Értékelje ideális testsúlyát: BMI, testtömeg-index

A BMI (Body Mass Index) egy testsűrűség-mutató, amely hasznos annak megértéséhez, hogy megfelelő-e a testsúlyunk a magasságunkhoz: egyszóval ez egy olyan paraméter, amely az ember súlyát a magasságához viszonyítja.

Valójában egy dolog, ha egy 160 cm magas személy 100 kg-ot nyom, a másik, ha ez a súly egy két méter magasra vonatkozik.

A BMI tehát figyelembe veszi a súly eloszlását egy többé-kevésbé kiterjedt felületen – azaz egy testen –

A BMI-t 1832-ben Adolphe Quetelet belga matematikus és statisztikus hozta létre az emberi növekedés antropometriai vizsgálatainak köszönhetően, azon a megfigyelésen alapulva, hogy a testsúly a magasság négyzetével együtt növekszik – a BMI-t valójában Quetelet-indexként ismerték.

Ezt a mutatót körülbelül egy évszázaddal később, az 1970-es években újjáélesztették, és Body Mass Index néven használta Ancel Keys fiziológus, és használta az elhízással kapcsolatos tanulmányokban.

A testtömegindex vagy testtömegindex kiszámítása nagyon egyszerű: az értéket úgy kapjuk meg, hogy a kg-ban kifejezett súlyt elosztjuk a méterben kifejezett magasság négyzetével.

BMI = súly kg-ban / H² méterben

Például egy 180 cm magas és 75 kg súlyú személy BMI-jét úgy kapjuk meg, hogy a súlyértéket (75 kg) elosztjuk a magasság négyzetével (1.80² m) a következőképpen:

75 kg / 3.24 m = 23.5 BMI

Ennek a képletnek az eredménye az alanyt a testsűrűség egy területébe sorolja, amely lehet: soványság; alulsúly; normál súly; túlsúly; első fokú elhízás; másodfokú elhízás; harmadfokú vagy kóros elhízás.

BMI ÁLLAPOT

< 16.5 SÚLYOS VÉKONYSÁG

16-18.49 SÚLYALÁS

18.5-24.99 NORMÁL SÚLY

25-29.99 TÚLSÚLY

30-34.99 ELHÍZÁSI OSZTÁLY (enyhe)

35-39.99 ELHÍZÁS II. OSZTÁLY (átlag)

> 40 III. OSZTÁLYÚ ELHÍZÁS (súlyos)

A 180 cm magas és 75 kg súlyú, 23.5 BMI-vel (75 kg / 3.24 m = 23.5 BMI) rendelkező személy tehát normál testsúlyú lesz.

A táblázatban szereplő tartományokat a morbiditási és mortalitási kockázati tanulmányok határozták meg, amelyek a legalacsonyabbnak tűnnek 18.5 és 25 között, valójában normának tekinthető.

MIT MOND EL A BMI AZ EGÉSZSÉGÜNKRŐL?

A BMI, más néven Body Mass Index (BMI) a betegségek és a halálozás kockázatának mutatója, de a hibák elkerülése érdekében más paraméterekkel együtt kell figyelembe venni:

  • a haskörfogatot
  • testösszetétel (víz, sovány tömeg és zsír mérése).

A BMI nem veszi figyelembe a nemi, életkori és etnikai különbségeket: ezért fontos korlátai vannak.

Lehet, hogy a populációs vizsgálatok során bizonyos fokú megbízhatósággal bír, de az egyénnél a hiba nem elhanyagolható: valójában a BMI nem különbözteti meg a zsírtömeget a sovány tömegtől.

Vagyis nem érti, hogy a súly zsírra vagy izmokra vonatkozik, ezért tévesen osztályozhat egyes tantárgyakat, például testépítőket.

VAN KÜLÖNBSÉG FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTT?

Mivel nem veszi figyelembe a zsírtömeget és a sovány tömeget, valamint nem veszi figyelembe a nemet és az életkort, a testtömegindexet mindig a haskörfogattal kell társítani az egyénhez:

  • a férfiak könnyebben halmozódnak fel hasi zsírt – veszélyesebb az egészségre és a szív- és érrendszeri kockázatra.
  • a nőknél gyakran felhalmozódik a fenék és a csípő (gynoid felhalmozódás), ami kevésbé befolyásolja az egészséget.

Ha csak a BMI-t vesszük figyelembe, a nőknél fennáll annak a veszélye, hogy túlbecsülik a zsírtömeg hatását.

BMI: MI VAN A GYEREKEKKEL?

A BMI nem használható paraméter 18 éven aluliak számára.

Ezekben az esetekben valójában a megfelelő növekedési görbékhez kell folyamodni, amelyek az alany életkorát, nemét és súlyát kapcsolják össze a megfelelő növekedési diagramokon.

MIT TENNI HA NEM NORMÁLIS SÚLYÚ BMI VAN

Mint mondtuk, a BMI önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy az alany egészségi állapotban van-e vagy sem, de meglehetősen hasznos mutatót ad.

Az egészséges életmód – beleértve a helyes táplálkozást, a helyes alvási szokásokat és a fizikai aktivitást – elsajátítása elősegítheti a jó egészség és az optimális paramétereken belüli testtömegindex elérését és fenntartását.

Bonyolultabb esetekben, ahol az akaraterő önmagában nem elegendő, lehetőség van szakemberhez fordulni.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

BMI: Hogyan számítsuk ki a testtömegindexet

Mediterrán diéta: Az alak visszaszerzése az öregedésgátló élelmiszereken múlik

Figyelmes étkezés: A tudatos étrend fontossága

Személyre szabott étrendet keresve

A középkori elhízás befolyásolhatja a korábbi Alzheimer-kórt

Anorexia Nervosa: A serdülők kockázatai

Bulimia: Hogyan lehet felismerni és hogyan lehet gyógyítani

Gyermekgyógyászat / lisztérzékenység és gyermekek: Mik az első tünetek és milyen kezelést kell követni?

A cukorbeteg diéta: 3 eloszlatandó hamis mítosz

Miért beszél mostanában mindenki az intuitív étkezésről?

Klímaváltozás: A karácsony környezeti hatása, mennyire jelentős és hogyan csökkenthető

Vége az ünnepeknek: Az egészséges táplálkozás és a jobb erőnlét vademecuma

Puffadt has: mit együnk az ünnepek alatt

Utazói hasmenés: tippek a megelőzésére és kezelésére

Alultápláltság „túltáplálkozás miatt”: az elhízás és a túlsúly növeli gyermekeink egészségügyi problémáit

Elhízás és bariátriai sebészet: amit tudnod kell

A stressz okozhat gyomorfekélyt?

Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb

Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt

Colitis ulcerosa: van-e gyógymód?

A vastagbélgyulladás és az irritábilis bél szindróma: mi a különbség és hogyan lehet megkülönböztetni őket?

Irritábilis bél szindróma: a tünetek, amelyekben megnyilvánulhat

Krónikus gyulladásos bélbetegség: a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás tünetei és kezelése

Étkezési zavarok: összefüggés a stressz és az elhízás között

forrás

Auxologico

Akár ez is tetszhet