hogy a vizelet kijöjjön.
• A vizeletürítési képtelenséghez inkontinencia is társulhat: amikor a beteg úgy érzi, hogy vizelni kell, előfordulhat, hogy nem ér el időben a WC-re.

Súlyosabb esetekben, amelyek gyakran olyan betegeknek felelnek meg, akik figyelmen kívül hagyják a betegség első jeleit, összetettebb és súlyosabb tünetek is előfordulhatnak, például hólyagkövek, vér jelenléte a vizeletben, a felső húgyutak és a vese kitágulása. kudarc.

Általában a három fő tünet a gyakori nappali és éjszakai vizelés, a megfelelő vizeletáramlás fenntartásának nehézsége és a sürgős vizelés.

Ha a beteg ezeket a tüneteket tapasztalja, akkor nagy valószínűséggel ettől az állapottól szenved.

A prosztata hipertrófia okai

Az egyik leggyakrabban feltett kérdés: „Mi a prosztata hipertrófia oka?”.

A válasz egyelőre nem végleges.

Valójában számos tanulmány próbálja megvizsgálni ennek a betegségnek az eredetét, és azt, hogy miért nőtt meg a prosztata térfogata.

Jelenleg azonban ennek a betegségnek az okait még nem erősítették meg.

Számos tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a prosztata hipertrófiát a hormonális változások okozzák.

Valójában az andropauza alatt, akárcsak a nők menopauza idején, számos hormonális változás következhet be, amelyeken a férfiak is átmenhetnek.

Ezek a késői életkorban fellépő hormonális változások és bizonyos hemodinamikai tényezők a prosztata térfogatának növekedéséhez vezethetnek.

Ezek a tesztoszteron vagy dihidrotesztoszteron hormonok hatással lehetnek a prosztatasejtekre, ami a mirigy méretének növekedését okozhatja.

Más tanulmányok azonban kimutatták, hogy a prosztata hipertrófiában szenvedőknél lehet egy örökletes tényező.

A fiatalabb korban, 60 év alatti betegek körében egyre gyakrabban fordul elő prosztata hipertrófia a családjában.

Ebben az esetben tehát az öregedéssel és andropauzával összefüggő okot kizárjuk, és a genetikai okot részesítjük előnyben.

Diagnózis

A prosztata hipertrófia diagnózisának felállításának első lépése a háziorvos felkeresése.

A kezdeti vizsgálat során az orvos részletes anamnézist tud készíteni nemcsak a beteg tüneteiről, hanem az esetleges gyógyszerszedésről, egyéb családi megbetegedésekről és a kapcsolódó betegségekről is.

Az első látogatás után az orvos szakorvosi vizsgálatot és mindenekelőtt speciális vizsgálatokat kérhet.

A prosztata hipertrófia diagnosztizálásának leggyakoribb vizsgálata a rektális feltárás.

Ez a teszt megbízható első felmérést ad a prosztata egészségi állapotáról, emellett egy egyszerű és nem invazív teszt.

Már ebben a szakaszban ellenőrizhető, hogy a prosztata kemény vagy fájdalmas-e.

Ha fennáll a prosztata hipertrófia diagnosztikai gyanúja és tünetei, az urológus további vizsgálatokat kérhet.

Ezek a BPH és egy rosszindulatú daganat közötti differenciáldiagnózis felállítására szolgálnak, amely további buktatókat rejthet, és sokkal súlyosabb következményekkel járhat.

A helyes diagnózis felállításához az orvos előírhatja

• PSA-elemzés, prosztata-specifikus antigén, amelynek célja ennek a biokémiai mutatónak a növekedése. A mérsékelt növekedés BPH-ra utal, míg a jelentősebb változások rosszindulatú folyamat gyanújához vezethetnek.
• Vizeletvizsgálatok a jelenlétének kimutatására fehérvérsejtek, ami prosztatafertőzés jele lehet,
• Ultrahang, amely lehetővé teszi a vesék, a hólyag és a prosztata egészségének tanulmányozását (ezt a vizsgálatot általában teli hólyaggal végzik).
• E három vizsgálat után megfelelő biztonsággal felállítható a prosztata hipertrófia diagnózisa, és kizárható a prosztata mirigyhez kapcsolódó egyéb betegségek.

terápiákkal

A prosztata hipertrófia kezelésére különféle terápiák léteznek, mind gyógyszeres, mind fitoterápiás.

