Rheumatoid arthritis: tünetek, okok és kezelés

By Cristiano Antonino On 27. január 2023.

A rheumatoid arthritis egy krónikus gyulladásos betegség, amely az ízületeket érinti, de nem csak. Egyes embereknél a testrendszerek széles skáláját károsíthatja, beleértve a bőrt, a szemet, a tüdőt, a szívet és az ereket.

Ez egy autoimmun betegség, vagyis akkor fordul elő, amikor az immunrendszer tévedésből megtámadja a szervezet saját szöveteit.

Érinti az ízületek bélését, fájdalmas duzzanatot okozva, ami néha csonterózióhoz és ízületi deformációhoz vezethet.

Pontosan a rheumatoid arthritishez társuló gyulladás az, amely a test más részeit is károsíthatja.

A betegség jelentős testi fogyatékosságot is okozhat, de a kezelési lehetőségek javultak az elmúlt években.

Rheumatoid arthritis, mi ez

A rheumatoid arthritis egy autoimmun betegség, azaz az immunrendszer, a szervezet védekező rendszerének „hibája” okozza.

Normális esetben az immunrendszer segít megvédeni a szervezetet a fertőzésektől és betegségektől.

Rheumatoid arthritisben a kóros működés miatt nem az „ellenségeket”, hanem az ízületek egészséges szöveteit támadja meg.

Valójában bizonyos fehérjéket, citokineket termel, amelyek egy sor reakció révén ízületi gyulladást okoznak, és elősegítik a csontok, porcok és más kötőszövetek elleni agressziót.

Ha nem teszünk semmit, idővel a szinoviális membrán (az ízületi tok belső bélésrétege) megvastagszik és gyulladásos szövetté alakul, amely behatol az egész ízületbe, és lebontja az ízületi, kötő- és csontszövetet.

Ennek eredményeként a csont fokozatosan elpusztulhat, és a gyulladás átterjedhet más ízületi struktúrákra, például inakra és szalagokra.

Az évek során a gyulladás fokozatosan más szerveket is érinthet, beleértve a szívet, a tüdőt, az idegeket, a szemet és a bőrt.

A rheumatoid arthritis okai

Az orvosok nem tudják pontosan, mi váltja ki a betegség hátterében álló folyamatot, bár valószínűnek tűnik, hogy ennek genetikai összetevője van: feltételezik, hogy bizonyos genetikai változások bizonyos környezeti tényezőkkel szemben fogékonyabbá tesznek egyes embereket, mint például bizonyos vírusok és baktériumok által okozott fertőzések. ami kiválthatja a rheumatoid arthritist.

A következő tényezők növelhetik ennek a betegségnek a kockázatát:

nem: a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki rheumatoid arthritis, mint a férfiaknál;
életkor: a betegség bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban középkorban kezdődik;
családi anamnézis: ha családtagja rheumatoid arthritisben szenved, fokozott a kockázata a betegség elkapásának;
dohányzás: a dohányzás növeli a betegség kialakulásának kockázatát, különösen, ha a személy genetikailag hajlamos a betegség kialakulására. Úgy tűnik, hogy a dohányzás a betegség súlyosbodásával is összefüggésbe hozható;
túlsúlyos: Úgy tűnik, hogy a túlsúlyos embereknél valamivel nagyobb a kockázata a rheumatoid arthritis kialakulásának.

Rheumatoid arthritis, tünetei

A rheumatoid arthritis bizonyos jelekkel és tünetekkel nyilvánul meg, mint például:

meleg és duzzadt ízületek;
ízületi merevség, amely általában rosszabb reggel és inaktivitás után;
fáradtság, láz és étvágytalanság.

A rheumatoid arthritisben szenvedők körülbelül 40%-a olyan jeleket és tüneteket is tapasztal, amelyek nem érintik az ízületeket.

Az érintett területek közé tartozik a bőr, a szem, a tüdő, a szív, a vesék, a nyálmirigyek, az idegszövet, a csontvelő és az erek.

A rheumatoid arthritis jelei és tünetei eltérő súlyosságúak és időtartamúak lehetnek.

A fokozott betegségaktivitás időszakai, úgynevezett fellángolások, váltakoznak a relatív remisszió időszakaival, amikor a duzzanat és a fájdalom elhalványul vagy eltűnik.

