De Quervain-szindróma, a szűkületes tenosynovitis áttekintése
A De Quervain-szindróma – más néven szűkületű tenosynovitis – egy gyulladásos folyamat, amely az extensor brevis és az abductor pollicis longus inak szinoviális hüvelyét érinti.
A betegséget a szinovium szűkülete jellemzi, ahol az inak áthaladnak a radiális styloidon, egy csontos kiemelkedésen
A gyulladásos folyamat a digitális csatorna térfogatának növekedését okozza, ennek következtében az inak csúszása során súrlódás jön létre, ami nagyon fájdalmas.
A De Quervain-szindróma főként azokat a betegeket érinti, akik bizonyos szakmai tevékenységet folytatnak, mint például a videoterminálok dolgozói vagy a hímzők.
A patológia fő oka valójában az ismételt mikrotraumákban rejlik, amelyek ismétlődő gesztusokhoz kapcsolódnak.
A betegség leggyakoribb tünete az erős fájdalom, amelyet a páciens a hüvelykujj megfogásával vagy a csukló megdöntésével érez.
A fájdalmat egyéb jelek is kísérhetik, mint például a terület duzzanata és duzzanat.
Ha nem kezelik, a patológia kialakulhat tendinosis kialakulásához, amelyet az inak progresszív kopása okoz.
De Quervain-szindróma: mi ez?
A De Quervain-szindrómát leggyakrabban szűkületű tenosynovitisnek nevezik.
Ez egy olyan patológia, amely a kéz inait érinti, amelyek elengedhetetlenek az ujjak hajlításához.
Az inak kötik össze az alkar izmait az ujjcsontokkal, és kötélként működnek.
Az ujjakban csigák, rostos alagutak vannak, amelyekben az inak találhatók.
Jelenlétüknek, csúsztatásuknak kedveznek az ínhüvelyek.
A csigák az inakat a csontokhoz közel tartják, hogy segítsék az ujjak hajlító mozgását.
A De Quervain-szindróma akkor fordul elő, amikor az ínhüvelyben duzzanat alakul ki
Ennek következményei vannak: minden alkalommal, amikor az ín a kidudorodásnál keresztezi a szíjtárcsát, megszorul. Az eredmény erős fájdalom és csattanó érzés az ujjban.
Amikor az ín elpattan, gyulladást és duzzanatot hoz létre, egyfajta ördögi kört létrehozva, amely nem engedi, hogy a gyulladás leálljon.
Egyes betegeknél az ujj bereteszelheti a hajlítást, ami nagyon nehézzé és fájdalmassá teszi a kiegyenesítést.
Okok
A De Quervain-szindróma okai még nem tisztázottak, és a mai napig nem biztosak.
Egyes tanulmányok szerint azonban vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják a betegség kialakulását.
Az első elem, amelyet figyelembe kell venni, az ismételt tevékenységek.
A kéz inak folyamatos húzása az ismételt mozdulatok és erőfeszítések miatt a hajlító inak gyulladását okozhatja.
A betegség által leginkább érintettek között nem meglepő módon vannak olyan szakmai kategóriák, amelyek folyamatosan használnak bizonyos eszközöket, például csavarhúzót vagy ollót.
Egy másik gyakori szokás, amely hozzájárulhat a betegség kialakulásához, a mobiltelefon használata.
A De Quervain-szindróma szorosan összefügg más patológiákkal, mint például a köszvény, a rhizarthrosis, a cukorbetegség és a reumás ízületi gyulladás, amelyek szűkületes tenosynovitist kísérhetnek vagy okozhatnak.
Nagyon ritka esetekben a betegség veleszületett is lehet, míg az esetek többségében túllépik a 40 éves küszöböt, különösen a nőknél.
Valójában az öregedés előrehaladtával szervezetünk elveszíti természetes kollagénszintetizáló képességét, a lágyszöveteket alkotó anyagok egyikét.
Ennek eredményeként az inak gyengülnek, és hajlamosabbak a gyulladásos betegségekre. Egy másik szempont, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, a kézsérülések.
Egy kisebb sportolási baleset vagy egy kerékpárról való esés mikrotraumákat és ennek következtében tenosynovitist okozhat.
