A diabéteszes láb a cukorbetegség egyik fő krónikus szövődménye, amely a legtöbb kórházi kezelést és a legmagasabb költségeket eredményezi.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a cukorbetegek körülbelül 15 százaléka tapasztal olyan lábfekélyt, amely orvosi kezelést igényel

A legtöbb esetben a diabéteszes láb egyéb állapotok összességéhez kapcsolódik, akár közvetlenül a cukorbetegséghez kapcsolódnak, akár nem, amelyek viszont a lábfejjel egyidejű kezelést igényelnek.

Diabéteszes lábról akkor beszélünk, ha diabéteszes neuropátia és/vagy alsó végtagi arteriopathia károsítja a láb szerkezetét és működését.

A diabéteszes neuropátia megváltoztathatja a bőr érzékenységét és ezáltal a fájdalom és a hőmérséklet érzékelését, különösen a végtagokban; emiatt a cukorbeteg egyén könnyebben kaphat lábléziókat, amelyek néha fekélyekké alakulnak; ezek vasculopathia esetén különösen nehezen gyógyulnak.

A fekélyek olyan területek, ahol a bőr helyett egy seb képződik, vörös fényudvarral körülvéve, amely hajlamos megfertőződni.

A cukorbetegeknél a lábfekélyekkel kapcsolatos legjelentősebb probléma a nagy, azaz a boka feletti amputáció veszélye: bár a cukorbetegek aránya az általános populáció 3 százaléka, az összes nagyobb amputáció több mint 50 százaléka cukorbetegeket érint.

A diabéteszes láb típusai

A diabéteszes lábnak két fő formája van a kiváltó okoktól függően: neuropátiás láb (neuropátia okozta) és ischaemiás láb (arteriopathia okozza).

A két kép alapvetően különbözik egymástól, és a cukorbeteg populációban összehasonlítható százalékban fordulnak elő; azonban az alanyok túlnyomó többségében, különösen az idős korban, az okok együtt léteznek, ezért neuroiszkémiás lábról beszélünk.

Nyílt fekély esetén a diabéteszes láb esetén a szövődmények súlyos kockázata a fertőzés valószínű előfordulása; valójában gyakran ez az amputációhoz vezető valódi ok.

Iszkémiás láb

Ez a leggyakoribb és legkorábbi kép.

Ez a cukorbetegségre jellemző perifériás vasculopathia következménye, az atherosclerotikus plakkok jelenléte miatt, amelyek csökkentik (stenosis) vagy teljesen megszakítják (elzáródások) az alsó végtag egy vagy több artériájában a véráramlást.

Ha a láb vérellátása csökken, a következő jelek és tünetek jelentkezhetnek:

• görcsök a vádliban vagy a lábfejben, amelyek a gyaloglással erősödnek, és pihenéssel csökkennek (a súlyosabb formákban a fájdalom nyugalomban is fennáll, éjszaka intenzívebbé válik);
• hideg láb érzése;
• sápadt, hideg, fényes, vékony bőr a lábon (fekvéskor és lábemeléskor fokozódik a sápadtság, ami a földön fekve pirosra vagy lilás színűvé válik);
• fekélyek jelenléte a nagylábujjon, az ötödik lábujjon, a sarokban vagy a lábujjak között.

Neuropátiás láb

A vasculopathiával együtt a diabéteszes neuropátia a diabéteszes láb fekélyesedésének tipikus oka, amely az összes lábfekély körülbelül feléért felelős.

A leggyakoribb diabéteszes neuropátia, amely közvetlenül részt vesz a diabéteszes láb patogenezisében, a diffúz szimmetrikus disztális szenzoros-motoros neuropátia, amely a tipikus „harisnya” eloszlással (láb és vádli) van jelen.

A szenzoros-motoros neuropátia a cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye, és a cukorbeteg populáció legalább egyharmadát érinti, de arányos a cukorbetegség időtartamával: 25 év cukorbetegség után a cukorbetegek 50%-a érintett.