Idővel a rheumatoid arthritis az ízületek deformálódását és elmozdulását okozhatja.

Hogyan kezdődik a rheumatoid arthritis

A korai rheumatoid arthritis elsősorban a kisebb ízületeket érinti, különösen azokat az ízületeket, amelyek az ujjakat a kézhez, a lábujjakat pedig a lábhoz rögzítik.

A betegség előrehaladtával a tünetek gyakran átterjednek a csuklóra, térdre, bokára, könyökre, csípőre és vállakra.

A legtöbb esetben a tünetek ugyanazon ízületekben jelentkeznek a test mindkét oldalán.

A rheumatoid arthritis szövődményei

A rheumatoid arthritis növeli a kialakulásának kockázatát

csontritkulás: a rheumatoid arthritis, valamint a kezelésére használt bizonyos gyógyszerek növelhetik a csontritkulás kockázatát, amely állapot gyengíti a csontokat és hajlamosabbá teszi őket a törésekre;
rheumatoid csomók, amelyek a szövetek szilárd duzzanatai, amelyek leggyakrabban a nyomási pontok, például a könyök körül alakulnak ki. Ezek a csomók azonban bárhol kialakulhatnak a testben, beleértve a szívet és a tüdőt is;
szem- és szájszárazság: a rheumatoid arthritisben szenvedőknél sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki Sjogren-szindróma, egy olyan rendellenesség, amely csökkenti a szem és a száj nedvességtartalmát;
fertőzések: ez a betegség és sok a leküzdésére használt gyógyszer károsíthatja az immunrendszert, ami a fertőzések számának növekedéséhez vezethet;
abnormális testösszetétel: a zsír és a sovány tömeg aránya gyakran magasabb az e betegségben szenvedőknél, még a normál testtömeg-indexű (BMI) esetében is;
carpalis alagút szindróma: ha a rheumatoid arthritis a csuklót érinti, a gyulladás összenyomhatja a kéz és az ujjak nagy részét beidegző ideget, kiváltva a kéztőalagút;
szívproblémák: ez a betegség növelheti az artériák megkeményedésének és eltömődésének kockázatát, valamint a szívet körülvevő tasak gyulladásának kialakulását;
tüdőbetegség: a rheumatoid arthritisben szenvedőknél fokozott a tüdőszövet gyulladásának és hegesedésének kockázata, ami progresszív légszomjhoz vezethet;
limfóma: a rheumatoid arthritis növeli a limfóma, a nyirokrendszerben kialakuló vérrákcsoport kockázatát.

Milyen vizsgálatokat végeznek rheumatoid arthritis esetén

Ha tartós kellemetlen érzés és duzzanat jelentkezik az ízületekben, érdemes felkeresni kezelőorvosát, aki ezután reumatológiai és/vagy ortopédiai szakorvoshoz irányíthatja.

A reumás ízületi gyulladást nehéz lehet diagnosztizálni korai szakaszában, mivel az első jelek és tünetek hasonlóak sok más betegségéhez, és félrevezetőek lehetnek.

Nincs vérvizsgálat vagy fizikális lelet a diagnózis megerősítésére.

A fizikai vizsgálat során az orvos ellenőrzi az ízületek duzzadását, vörösségét és melegét.

A szakember ellenőrizheti a reflexeket és az izomerőt is, és vérvizsgálatot is kérhet: valójában a rheumatoid arthritisben szenvedőknél gyakran emelkedett vörösvértest-süllyedés (ESR, más néven sed rate) vagy C-reaktív fehérje (CRP) szintje van, ami arra utalhat, hogy gyulladásos folyamat jelenléte a szervezetben.

További hasznos vérvizsgálatok a rheumatoid faktor és az anti-ciklikus citrullinált peptid (anti-CCP) antitestek. Az orvos ezt követően röntgen- és/vagy MRI-vizsgálatot javasolhat a helyzet időbeli előrehaladásának nyomon követésére.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Rheumatoid arthritis, kezelések

Sajnos nincs végleges gyógymód a reumás ízületi gyulladásra, de a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a tünetek enyhülése valószínűbb, ha a kezelést korán elkezdik betegségmódosító antireumatikus gyógyszerekkel (DMARD).

