Fizikai és lelki egészség: mik a stressz okozta problémák?

By Cristiano Antonino On 10. január 2023.

A stressz, különösen, ha idővel elhúzódik, számos egészségügyi problémához vezethet, a legegyszerűbbektől a legsúlyosabbakig, mert megváltoztatja az immunrendszert: bőrbetegségek, szájszárazság és memóriazavarok, a legsúlyosabb esetekben pedig szívproblémák.

MILYEN EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁKAT OKOZHAT A STRESSZ?

CSÖKKENT NYÁLVEZÉS

A nagyon stresszes emberek nemcsak hogy nem emlékeznek inni, mert teljesen elmerülnek a számítógép előtti munkában, de gyakran van szájszárazság érzése, különösen reggel.

A nyálmirigyek tevékenységét is az autonóm idegrendszer szabályozza.

A száraz szájnyálkahártya a szimpatikus rendszer túlműködését jelzi, amely túlsúlyban van a vagus rendszerrel szemben (ami ehelyett relaxációval jár).

BŐRBETEGSÉGEK

Nemcsak a szorongás által kiváltott hormonális változásokhoz köthető „stressz pattanás”, hanem például a pikkelysömör is súlyosbodik a feszültséges időszakokban, míg a nyári szünet alatt láthatóan javul.

Más gyulladásos bőrbetegségekhez hasonlóan ezt is érintik a stressz által kiváltott immunológiai rendellenességek; a stressz megváltozott immunológiai kontrollhoz is kapcsolódik.

MEMÓRIA KAPCSOLÁSOK

Ha elfelejti a kulcsait, vagy hol parkolta le az autót, ásítoz egy megbeszélés közben, nehezíti a figyelmet arra utal, hogy elérte azt a telítettségi szintet, hogy már nem tud lépést tartani mindennel, ami jellemző a többfeladatos emberekre, akiknek elfoglalt élet.

Ezek az emlékezési hiányosságok abból fakadnak, hogy stressz hatására az agy kéreg előtti elülső lebenye másként működik: annyi ingerrel bombázva végül „kiválasztja” az emlékező dolgokat.

HA HOSSZANTARTÓ, A STRESSZ SZÍRVOHAMOT OKOZHAT

A hosszan tartó feszültség és izgatottság számtalan tanulmány szerint a szív- és érrendszeri balesetek fokozott kockázatával jár, különösen azoknál az embereknél, akik genetikailag hajlamosak és/vagy egészségtelen életmódot folytatnak.

Ennek az az oka, hogy a stressz elváltozást okoz a vegetatív idegrendszerben, a szerveink működését irányító rendszerben, különösen a szívben és a vérnyomásban, ami maga a vérnyomás emelkedéséhez vezet, ami magas vérnyomáshoz vezethet (hajlamos betegeknél egyéb kockázati tényezők, mint például az ülőmunka és a dohányzás), gyakran nem kezelik, mert nem kezelik megfelelően. amelyet gyakran nem kezelnek megfelelően, mert tünetmentes.

Ugyancsak erre a rendszerre hatva a stressz elősegíti a szívdobogás és a tachycardia, a szívritmuszavarok, az angina pectoris, az ischaemiás szívbetegségek (beleértve a tiát, az átmeneti ischaemiás roham), a szívinfarktus és a stroke kialakulását.

MÉRHETŐ-E A STRESSZ?

Fiziológiai szempontból nagyon nehéz valóban egyéni szinten mérni a stressz mértékét.

Az olyan technikák, mint például bizonyos hormonok, például a kortizol mérése hasznos információkat adhatnak.

Másrészt az autonóm idegrendszerről információt nyújtó technikák hasznosak lehetnek a stressz hatásainak ellenőrzésére és a stresszkezelési technikák által kiváltott javulások megfigyelésére, mint például a relaxáció, a Mindfulness vagy az aktívabb életmód.

Ezek a technikák (Neurofiziológiai teszt az autonóm idegrendszer vizsgálatára) nagyon egyszerűek, és hasznos információkat adhatnak az autonóm idegrendszer egészének működéséről, nyilvánvalóan figyelembe véve az ember sajátosságait és patológiáit is.

ÁLHÍREK A STRESSZRŐL

Stressz alatt mindig fogysz

HAMIS. A kortizol, a stresszhormon a vércukorszint emelkedését okozza, és fokozza a máj glükoneogenezisét (azaz glükóztermelését).

Ez hyperinsulinaemiához vezet, megnövekedett étvágyat és megnövekedett zsírraktározást, mint energiatartalékot.

Ezzel szemben fokozza a fehérjekatabolizmust.

Eredmény? Több 'flab' és kevesebb izomtömeg. Ezenkívül a kortizol duzzanatot okoz a vízvisszatartás miatt.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy stresszes körülmények között sokan többet esznek, vagy másképp étkeznek, inkább a szénhidrátokat és zsírokat részesítik előnyben.

Vannak viszont, akik kevesebbet esznek, ilyenkor fogynak, és sajnos gyakran izmot is, károsítva a szervezetet.

A munkahelyi stressz senki hibája

HAMIS. Az európai jogszabályokat 2011 januárja óta végrehajtva Olaszországban is kötelező az úgynevezett munkahelyi stressz felmérése.

A hangsúly az egészségügyi kockázatokon, a felmerülő tüneteken és a pszichológiai kockázatokon van szorongás a munkavállaló által megnyilvánuló.

(Munkavédelmi Oktatók Országos Szövetsége: 800.58.92.56).

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a „személyes” stressztényezők is csökkenthetik a munkateljesítményt.

Ezért különösen akkor válik fontossá, ha a stressz okát nem lehet megszüntetni, azon dolgozni, hogy a személy rendelkezzen minden szükséges erőforrással ahhoz, hogy képes legyen kezelni a stresszt.

A kamilla segít elaludni

HAMIS. Egyes növények, mint például a macskagyökér, a golgotavirág, a citromfű, olyan hipnoinduktív tulajdonságokkal büszkélkedhetnek, amelyek kifejezettebbek, mint a kamilla.

Azt azonban el kell mondani, hogy valós elalvási problémák esetén mindig a legjobb, ha tudományos dokumentáción alapuló hatékony tanácsot kérünk alvásszakértőtől.

Az ágyban tévézés elősegíti az alvást

HAMIS. A tévét és az összes digitális eszközt ki kell hagyni a hálószobából, amely az alvásra kialakított helyiség.

A tévéképernyők és a digitális eszközök által kibocsátott kék fény valójában gátolja a melatonin termelődését.

Vagyis az a hormon, ami segít elaludni.

Ezen túlmenően ahhoz, hogy figyelmüket magas szinten tartsák, használatukhoz szükség van az autonóm idegrendszer aktiválására, amely ellensúlyozhatja az elalvást.

A stressz befolyásolja az immunrendszert

IGAZ. Számos tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a stressz az immunválaszokat is nagyon összetett módon képes megváltoztatni.

Valójában a krónikus stressz időszakaiban könnyebb elkapni bizonyos fertőző betegségeket (ami csökkent immunválaszra utal), mint az autoimmun típusú betegségek megnyilvánulása az arra hajlamos egyénekben (ami fokozott válaszreakcióra utal).