Idegkárosodás esetén a beteg a következő tüneteket jelentheti:

• zsibbadás, bizsergés, paresztézia, allodynia,
• a bőr érzékenységének megváltozása,
• a láb és a boka duzzanata.

A neuropátia azonban jellemzően alattomos kezdetű, és egyes betegek tünetmentesen alakulhatnak ki „zsibbadt láb” képpé; Sajnos ezek azok az esetek, amelyek leginkább a lábfekély kialakulásához kapcsolódnak.

Ezért elengedhetetlen a jelek megfigyelése is.

A neuropátiás láb szemiológiája gyakran magában foglalja:

• karmos lábujjak, kalapácsujjak, átfedő lábujjak,
• hallux valgus,
• a talpív kiemelése,
• kiemelkedő lábközépcsont fejek,
• talpi hyperkeratosis és bőrszárazság,
• vénás turgor,
• körkörös fekélyek jelenléte a talpon, néha egészen a csontokig.

Neuroischaemiás láb

Sok cukorbeteg – különösen idős korban – mind vasculopathiában, mind neuropátiában szenved, amelyek hozzájárulnak a diabéteszes láb kialakulásához, mindkét képen a fent leírt jelekkel és tünetekkel.

Fertőzött láb

Az előző képek következménye gyakran lábfekélyek kialakulása.

A fekély gyakori és veszélyes szövődménye pedig a fertőzés.

A fertőzés leggyakrabban olyan fekélyen jelentkezik, amely régóta nyitva van, és nem kezelték megfelelően.

A fertőzött fekély olyan szisztémás jelenségeket okozhat, amelyek nemcsak a végtagot, hanem a beteg életét is veszélyeztethetik.

A diabéteszes láb jelei és tünetei

Típusától függően a diabéteszes láb tünetei a következőképpen foglalhatók össze:

• görcsök a vádliban vagy a lábfejben,
• hideg láb érzése,
• sápadt, hideg, fényes, vékony és száraz lábbőr,
• zsibbadás, bizsergés, paresztézia, allodynia,
• a bőr érzékenységének megváltozása,
• láb és boka duzzanata, vénás turgor,
• a láb fiziológiai szerkezetének deformációja,
• talpi hyperkeratosis,
• fekélyek jelenléte.

A diabéteszes láb megelőzése

A diabéteszes láb sok kellemetlenséget okoz a szenvedőkben, és nehezen kezelhető: ezért a megelőzése kiemelten fontos.

A megelőzés első formája természetesen magát a cukorbetegséget kordában tartani az orvos által előírt étrend és kezelés szigorú betartásával.

Másodszor, a végtagok napi ápolására is szükség van, hogy elkerüljük a fekélyek kialakulását, amelyek akkor nehezen kezelhetők.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a hasznos óvintézkedéseket, amelyek elkerülhetik a lábsérüléseket.

Ügyeljen a higiéniára:

• Naponta ellenőrizze a lábak állapotát (esetleg tükör segítségével);
• Mossa meg a lábát naponta többször meleg vízzel (legfeljebb 37 °C-os) és szappannal, a körmöket puha kefével tisztítsa meg;
• Alaposan, de óvatosan szárítsa meg a lábát, különös figyelmet fordítva a lábujjak közötti térre (esetleg hajszárítóval);
• Győződjön meg arról, hogy a lábak mindig tiszták és szárazak;
• Ne használjon bőrkeményedéses termékeket;
• Hidratálja a lábát speciális krémekkel (azonban kerülje a lábujjak közötti hézagokat);
• Kerülje a lábfürdőt, a fertőtlenítőszereket, a jódos festéket és az alkoholt, mivel ezek kiszárítják a szöveteket;
• A körmök ne legyenek se túl hosszúak, se túl rövidek;
• Cseréljen zoknit naponta;
• Gyakran cserélj cipőt.