Ma már többféle gyógyszeres kezelés áll az orvosok rendelkezésére: a tünetek súlyosságától és a betegség kezdetének időpontjától függ, hogy az orvos milyen gyógyszertípusokat javasol az egyes esetekre.

A leggyakrabban használtak a következők:

nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), amelyek enyhíthetik a fájdalmat és csökkenthetik a gyulladást. A vény nélkül kapható NSAID-ok közé tartozik az ibuprofén és a naproxén-nátrium. Az erősebb NSAID-ok csak receptre kaphatók. A mellékhatások közé tartozhat gyomorirritáció, szívproblémák és vesekárosodás;
szteroidok: a kortikoszteroid gyógyszerek, mint például a prednizon, csökkentik a gyulladást és a fájdalmat, valamint lassítják az ízületi károsodást. A mellékhatások közé tartozhat a csontritkulás, a súlygyarapodás és a cukorbetegség. Az orvosok gyakran kortikoszteroidot írnak fel a tünetek gyors enyhítésére, azzal a céllal, hogy fokozatosan csökkentsék a gyógyszer szedését;
Hagyományos DMARD-ok: ezek a gyógyszerek lelassíthatják a betegség progresszióját, és megóvhatják az ízületeket és más szöveteket a maradandó károsodástól. A gyakori DMARD-k közé tartozik a metotrexát, a leflunomid, a hidroxiklorokin és a szulfaszalazin. A mellékhatások eltérőek, de lehetnek májkárosodás és súlyos tüdőfertőzések;
Biológiai szerek: más néven biológiai válaszmódosítók, a DMARD-ok új osztályát képviselik, amely magában foglalja az abataceptet, adalimumabot, anakinrát, certolizumabot, etanerceptet, golimumabot, infliximabot, rituximabot, sarilumabot és tocilizumabot. A biológiai DMARD-ok általában hatékonyabbak, ha hagyományos DMARD-dal, például metotrexáttal kombinálják. Az ilyen típusú gyógyszerek növelhetik a fertőzés kockázatát;
célzott szintetikus DMARD-ok, mint például a baricitinib, a tofacitinib és az upadacitinib, amelyek akkor használhatók, ha a hagyományos DMARD-ok és biológiai gyógyszerek nem voltak hatékonyak. A tofacitinib nagyobb dózisai növelhetik a tüdőben a vérrögképződés, a súlyos szívbetegségek és a rák kockázatát.

Amikor műtétre van szükség

Ha a gyógyszeres kezelés nem segít megelőzni vagy lelassítani az ízületi károsodást, orvosa műtétet javasolhat a sérült ízületek helyreállítására, a fájdalom csökkentésére és a mobilitás javítására.

Az ízületi gyulladás ezen formájának sebészeti beavatkozása a következő eljárások közül egyet vagy többet foglalhat magában

szinovektómia, az ízület gyulladt nyálkahártyájának (synovium) eltávolítására. Segíthet csökkenteni a fájdalmat és javítani az ízület rugalmasságát;
inak helyreállítása: a gyulladás és az ízületi károsodás az ízület körüli inak meglazulását vagy szakadását okozhatja, ezért műtéti úton lehet helyreállítani őket;
ízületi fúzió, amely javasolt lehet az ízület stabilizálására vagy átrendezésére és a fájdalom enyhítésére, ha az ízületcsere nem lehetséges;
teljes ízületi pótlás: az ízületi műtét során a sebész eltávolítja az ízület sérült részeit és protézist helyez be.

Az orvos a személyt gyógytornászhoz vagy foglalkozási terapeutához utalhatja, hogy megtanuljon olyan speciális gyakorlatokat, amelyek segítenek megőrizni az ízület rugalmasságát.

A terapeuta új módszereket is javasolhat az ízületek védelmét szolgáló napi tevékenységek elvégzésére, például egy tárgy felvételét az alkar segítségével.

Bizonyos esetekben hasznos olyan segédeszközök használata, amelyek elkerülik a fájdalmas ízületek további megterhelését, például konyhai kést, amelynek nyelével védik az ujj- és csuklóízületeket, valamint az öltözködést megkönnyítő gombkampókat.