A De Quervain-szindróma a flexor brevis és az abductor pollicis longus inakat érinti
Általában a zavar főként reggel jelentkezik, és napközben megszűnik.
A tünetek nyilvánvalóak. A páciens duzzanatot, bizsergést és melegséget tapasztal a kezében, amelyet mozgási nehézségek és intenzív fájdalom kísér a tenyérben.
Gyakran szubkután csomók is vannak a kézközépcsont és a phalangus között, az ízülettel összhangban.
További jelek a kattanó vagy recsegő érzés a kézizmok mozgása során (hajlítás és nyújtás), különösen akkor, amikor megpróbálnak megragadni egy tárgyat vagy ökölbe szorítani.
A legsúlyosabb esetekben az érintett ujjak nyújtásának lehetetlenségét rögzítik, amelyek hajlítva maradnak, más esetekben az ujjak hajlított vagy nyújtott helyzetben maradnak.
Diagnózis
A De Quervain-szindróma diagnózisa klinikai jellegű.
A gyulladás által érintett terület valójában fájdalmasnak és duzzadtnak tűnik.
A helyes diagnózis érdekében hasznos lehet a Finkelstein-teszt elvégzése, amely lehetővé teszi a páciens által érzett fájdalom mértékének rögzítését.
A vizsgálat során az alanynak ökölbe kell szorítania a hosszú ujjait a hüvelykujj körül, és a csuklóját a kisujj felé hajlítania.
Valójában a De Quervain-szindrómában szenvedő betegeknél a hüvelykujj mozgása nehézkes az erős fájdalom miatt, amely a csukló megdöntésekor fokozódik.
Ezt követően az ultrahang lehetővé teszi az inak és az ízületi hüvely falának gyulladásos elváltozásainak pontosabb kiemelését.
Hogyan kezelik a De Quervain-szindrómát?
Ha a patológia kezdeti fázisában van, akkor a konzervatív kezelés eredményesnek bizonyulhat, gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedésével és funkcionális pihenéssel.
Ez a kezelés segíthet csökkenteni a gyulladást és a tüneteket.
A sugárcsillapító folyamat jéggel történő alkalmazása csökkentheti a fájdalmat.
A legsúlyosabb esetekben az orvos kortikoszteroid gyógyszereket is felírhat, amelyeket infiltrációval adnak be.
A helyi terápia hasznos a legakutabb formák esetén, de kockázatokat is rejt magában (például ínszakadást) a kortizon infiltrációval kapcsolatban.
Ezenkívül nem biztosítja a betegség teljes gyógyulását, átmeneti eredményeket garantálva.
Ha a hagyományos terápiák nem segítenek csökkenteni a tüneteket, sebészeti kezelést (puleggiotomia) kell alkalmazni.
A művelet abból áll, hogy felnyitjuk a hüvelyt, hogy elősegítsük az inak megfelelő csúszását.
Ez egy megoldás típusú művelet, amely azonnali hatást garantál.
Valójában a gyógyulás optimális, és már három-négy nappal a műtét után következik be, kiváló prognózissal.
Mindenesetre, ha a De Quervain-szindrómát nem kezelik megfelelően és elhanyagolják, akkor kialakulhat és krónikussá válhat, ami rizoarthrosist, azaz a hüvelykujj tövének arthrosisának egy formáját eredményezheti.
De Quervain szindróma: sebészeti kezelés
A műtét lehetővé teszi a De Quervain-szindróma gyógyítását, és helyi érzéstelenítésben végzik.
A sebész bemetszést ejt a tenyérben, és folytatja az ujj tövében található szíjtárcsát.
A cél az, hogy növeljük a helyet, hogy lehetővé tegye az ín csúszását.
A műtét körülbelül tíz percig tart, és a műtét után körülbelül egy órával a beteg hazamehet.
Hét nap elteltével visszatér a kórházba, hogy elvégezze az első kötést, tizenöt nap múlva pedig már el lehet távolítani a varratokat.
A pulleggiotomia után kötelező lesz egy pihenőidő betartása.
