Amikor a másik eltűnik: „szellemkép” a véget ért kapcsolatban
Mi az a szellemkép? Ez a kifejezés az elmúlt években került be a szókincsbe, és szó szerint azt jelenti: „szellemképződés – eltűnik, mint egy szellem”, ez egy olyan jelenség, amely a közösségi média és a társkereső alkalmazások tömeges elterjedésével alakult ki, amelyek megkönnyítik az ilyen viselkedést.
Valójában „szellemképződésnek” nevezik, mert a személy szellemként tűnik el a másik ember életéből anélkül, hogy magyarázatot adna.
A szellemkép a kapcsolatból való hirtelen kilépés, hirtelen megszakítással és minden olyan magyarázat vagy konkrét esemény nélkül, amely a kommunikáció megszakítását motiválja, de anélkül, hogy lehetővé tenné a másik személy számára, hogy megértse, mi történt.
A kommunikáció minden formája megszakad és leáll, telefonhívások, üzenetek, e-mailek, alkalmazások, webhelyek, figyelmen kívül hagyva a másik fél minden kísérletét az interakció helyreállítására.
Ez nem csak a szerelmi kapcsolatokra vonatkozik, hanem különböző típusú kapcsolatokra is hatással lehet: szentimentális, baráti, családi és munkahelyi kapcsolatokra.
A kutatások azt mutatják, hogy ez széles körben elterjedt jelenség a 18-30 évesek körében, nemtől függetlenül, és azt jelzi, hogy az Egyesült Államokban az emberek körülbelül 23%-a volt legalább egy kísérteties epizód áldozata.
Miért történik a Ghosting?
Meglehetősen bonyolult megérteni azokat a motivációkat, amelyek az embereket szellemképre késztetik.
Természetesen az egyik szempont a közösségi oldalakon való elrejtőzés könnyedségével függ össze, ezért az a viselkedés gyakoribb, amikor az emberek online találkoznak, és nem személyesen.
Ez egy olyan viselkedési mód, amely lehetővé teszi, hogy az illetőnek ne kelljen szembenéznie saját és a másik személy érzéseivel, és szabadon érezheti magát, hogy ne kelljen megmagyaráznia a kapcsolat megszüntetésének okait.
A „szellem”, a kísérteties személy ezt elsősorban azért teszi, hogy elkerülje a felelősségvállalást, és ne kelljen néha nehéz beszélgetéssel szembesülnie, például meg kell mondania a másiknak, hogy „nem szeretlek!”
Más esetekben a kísértet fokozott érzelmi érintettséget érez a másik személlyel, és attól tart, hogy elítélik vagy elutasítják, ezért olyan magatartást tanúsít, amely elkerüli az elutasítás esetleges fájdalmát.
A kísértet valószínűleg egy gyerek volt, aki bizonytalan elkerülő kötődést kapott, ami miatt ma bizonytalan felnőtté vált, aki kevéssé bízik a kapcsolatokban, és korlátozott érzelmi kapcsolata van a másikkal, hogy ne kockáztassa az elutasítást vagy az elhagyást.
Emiatt a kapcsolat extrém módon történő lezárása kontaktlehetőség nélkül, hogy ne kerüljön szembe konfliktus sem belsőleg, sem a másikkal, könnyebb, mint beleavatkozni.
Természetesen kevés az érzelmi befektetés és korlátozott az érdeklődés a másik iránt, ami nem mélyíti el annak megértését és megértését, hogy valójában ki áll a kapcsolat vagy kapcsolat másik oldalán.
Ezen túlmenően az a lehetőség, hogy minden nap sok különböző emberrel beszélhetsz online, megkönnyíti ezt a szélsőséges kapcsolati felbomlást.
Szellemkép
Bár mindenki másként reagál a különböző helyzetekre, a kísérteties megtapasztalása kellemetlen érzelmeket kelt, és destabilizálja és zavarttá teszi a személyt.
A kísérteties megtapasztalása és a szeretet és a bizalom érzése valaki iránt, aki „szellemként” tűnik el, erős nyugtalanságot érez, amely érzelmileg és viselkedésileg is megnyilvánulhat.
