A „minimálisan tudatos állapot” (más néven „minimálisan tudatos állapot”) az orvostudományban egy olyan módosult tudatállapotra utal, amelyet minimális viselkedés határoz meg, és az ön- és/vagy környezettudatosságról tanúskodik, bár a normálisnál kevésbé.

A minimális tudatállapot diffúziója

A vegetatív állapot előfordulását 0.7-1.1/100,000 2 lakosra becsülik; előfordulása 3-100,000/XNUMX XNUMX lakos.

A vegetatív állapotok körülbelül egyharmada traumatikus eredetű.

A nem traumás eredetű (ischaemiás vagy haemorrhagiás agyi stroke, encephalitis, anoxia) kétharmadának közel 50%-a agyi anoxia.

Mi a tudat?

Mióta az ember elkezdett okoskodni önmagáról, erre a kérdésre a legkülönfélébb válaszok születtek, területtől, pl. vallási vagy filozófiai területtől függően.

Neurológiai szempontból a tudat az emberi lény azon összetevője, amelyet két rész jellemez:

• éberség: ébrenléti állapot jellemzi, amely nem feltétlenül jár együtt a körülöttünk lévő világban zajló események tudatával;
• tudatosság: a körülöttünk lévő világ és a legfejlettebb állapotban saját lény tudatosításából áll.

Egészséges alanyban (teljes tudattal rendelkező személy) mindkét komponens normális, míg a minimálisan tudatállapotú betegnél ezek a komponensek módosultak és időbeli inkonstansok: a tudatosság a nap folyamán ingadozhat.

A minimális tudatállapot kétféle lehet:

• akut, minimálisan tudatos állapot: könnyebben visszafordítható;
• krónikus, minimálisan tudatos állapot: a beteg nehezen tér vissza a teljes tudatállapotba.

A minimálisan tudatállapot okai

A leggyakoribb okok közé tartoznak az agyi stroke és a kómát okozó agyi traumák, amelyek evolúcióját a minimális tudatállapot jelentheti.

A tudat anatómiai összefüggéseit a következők azonosítják:

• a felszálló retikuláris szubsztancia, amely főként a tudatszintért felelős;
• az agyféltekék, a magasabb kognitív funkciók és a tartalom székhelye.

Bármilyen fizikai-kémiai mérgezés, amely közvetve vagy közvetlenül érinti ezeket a struktúrákat, képes kómát és az azt követő esetleges vegetatív vagy minimálisan tudatos állapotba való evolúciót előidézni.

Kóma, vegetatív állapot és minimális tudatállapot

A minimálisan tudatos állapotot a kómás állapot lehetséges evolúciójának, a vegetatív állapot alternatívájának, vagy a vegetatív állapot lehetséges kifejlődésének tekintik.

Általában a vegetatív vagy a minimális tudatállapotok körülbelül 30 nappal a kóma kezdete után jelentkeznek, de ez semmiképpen sem állandó szabály.

A fogalom pontos meghatározása mindig is sokat vitatott a szakirodalomban, különös tekintettel a vegetatív állapottal közös szempontokra, amelyekkel minimális eltéréseket mutat, amelyek azonban a prognózis szempontjából fontosak (jobb a minimálisan tudatos állapotban). mint vegetatív állapotban) és a követendő kezelésben; ráadásul a vegetatív állapothoz képest a minimális tudatállapotú alany kezelésre adott válaszai átlagosan jobbak.

A vegetatív állapottól a minimális tudatállapotig: a Coma Recovery Scale-Revised (CRS-R)

A minimális tudatállapot és a vegetatív állapot megkülönböztetése alapvető fontosságú egy személyre szabott rehabilitációs projekt megtervezéséhez, amely a súlyos agysérülés ellenére a maximális funkcionális felépülésre irányul.

A minimálisan tudatos állapotba való átmenet felmérését a pácienst követő multidiszciplináris team szakemberei végzik, akik számára elengedhetetlen a közös nyelv beszélése, azaz a meghatározott értelmezés közös értékelési eszközei.