Különösen kevésbé súlyos esetekben sok orvos a gyógyszeres gyógymódokat részesíti előnyben, mint például az 5-alfa-reduktáz inhibitorok és az alfa-litotikumok.

Az inhibitorok a tesztoszteron hatásának csökkentésével foglalkoznak a prosztata szintjén azáltal, hogy blokkolják a térfogatnövelés dihidrotesztoszteron általi stimulálását.

Az alfa-litikumok viszont relaxánsok, amelyek a húgyhólyag ellazításával javítják a vizelet kiürülését. nyak, prosztata és húgycső.

Néha a gyógyszeres kezelést meg lehet szakítani a beteg által jelentett mellékhatások miatt, pl. merevedési nehézségek, túlzott vérnyomáscsökkenés és ritka esetekben retrográd ejakuláció (a hólyag felé).

A kevésbé hagyományos módszerek közé tartozik a prosztata hipertrófia gyógymódja a fitoterápia is.

Ma már számos gyógynövény és táplálékkiegészítő létezik, amelyek célja ennek a betegségnek a tüneteinek enyhítése, különösen a nagyon enyhe esetekben.

Ide tartozik a rozs, a csalán, a tökmag, az afrikai galamb és a serenoa repens használata.

Ezek a természetes alapanyagok gyulladáscsökkentő hatásuk miatt egyre gyakrabban szerepelnek étrend-kiegészítőkben.

A prosztata hipertrófia kezelésének másik módja, amelyet súlyosabb esetekben választanak, a műtét

Kétféle művelet létezik, amelyek megoldják ezt a patológiát:

• Endoszkópos. Ez a technika a legfejlettebb, és ma a műtét mellett döntött betegek több mint 90%-a ezt választja. Ezt a műtétet TURP-nek (Trans Urethral Resection of Prostata) is nevezik, és nem igényel semmilyen bemetszést vagy vágást. A műtét elvégzéséhez a sebész a resektort használja, egy olyan műszert, amelyet be lehet vezetni a húgycsőcsatornába, és amelyen keresztül a műtét elvégezhető. A műszer belsejében egy optika található, amely útmutatást nyújthat az orvosnak, aki meg tudja találni az elzáródást okozó prosztata lebenyeket, kivágja és kivonja azokat. A bemetszés hiánya ellenére az ilyen típusú műtétek körülbelül 3 napos posztoperatív kezelést igényelnek, a belső seb gyógyulását lehetővé tevő katéter elhelyezésével.
• Hagyományos sebészet. Bemetszéssel jár, ezért egyre kevésbé választják azok, akiknek át kell esniük a műtéten. Ennek ellenére komolyabb, nagy volumennövekedéssel járó esetekben továbbra is célszerű a klasszikus műtétet elvégezni.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Prosztatarák, mi a nagy dózisú brachyterápia?

Prosztatagyulladás: tünetek, okok és diagnózis

Színváltozások a vizeletben: mikor forduljon orvoshoz

Az energiaital-fogyasztás miatt bekövetkezett akut hepatitis és vesekárosodás: Esettanulmány

Hólyagrák: tünetek és kockázati tényezők

Megnagyobbodott prosztata: a diagnózistól a kezelésig

Férfi patológiák: mi a varicocele és hogyan kell kezelni

Kontinenciagondozás az Egyesült Királyságban: Az NHS irányelvei a legjobb gyakorlathoz

A húgyhólyagrák tünetei, diagnózisa és kezelése

Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat

Mennyire veszélyes a megnagyobbodott prosztata?

Mi ez és miért kell prosztata specifikus antigént (PSA) mérni?

Prosztatagyulladás: mi ez, hogyan lehet diagnosztizálni és hogyan kell kezelni

A prosztata karcinóma diagnózisa

A prosztatarák okai

Jóindulatú prosztata hipertrófia: meghatározás, tünetek, okok, diagnózis és kezelés

forrás

Bianche Pagina