Az érzelmeink vegyesek, mert nem értjük a motivációt vagy azt, hogy mi történt rosszul, és továbbra is várakozunk a válaszra, amely soha nem érkezik meg.
Kvalitatív és kvantitatív kutatási elemzések azt találták, hogy a kísérteties megtapasztalása a társkereső alkalmazásokon nagyon fájdalmas, és kihat az ember önbecsülésére és mentális jólétére.
Az egyik érzelem, ami a kísérteties átélőket kíséri, a harag a hirtelen és váratlan eltűnés magyarázatának hiányára, illetve amiatt, hogy spontán módon megadta a másikat, és bízott benne.
Bűntudatot érez az ember, mivel a személy teljes elhallgatása és eltűnése arra készteti az embert, hogy valami rosszat tett a kapcsolatban vagy a másik személlyel szemben, olyannyira, hogy ez arra késztette őket, hogy ilyen magatartást tanúsítsanak velünk szemben, és csodálkozunk. "mit csináltam rosszul?" vagy „mi rosszat tettem?”.
Ez a kellemetlen élmény csökkentheti a vágyat és a kapcsolat lehetőségét az új ismeretségekben, mert az ember fél attól, hogy egy másik „elhagyást” szenvedjen el, ami bizonytalanságot és bizalmatlanságot kelt a másikkal szemben, olykor annyira, hogy alkalmatlannak érzi magát valamire, amit a valóságban nem tett meg. .
Az ember beleeshet abba a kockázatba, hogy energiát és időt vesz el az életétől, ha megszállottan keresi a másikat, vagy megrögzött gondolatai vannak a másikkal kapcsolatban, és azon töpreng, hogy „hova ment?” vagy "mi történt vele?" vagy „mit csinál?”.
Hogyan kezeljük a szellemképeket
Mindenkivel megtörténhet, hogy „elszellemül” a különböző közösségi médiában, és ez a kellemetlen élmény nem korlátozhatja más emberek megismerésének lehetőségét, vagy azt, hogy egy új értelmes kapcsolatot gondoljon és képzeljen el az életében.
Hasznos nem gondolkodni és keresni a „szellemelt” személyt, hanem kellemes tevékenységekkel tölteni az idejét, beleértve az új ismeretségeket is, de ügyelve arra, hogy ellenőrizze a beszélgetőpartner társadalmi profilját.
Legyen óvatos, nehogy elszigetelje magát, mert attól tart, hogy ismét szellemkép lesz.
Ha valaki nem tudja túltenni magát azon a gondolaton, hogy elutasították, elszenvedte a kapcsolat megszakítását a konfrontáció lehetősége nélkül, nem tud abbahagyni a másikra való gondolkozást, vagy továbbra is megpróbálja felvenni a kapcsolatot vagy keresni, fel kell ismernie, hogy a helyzet nagy kényelmetlenséget okozott, és pszichológiai segítségre van szüksége e kellemetlen helyzet kezeléséhez.
Az embernek fel kell ismernie, hogy nem okolható azért, mert ki van téve ennek az attitűdnek, és át kell mennie a helyzet újrafeldolgozásának és elfogadásának folyamatán, ami a kognitív-viselkedési terápia és az ACT (Elfogadás és Elköteleződés) révén lehetséges. Terápia).
Referenciák
Freedman G., Powell DN, Le B., Williams KD (2019). „Szellemképződés és sors: A kapcsolatok implicit elméletei előrevetítik a szellemképről alkotott hiedelmeket”. Journal of Social and Personal Relationships, 36(3), 905–924
Navarro R., Larrañaga E., Yubero S., Víllora B., (2020). „Pszichológiai összefüggések a szellemkép és kenyérmorzsolás tapasztalataival: Előzetes tanulmány felnőttek körében”. Int J Environ Res Public Health, 17. február 3. (1116).
Timmermans E., Hermans AM, Opree, SJ (2021). „Elfújta a szél: a mobil randevúzók kísérteties élményeinek felfedezése”. Journal of Social and Personal Relationships, 38(2), 783-801.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Gázvilágítás: mi ez és hogyan lehet felismerni?
