Haglund-kór: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 1. június 2023.

A Haglund-kórt Haglund-szindrómának vagy Haglund-exostosisnak is nevezik. Ezek a kifejezések ugyanarra a betegségre utalnak, amelyet jelentős fájdalmat okozó csontnövekedés jellemez

A Haglund-kór tünetei éppen egy kinövés miatt kezdődnek, ami az Achilles-ín csatlakozásánál jelentkezik.

Ez a patológia egyre gyakrabban kapcsolódik a bursitishez, és bármikor előfordulhat, és elhanyagolás esetén különféle szövődményekhez vezethet.

A Haglund-kór patológiája egyaránt érintheti mindkét lábfejet vagy csak az egyiket

Ezenkívül ez a betegség súlyos fájdalmat okozhat, amelyet az Achilles-ín területén lévő növekedés nyomása okoz.

Ez a tünet tehát nagyon bonyolulttá teszi a napi tevékenységek, például a séta, futás, vezetés elvégzését, jelentős szociális és pszichológiai kényelmetlenséget okozva.

A Haglund-kór tüneteit mutató betegek lehetnek gyermekek és felnőttek is, bár a leginkább érintettek életkora általában 30 és 55 év között van.

Az e betegségben szenvedő betegek ezért ebbe a demográfiai csoportba koncentrálódnak, amely egyenlően oszlik meg nőkre és férfiakra.

Haglund-kór gyermekeknél

A Haglund-kór tünetei nagyon gyakran 14 év alatti gyermekeknél is megjelenhetnek.

Ebben az esetben a sarok, különösen a sarok szintjén kialakuló gyulladásról van szó, amely jelentős kényelmetlenséget és fájdalmat okozhat.

Ezt a betegséget a gyermekgyógyászatban Sever-Blanke-Haglundnak is nevezik.

A Haglund-kór tünetei gyermekeknél nem sokban különböznek a felnőttekétől.

A betegség itt is érinti a calcaneus növekedési magját, ami jelentős sarokfájdalmat okoz.

Az e patológiával érintett gyermekek általában a 8-13 éves korcsoportba tartozó férfiak.

Ez a patológia azokat érinti, akik többet sportolnak, mint például a futball vagy a kosárlabda, de a túlsúlyos gyermekeket is érinti.

Haglund-kór felnőtteknél

A Haglund-kór tünetei felnőtteknél nem sokban különböznek a gyermekek tüneteitől.

Az erős fájdalmat ismét a calcaneus elváltozása okozza, ami túlzott mennyiségű csonthoz vezet.

Így még a felnőtteknél is az első jellemző az exostosis.

Továbbá felnőtteknél a mindennapi tevékenységek korlátozásához vezető csont kiemelkedés nemcsak az Achilles-ínt, hanem a retro-calcanealis bursát is érinti.

A kidudorodás gyakran komoly kényelmetlenséget okozhat a csont és a cipő között: ilyenkor a megfelelő lábbeli használata elengedhetetlen a komplikáció vagy a további fájdalom elkerülése érdekében.

Felnőtteknél a sarok profiljának változása a láb mögötti enyhe deformációval még szembetűnőbb.

Tünetek

A Haglund-kór tüneteinek tárgyalásakor részletezni kell, hogy ezek a betegség súlyosságától függően nagyon eltérőek lehetnek.

Továbbá a különböző tünetek jelentkezhetnek az egyik lábon, mindkét lábon egyszerre vagy először az egyik, majd a másik lábon.

A Haglund-szindróma tünetei sokfélék, de a leggyakoribbak az

porcduzzanat a láb mögött, különösen a sarok területén, amely általában a cipőhöz dörzsölődik
erős fájdalom a sarokban, amely még az olyan egyszerű mozdulatokat is megakadályozhatja, mint a járás vagy az ülésből való felállás;
a láb nagymértékű duzzanata, különösen a betegség által érintett területen, azaz az Achilles-ínben vagy a láb ezen területének progresszív fejlődési rendellenessége.

A gyulladás első fázisában a tünetek elviselhetőbbnek és enyhébbnek tűnhetnek.

Valójában a Haglund-kórra jellemző fájdalom enyhébb formában jelentkezhet a betegség korai szakaszában, például enyhe fájdalommal az Achilles-ínben sportmozgások során vagy egyszerűen séta közben.

Ha azonban ezeket a kezdeti tüneteket alábecsüljük, előfordulhat, hogy a betegség előrehaladott stádiumba kerül, amelyet súlyos fájdalom, gyulladás és a sarok duzzanata jellemez.

Okok

A csont túlzott jelenléte a Haglund-kór fő oka.

Valójában a sarok normál anatómiai profiljában bekövetkezett változás, amelyet a csonttöbblet okoz, később olyan tünetekhez vezet, mint a súlyos fájdalom bármilyen mozgáskor és a cipőviselés nehézségei.

A calcaneus csontos elváltozása a Haglund-kór egyik oka felnőtteknél és gyermekeknél is: fokozott súrlódáshoz vezet, különösen a lágyrészek és a cipők esetében.

Természetesen a rendszeres sportolás a Haglund-szindróma egyik kockázati tényezőjének is tekinthető.

Ennek egyszerű okai vannak: azok, akik nem megfelelő cipővel sportolnak, különösen a futók, sok láb- és sarokbetegséget tapasztalhatnak.

A nem párnázott, nem megfelelő testtartást biztosító cipők használata, valamint a láb egyéb patológiái, például kisebb sérülései mind olyan tényezők, amelyek Haglund-kórhoz vezethetnek.