Az egyik legszélesebb körben használt a Coma Recovery Scale-Revised (CRS-R), amelyet több mint egy évtizede kodifikáltak az USA-ban, néhány éve már olasz változatban is elérhető, amelyet a SIMFER (Olasz Fizikai Orvosi és Rehabilitációs Társaság) hagyott jóvá. és a SIRN (Olasz Neurológiai Rehabilitációs Társaság).

A minimális tudatállapotú beteg jellemzői

A téma minimális válaszkészséggel

• spontán kinyílik a szeme, vagy – ha csukva tartja – megfelelő stimuláció esetén kinyitja;
• a vizsgáztató arcába néz;
• vizuális ingert (pl. fényt) követ a tekintetével;
• általában nem beszél, vagy jelentéktelen hangokat ad ki;
• tud szándékosan válaszolni egyszerű szóbeli parancsra vagy utánzásra, pl. kezet fogni, ujjat mozgatni;
• tud egyszerű céltudatos mozdulatokat tenni, beleértve az érzelmi mozdulatokat vagy viselkedést, általában képes nyelni, vagy – ha elvesztette – potenciálisan képes visszaszerezni.

Diagnózis

A diagnózis orvosi vizsgálattal (anamnézis és objektív vizsgálat) lehetséges.

Ezenkívül funkcionális mágneses rezonancia képalkotással felmérhető az alany reakciója az ismerős jelzésekre, például a nevén szólításra.

Terápia minimálisan tudatállapotban

A minimálisan tudatos állapotban a kómához vezető esetleges agykárosodáson túlmenően az idegrendszer fontos neurotranszmitterének, a dopaminnak a hiánya is fennáll.

Egyes gyógyszerek, például a dopaminreceptor agonisták jelenleg tesztelés alatt állnak.

Egy ígéretes, 2009-es, egyetlen betegen végzett tanulmányban Fridman et al. bemutatta, hogy az apomorfin, egy dopamin agonista beadásával a páciens visszanyerte azt a képességét, hogy igény szerint mozgassa a végtagjait, és válaszoljon igen/nem kérdésekre, amit az apomorfin beadása előtt nem tudott megtenni.

Ezt követően a tudati funkciók teljes helyreállítása és a funkcionális képességek jelentős helyreállítása következett be, még az apomorfin abbahagyása után is.

A maximális adag mellett enyhe mozgászavart (mozgási elváltozásokat, például merevséget, mozgáskezdési nehézségeket, motoros lassulásokat és akaratlan és/vagy túlzott mozgásokat) figyeltek meg.

A kutatók körében jelenleg a fájdalomcsillapító szerek krónikus adagolása folyik, mivel ezek a betegek fájdalmat tapasztalhatnak, mivel minimális eszméletük maradt.

Minimálisan tudatállapot: evolúció és prognózis

Nem valószínű, hogy a krónikus, minimálisan tudatos állapotban lévő betegek idővel jelentős javulást mutatnak, ellentétben az akut, minimálisan tudatos állapotú betegekkel, akik ténylegesen visszatérhetnek a normálishoz közeli állapotba.

Sajnos nagyon nehéz megjósolni, hogy mi lehet a minimálisan tudatos állapotban lévő beteg evolúciója: sok esetben a károsodás visszafordíthatatlan, de a szakirodalomban egy olyan esetet követtek nyomon, aki sok évvel azután „ébredt fel”. a trauma (Terry Wallis).

A prognózis rosszabbító elemei a következők:

• magas láz;
• decubitus sérülések;
• korábbi tracheotómiás műtétek;
• visszatérő fertőzések;
• kezdeti fogyatékosságok (az esemény előtt);
• a beteg rossz általános egészségi állapota (pl. hipertóniás, elhízott vagy cukorbeteg);
• a beteg előrehaladott életkora.

A prognózist javító elemek a következők:

• a beteg barátai és rokonai szeretete és melegsége;
• a beteg passzív mobilizálása;
• decubitus sérülések hiánya;
• kitartó orvosi felügyelet;
• kezdeti rokkantság hiánya (az esemény előtt);
• a beteg jó általános egészségi állapota (normál testsúly, fitt);
• a beteg fiatalabb életkora.