Kerülje el a traumát:

• Kerülje az olló és éles tárgyak használatát a körmök és bőrkeményedés ápolásához: jobb, ha reszelőt használ;
• Ne vágjon vagy szúrjon ki keléseket vagy hólyagokat;
• Ne járjon mezítláb;
• Kerülje el a közvetlen hőforrásokat a lábon, például melegvizes zacskókat, térfűtőket, fűtőtesteket, kandallókat stb.
• Használjon kényelmes, széles talpú, kerek orrú, 4 cm-nél nem magasabb sarkú, zárt, esetleg bőrcipőt;
• Új cipő viselésekor néhány perc séta után ellenőrizze a lábfejet;
• Ha szükséges, használjon puha talpbetétet, amely járás közben újraosztja a súlyt a lábakon;
• Kerülje a vastag varrású vagy horzsolt zoknit, és lehetőleg kifordítva viseljen zoknit;
• Kerülje a túl szűk zoknit;
• Ne használjon szintetikus szálú zoknit;
• Kerülje a terjedelmes kötszerek vagy tapaszok használatát, amelyek irritálhatják a bőrt.

Általános óvintézkedések:

• Mutasson meg az orvosnak minden láb- vagy körömsérülést, még ha jelentéktelen is;
• Mondja el orvosának, ha láb- vagy vádlifájdalmat, bizsergő érzést vagy eltérő érzékenységet észlel a lábak között;
• Seb esetén fertőtlenítő szappannal mossa le, kevés higany-krómot kenjen rá, steril gézzel és papírtapasszal fedje le, és mielőbb mutassa meg az orvosnak;
• Kerülje a dohányzást és az alkoholt;
• Vegyen részt rendszeres fizikai aktivitásban, mind a vérkeringés, mind a vércukorszint szabályozása érdekében.

Különösen a cipőválasztás rendkívül kényes, és nagymértékben függ a láb állapotától (a láb még fekélymentes, a lábfej már fekélyes, a lábfej már megműtve). A cipő- és talpágyértékelést ezért a diabetológiai ambulancián kell elvégezni, időszakos ellenőrzésekkel, amelyek gyakorisága a betegség stádiumától függ.

Mit kell tenni diabéteszes láb esetén

Cukorbetegség diagnosztizálása és a fent leírt jelek és tünetek némelyikének jelenléte esetén a pontos diagnózis és a megfelelő terápiás megközelítés érdekében fel kell venni a kapcsolatot az alapellátó orvossal vagy a diabéteszes referenciaközponttal.

Fertőzött fekély esetén elengedhetetlen a sürgős vizsgálat.

Diabéteszes láb terápiák

A diabéteszes láb terápiája az azt kiváltó okoktól (neuropathia vagy arteriopathia) és különösen az állapot súlyosságától függ (fekéllyel vagy anélkül, fertőzéssel vagy anélkül, stb.).

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

2-es típusú cukorbetegség: új gyógyszerek a személyre szabott kezelési megközelítéshez

A cukorbeteg diéta: 3 eloszlatandó hamis mítosz

Gyermekgyógyászat, diabéteszes ketoacidózis: egy közelmúltbeli PECARN-tanulmány új megvilágításba helyezi az állapotot

Ortopédia: Mi az a kalapácsujj?

Üreges láb: mi ez és hogyan lehet felismerni

Foglalkozási (és nem foglalkozási) betegségek: lökéshullámok a talpi fasciitis kezelésére

Lapos lábak gyermekeknél: hogyan lehet felismerni őket, és mit kell tenni ellene

Duzzadt láb, triviális tünet? Nem, és íme, milyen súlyos betegségekhez köthetők

Visszér: mire való a rugalmas kompressziós harisnya?

Diabetes mellitus: A diabéteszes láb tünetei, okai és jelentősége

Forrás:

Pagine Mediche