Ezekben a hetekben a beteg képes lesz mozgatni a kezét, de kerülnie kell az erőfeszítéseket, a műtéti területen keletkező traumákat és az igényes kézi munkát.
Továbbá a műtétet követő naptól célszerű az ujját mozgatni és nyújtani, hogy elkerüljük a merevség kialakulását.
A műtétnek vannak szövődményei, de ezek meglehetősen ritkák.
Ezek között találjuk az ínszakadást és az „íjhúr”-effektust, az ujj merevségét (amit a posztoperatív időszakban nem mozgatják), kisebb, antibiotikummal kezelhető fertőzéseket vagy kiújulásokat.
A javulás az alanyok többségénél már a következő naptól látható, míg a teljes gyógyulás körülbelül három hónapon belül következik be.
De Quervain-szindróma: mit kell tenni azonnal?
A De Quervain-szindróma első tüneteinek észlelésekor fontos, hogy azonnal cselekedjünk.
Mindenekelőtt kerülni kell minden olyan fizikai tevékenységet, amely megterheli az inakat, és súlyosbítja a gyulladást.
Azok a betegek, akik gyanítják, hogy ravaszt ujjuk van, abba kell hagyniuk a fájdalmat okozó tevékenységeket (beleértve a munkát is).
Azok, akik ismétlődő mozgásokat végeznek, gyakran tartsanak szünetet.
A duzzanat és a gyulladás csökkentése érdekében hasznos lehet az érintett terület jeges alkalmazása, míg a merevítő segíthet nyugalomban tartani a gyulladt ujjakat.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
De Quervain szűkületes tenosynovitis: Az anyák betegségének tünetei és kezelése
Ujjrángás: miért fordul elő és orvosolja a tenosynovitist
Váll íngyulladás: tünetek és diagnózis
Ínhüvelygyulladás, az orvosság a lökéshullámok
Fájdalom a hüvelykujj és a csukló között: a De Quervain-kór tipikus tünete
Fájdalomcsillapítás reumatológiai betegségekben: megnyilvánulások és kezelések
Reumás láz: Minden, amit tudnod kell
Arthrosis: mi ez és hogyan kell kezelni
Szeptikus ízületi gyulladás: tünetek, okok és kezelés
Arthritis psoriatica: hogyan lehet felismerni?
Arthrosis: mi ez és hogyan kell kezelni
Arthrosis: mi ez, okai, tünetei és kezelése
Reumás betegségek: ízületi gyulladás és ízületi gyulladás, mi a különbség?
Rheumatoid arthritis: tünetek, diagnózis és kezelés
Ízületi fájdalom: rheumatoid arthritis vagy arthrosis?
Nyaki arthrosis: tünetek, okok és kezelés
Cervicalgia: Miért fáj a nyakunk?
Arthritis psoriatica: tünetek, okok és kezelés
Nyaki szűkület: tünetek, okok, diagnózis és kezelés
Nyaki nyakörv traumás betegeknél a sürgősségi orvoslásban: mikor kell használni, miért fontos
Fejfájás és szédülés: Vestibularis migrén lehet
Migrén és feszültség típusú fejfájás: hogyan lehet megkülönböztetni őket?
Elsősegélynyújtás: A szédülés okainak megkülönböztetése, a kapcsolódó patológiák ismerete
Paroxizmális helyzeti vertigo (BPPV), mi ez?
Nyaki szédülés: hogyan lehet megnyugtatni 7 gyakorlattal
Mi az a Cervicalgia? A helyes testtartás fontossága munkahelyen vagy alvás közben
Lumbago: Mi ez és hogyan kell kezelni
Hátfájás: a testtartási rehabilitáció jelentősége
Cervicalgia, mi okozza és hogyan kezeljük a nyaki fájdalmat
Rheumatoid arthritis: tünetek, okok és kezelés
A kezek arthrosisa: tünetek, okok és kezelés
Artralgia, Hogyan lehet megbirkózni az ízületi fájdalommal
Ízületi gyulladás: mi ez, mik a tünetei és mi a különbség az osteoarthritistől
Rheumatoid arthritis, a 3 alapvető tünet
Reuma: mik ezek és hogyan kezelik?