Érzelmi bántalmazás, gázgyújtás: mi ez és hogyan lehet megállítani
A fővárosi rendőrség videokampányt indít, hogy felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra
A fővárosi rendőrség videokampányt indít, hogy felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra
Szorongás és allergiás tünetek: milyen összefüggést határoz meg a stressz?
Pánikrohamok: A pszichotróp gyógyszerek megoldják a problémát?
Pánikrohamok: tünetek, okok és kezelés
Elsősegélynyújtás: Hogyan kezeljük a pánikrohamokat
Pánikroham-zavar: Közelgő halál és gyötrelem érzése
Pánikrohamok: A leggyakoribb szorongásos zavar tünetei és kezelése
Szorongás és allergiás tünetek: milyen összefüggést határoz meg a stressz?
Öko-szorongás: A klímaváltozás hatása a mentális egészségre
Elválasztási szorongás: tünetek és kezelés
Szorongás, mikor válik a stresszre adott normális reakció kórossá?
Szorongás: A hét figyelmeztető jel
Fizikai és lelki egészség: Mik azok a stresszel kapcsolatos problémák?
Gázvilágítás: mi ez és hogyan lehet felismerni?
Ökoszorongás vagy éghajlati szorongás: mi ez és hogyan lehet felismerni
Stressz és szimpátia: milyen kapcsolat?
Kóros szorongás és pánikrohamok: gyakori rendellenesség
Pánikrohamban szenvedő beteg: Hogyan kezeljük a pánikrohamokat?
Depresszió: tünetek, okok és kezelés
Cyclothymia: A ciklotímiás rendellenesség tünetei és kezelése
Bipoláris zavar (bipolarizmus): tünetek és kezelés
Minden, amit a bipoláris zavarról tudni kell
Bipoláris zavar kezelésére szolgáló gyógyszerek
Mi váltja ki a bipoláris zavart? Mik az okok és mik a tünetek?
Depresszió, tünetek és kezelés
Nárcisztikus személyiségzavar: A nárcisztikus azonosítása, diagnosztizálása és kezelése
Időszakos robbanásveszélyes rendellenesség (IED): mi ez és hogyan kell kezelni
Baby Blues, mi ez és miért különbözik a szülés utáni depressziótól
Időskori depresszió: okok, tünetek és kezelés
6 módszer a depresszióban szenvedők érzelmi támogatására
Feloldás az első válaszadók körében: Hogyan kezelhető a bűntudat?
Paranoid személyiségzavar: Általános keret
A paranoid személyiségzavar (PDD) fejlődési pályái
Reaktív depresszió: mi ez, a szituációs depresszió tünetei és kezelése
Facebook, közösségi média függőség és nárcisztikus személyiségjegyek
Társadalmi és kirekesztési fóbia: mi az a FOMO (Fear Of Missing Out)?
Gázvilágítás: mi ez és hogyan lehet felismerni?
Nomofóbia, felismerhetetlen mentális zavar: okostelefon -függőség
A pszichózis nem pszichopátia: a tünetek, a diagnózis és a kezelés különbségei
A fővárosi rendőrség videokampányt indít, hogy felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra
A fővárosi rendőrség videokampányt indít, hogy felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra
Gyermekbántalmazás és rossz bánásmód: Hogyan diagnosztizáljunk, hogyan avatkozzunk be
Gyermeke autizmusban szenved? Az első jelek, hogy megértsd és hogyan bánj vele
Mentők biztonsága: A PTSD (poszttraumás stressz-zavar) aránya a tűzoltóknál
Poszttraumás stressz zavar: meghatározás, tünetek, diagnózis és kezelés
PTSD: Az első válaszadók Daniel műalkotásokba kerülnek
A PTSD kezelése terrortámadás után: Hogyan kezeljük a poszttraumás stressz-zavart?
Túlélő halál - Egy orvos öngyilkossági kísérlet után újjáéledt
Magasabb a stroke kockázata mentális egészségügyi rendellenességekkel küzdő veteránok esetén
A szorongás gyógyszeres kezelése: A benzodiazepinek másik oldala