Echo- és CT-vezérelt biopszia: mi ez és mikor van rá szükség
Az echo- és CT-vezérelt biopszia az elemzéshez szükséges szövetmintavételi rendszer. Ezek ultrahanggal vagy CT-vizsgálattal történnek, hogy lássák az eljárás célpontját, miközben azt elvégzik.
Mire használhatók az echo- és CT-vezérelt biopsziák?
Az echo- és CT-vezérelt biopsziák képalkotó technikák (ultrahang vagy CT-vizsgálat) alkalmazását jelentik, hogy a tűt a lehető legpontosabban szúrják be egy szervbe.
A manőver célja szövetminta vétele a későbbi szövettani elemzéshez a pontos diagnózis felállítása és egyes esetekben a megfelelő terápia előkészítése érdekében.
Használatuk elkerüli, hogy invazívabb sebészeti eljárásra legyen szükség a szövet elemzéséhez.
Hogyan működik az echo- és CT-vezérelt biopszia?
A manőver általában néhány percig tart, és helyi érzéstelenítést igényel.
A beteg karjába agokanült helyeznek be, majd ultrahanggal vagy CT-vizsgálattal meghatározzák a tű beszúrásának helyét.
Ezután a tűt abba a pontba szúrják be, ahol a biopsziát kell venni, ismét képalkotással.
A vett minták száma esetenként változó, az esetek túlnyomó többségében egyetlen minta is elegendő.
Szükségesek az előkészítési szabályok?
Az echo- és CT-vezérelt biopsziák elvégzéséhez az eljárás előtt legalább hat órán keresztül tartózkodni kell az ételtől és az italtól.
Szükséges lehet bizonyos gyógyszerek (különösen az antikoagulánsok és a vérlemezke-gátlók) szedésének abbahagyása a biopsziát megelőző 4-7 napon belül.
Az eljárásra kitűzött napon minden olyan vizsgálattal el kell jönni a klinikára, amelyet az orvos a biopszia előtt megkövetelhet.
Ki végezhet echo- és CT-vezérelt biopsziát?
A teszt terhesség alatt ellenjavallt lehet (ha CT-vizsgálatot alkalmaznak). Lehetnek konkrétabb ellenjavallatok is, amelyek esetről esetre változnak.
Májbiopszia például nem végezhető el, ha a beteg véralvadási zavarban szenved.
Fájdalmas vagy veszélyes az echo- és CT-vezérelt biopszia?
Az eljárás nem fájdalmas.
A fő kockázatot a mintából vett szövet vérzése jelenti.
Ha tüdőbiopsziát végeznek, másodlagos kockázatot jelent a pneumothorax kialakulása.
Ebben az esetben a tüdő „leereszti”, és a probléma megoldásához szükség lehet pleurális elvezető katéter elhelyezésére.
Az ultrahang- vagy CT-vizsgálat használata minimálisra csökkenti a célpontot körülvevő szervek és struktúrák károsodásának kockázatát.
Az ultrahangvizsgálatot általában kockázatmentesnek tekintik, míg a CT-vizsgálatok sugárzási kockázatokkal járnak, amelyeket a sugárterhelés csökkentése minimálisra csökkent.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis
Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?
Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?
Echo Doppler: Mi ez és mire való
Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?
Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig
A nyaki tengelyek echotomográfiája