A minden nap használt cipő típusa is az első tünetek megjelenéséhez vezethet, mint például a magassarkú, csizma, biztonsági cipő, korcsolya.

Ezenkívül a Haglund-szindróma és a lábfej konformációjával kapcsolatos egyéb patológiák közötti kapcsolat is bizonyítást nyert.

Valójában a Haglund-kórban szenvedő betegek lábfejének anatómiájának tanulmányozása során kiderült, hogy sokuknak üreges vagy lapos lábai vannak.

Diagnózis

Általában a súlyos sarokfájdalom és az enyhe deformitás két olyan tünet, amely megkönnyíti a Haglund-kór diagnosztizálását.

A láb hátsó duzzanata erős fájdalommal kombinálva valójában egy exostosishoz kapcsolódó probléma egyértelmű jele.

Bár a tünetek egyértelműek, mint például a fájdalom, a cipőviselés nehézségei és a sántaság, számos vizsgálatra lehet szükség a Haglund-kór diagnosztizálásához.

Ezek a vizsgálatok valójában szükségesek ahhoz, hogy ezt a szindrómát más állapotoktól, például bursitistől, plantáris fasciitistől vagy tendinopathiától megkülönböztessék.

A diagnózis felállításának első lépése a tiszta anamnézis, amelyet nem csak szakember, hanem a háziorvos is elvégezhet.

Néhány egyszerű kérdéssel valójában megvizsgálható a páciens által közölt tünetek, de olyan tényezők is, amelyek befolyásolhatják az ilyen típusú fájdalmat, mint például a közelmúltbeli gyógyszerszedés, az esetleges korábbi betegségek és a családban előforduló betegségek.

Szakorvos által végzett szakorvosi vizsgálatot követően lehetőség nyílik a Haglund-szindróma helyes diagnosztizálására más kórképek, például a plantar fasciitis kizárásával.

Ennek a következtetésnek a kimutatására szolgáló fő teszt az ultrahang.

Ezzel a vizsgálattal olyan állapotok azonosíthatók, mint a bursitis vagy az Achilles-íngyulladás.

Ehelyett röntgenfelvételre lehet szükség a calcaneus egészségének ellenőrzéséhez.

Ebből a tesztből megállapítható a deformitás és a kiemelkedés mértéke.

Végül speciálisabb esetekben a páciens MRI-vizsgálatot is végezhet, amely a probléma pontosabb és véglegesebb diagnózisa érdekében javallott.

Megelőzés

A Haglund-kór megelőzésének első lépése, különösen a futók és a sportok szerelmesei számára, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a sportoláshoz, így a gyalogláshoz is a legmegfelelőbb cipő kiválasztására.

Valóban elengedhetetlen olyan modellek választása, amelyek nem gyakorolnak nyomást a sarokra, ugyanakkor megfelelő támogatást nyújtanak a motoros tevékenységhez.

A cipő mérete is fontos, hogy elkerüljük a sarok és a cipő közötti elcsúszást, ami a torzulás kialakulásához vezethet.

A túl szűk méret elősegíti a sarok gyulladását, ami a Haglund-kór első tüneteinek megjelenéséhez vezet.

Az anyagválasztás is fontos: ne legyen túl puha vagy túl kemény, hogy elkerüljük a saroknál a dörzsölődést és a kellemetlen hólyagok kialakulását, valamint az összetettebb tüneteket.

A Haglund-kór megelőzésében különösen fontos az a talaj, amelyen az ember edz.

A túl kemény talaj nagyobb erőfeszítést igényel, különösen a sarok felől.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Ha nincs lehetőség edzési helyszín váltásra, akkor megerősített sarokrésszel rendelkező edzőzoknit választhatunk.

Kezelések és fizioterápia

A Haglund-kór kezelésére sokféle gyógymód létezik, és a patológia súlyosságától és a beteg állapotától függően változnak.

A betegség megelőzésének és kezelésének első lépése minden bizonnyal a megfelelő cipő használata, amely képes megfelelni a lábforma és az elvégzett tevékenységek igényeinek.

A futást gyakorló egyének esetében például elengedhetetlen egy adott pár cipő használata ehhez a tevékenységhez, hogy a sarok megfelelő alátámasztását biztosítsa.

A Haglund-kór sportolók számára megfelelő kezelésének megkezdése előtt pihenőidőre van szükség, az edzés megszakításával vagy lelassításával a szindróma súlyosságától függően.

Kevésbé súlyos esetekben ez az állapot gyógyszeres kezeléssel, azaz gyulladáscsökkentő szerek szedésével megoldható.

Gyakran ezeket a megoldásokat helyi terápiákkal kombinálják, pl. testreszabott talpbetétekkel, amelyek képesek alkalmazkodni a láb különböző íveihez, és megfelelő tartást biztosítanak a mozgáshoz.

Köztes esetekben professzionális gyógytornászok által végzett foglalkozások is kombinálhatók, akár a szervezet stimuláló terápiás kúrájával, akár kortizon infiltrációs ciklusokkal.

Súlyos esetekben a Haglund-kór egyetlen gyógymódja a műtét

Ez a műtét minden olyan esetben javasolt, amikor a patológia krónikussá vált, és a sarokfájás elviselhetetlen.

Ez a művelet magában foglalja az ín kinyitását és a felesleges csont eltávolítását. Ez eltávolítja a meszes neoformációt, majd rögzíti az inat a csonthoz.

A műtét után a sebész rendezi a beteg pihenőidejét, amely néhány napos pihenőtől a jóval hosszabb, bármilyen tevékenységtől való megszakításig terjedhet.

A pihenőidő különbsége a sérülés típusától és a Haglund-kór súlyosságától függ.