A minimális tudatállapotú betegeknél, bár az eszmélet kezdetleges helyreállítása következik be, súlyos kognitív és motoros hiányosságok továbbra is fennállnak, és képtelenek a mindennapi tevékenységek elvégzésére, a megfelelő kommunikációra és a kezeléshez való hozzájárulásra.

A sphincter inkontinencia és az általában szondán keresztül történő táplálás azt jelenti, hogy ezek a betegek teljes mértékben családtagjaiktól függenek.

A teljes vagy részleges tudatállapotba visszatérő akut beteg speciális rehabilitációs beavatkozásokkal fizikailag javulhat.

Az újraélesztés és az intenzív ellátás az agysérülés akut fázisában rendkívül fontos a prognózis szempontjából, és valójában a traumás fej rehabilitációjának első szakasza, a késői problémák előfordulása és súlyossága pedig nagymértékben függ a korai kezelési döntésektől.

Kezelés és rehabilitáció

A fizioterápiás-fizioterápiás-ápoló team rehabilitációs megközelítésében mindenekelőtt az agykárosodás felmérését kell magában foglalnia, különböző műszeres vizsgálatokkal azonosítva annak típusát, mértékét és helyét, így kiemelve az intra- és extracerebrális haematomákat, az agyi lágyulást, az ödémát és az ebből eredő endocranialis hipertóniát. és transztentoriális sérvek.

Minden rehabilitációs kezelésnek körül kell határolnia az elsődleges károsodást, meg kell akadályoznia a szomszédos vagy függő funkcionális területekre való kiterjesztését, meg kell akadályoznia a másodlagos károsodást, meg kell előznie a harmadlagos károsodást, csökkentenie kell a patológiás potenciált és javítania kell az egészségi potenciált, és szükségszerűen ki kell terjednie nemcsak a betegre, hanem az egészségre, a családra is. és a társadalmi környezet.

Az akut fázisban a kezelésnek az ébredés elősegítésére kell irányulnia

• szenzoros és szenzoros ingerek, eleinte elemi, majd kifinomultabbak a beteg premorbid személyiségéhez képest;
• neuromuszkuláris facilitációs technikák, amelyek az esteroceptorok és proprioceptorok stimulálása révén reflexszerűen megteremtik a feltételeket bizonyos izomcsoportok összehúzódásának elősegítésére vagy gátlására;
• helyes testtartás, helyes testtartásváltás és helyes mozgás.

Ennek érdekében hasznosnak tartják a rehabilitációs kezelést olyan technikák segítségével, amelyek célja a maradékpotenciálok maximális kiváltása, hogy az egyén jobban alkalmazkodjon önmagához és a világhoz.

A még ép központi idegrendszer plaszticitása révén tehát elképzelhetetlen előrelépés érhető el.

Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a környezet korai, gazdagon és megfelelően stimuláló.

A kezelés célja a funkcionális agy-környezet integritásának rekonstrukciója helyes, intenzív, folyamatos és gyakori környezeti ingerekkel, amelyek célja a beteg teljes fejlődési potenciáljának kiváltása, a traumás esemény után megmaradt funkcionális szinttől kezdve a betegben. különböző területeken, hogy érzék-motoros tevékenységeit mindig ellenőrizzék, gazdagítsák és adaptálják.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Cincinnati Prehospital Stroke Scale. Szerepe a sürgősségi osztályon

Hogyan lehet gyorsan és pontosan azonosítani az akut stroke-os betegeket kórház előtti körülmények között?

Agyvérzés, melyek a gyanús tünetek? Néhány információ az egyszerű polgárok számára

ABC, ABCD és ABCDE szabály a sürgősségi orvoslásban: mit kell tennie a megmentőnek

Gyors vérnyomáscsökkenés akut intracerebrális vérzéses betegeknél

Görgő és intraosseous hozzáférés: hatalmas vérzéskezelés

Agysérülés: A súlyos tompa traumás agysérülés (BTI) fejlett prevenciós beavatkozásának hasznossága

Hogyan lehet gyorsan és pontosan azonosítani az akut stroke-ban szenvedő beteget prehospitalis környezetben?

GCS pontszám: Mit jelent ez?

Glasgow kóma skála (GCS): Hogyan értékelik a pontszámot?

Forrás:

Medicina Online