Pap teszt: mi ez és mikor kell csinálni?
A Pap-teszt értékes szövetségese a nők egészségének. Lehetővé teszi a méhnyak kóros sejteinek korai felismerését, amelyek rákosodóvá válhatnak
Hogyan történik és milyen gyakran kell elvégezni?
Mi az a Pap teszt
A Pap-teszt egy olyan teszt, amely lehetővé teszi a méhnyakból vett nyálkahártyában jelenlévő sejtek mikroszkóp alatti megfigyelését, egy tárgylemezre kenést (ezért néha helytelenül kenetnek nevezik), majd megfestik, hogy a sejtek láthatóvá váljanak.
A módszert több mint 80 éve dolgozta ki egy görög orvos, George Papanicolaou, aki az Egyesült Államokba emigrált. Innen a Pap-teszt elnevezés.
Ma a hagyományos mintavétel alternatívájaként új módszert alkalmaznak.
Az összegyűjtött nyálkát egy konzerváló folyadékot tartalmazó fiolába gyűjtik, amelyet centrifugálás után tárgylemezre helyeznek festés és megfigyelés céljából.
Ez a folyadékcitológiának nevezett technika elkerüli a sejtek szétszóródását, és jobb és homogénebb képet ad a készítményről.
Pap teszt, mire használható?
A Pap-teszt lehetővé teszi a méhnyak sejtjei rendellenességeinek kimutatását, amely a leggyakrabban az alsó nemi traktus daganatainak helye.
Hogyan értelmezik a Pap-teszt eredményeit
Az észlelt rendellenességek gyulladásos vagy daganatos jellegűek lehetnek.
Az első esetben a teszt gombák (pl. Candida albicans), baktériumok (pl. Gardnerella vaginalis), vírusok és protozoonok (pl. Herpes vagy Trichomonas) által okozott fertőzések jelenlétét jelzi.
A második esetben a teszt sejtes atípiát, más néven diszpláziát jelez.
A celluláris atípia a következőkre osztható:
- enyhe eltérések, úgynevezett alacsony fokozatú laphám intraepiteliális léziók (LSIL), amelyek magukban foglalják a humán papillomavírussal (HPV) kapcsolatos sejtelváltozásokat
- súlyosabb rendellenességek, úgynevezett high-grade squamous intraepithelialis léziók (HSIL).
Egyes, a citológus által észlelt sejtrendellenességeket nem lehet véglegesen besorolni: ezek az úgynevezett ASCUS (atípusos, meghatározatlan jelentőségű sejtek), amelyek klinikai vizsgálatot igényelnek a nőgyógyász részéről.
A legtöbb intraepiteliális változás nem rákos, de idővel hajlamos azzá válni.
Emiatt ezeket korán észlelni, nyomon kell követni és szükség esetén kezelni kell.
Az enyhébbek spontán gyógyulnak: ezért csak figyelni kell őket.
A súlyosabb formákat minimális, ambuláns műtéttel kezelik, amely csak a daganat által érintett rész eltávolításából áll.
A szövődmények ritkák, és a szaporodási képesség teljes mértékben megmarad.
Hogyan történik a Pap-teszt
A Pap teszt egy egyszerű, gyors és fájdalommentes teszt. Nőgyógyász vagy szülésznő végzi.
A tükör finoman behelyezik a hüvelybe, hogy szétterítsék a falakat, és így láthatóvá váljon a méhnyak.
A fa vagy műanyag spatulával sejteket vesznek ki a méhnyak külső felületéről; majd a citokefével (kis végkefével ellátott pálcika) egy második mintát veszünk a méhnyakcsatorna belsejéből.
Célszerű a tesztet menstruációmentes időszakban elvégezni, és az előző 2-3 napban kerülni a nemi érintkezést, a krémek, peteérések és hüvelyöblítések alkalmazását.
A vizsgálat után kisebb vérzés lehetséges a spatula vagy citokefe nyálkahártyával való érintkezése miatt.
Pap teszt: mikor kell elvégezni?
A méhnyakrák megelőzésére vonatkozó európai irányelvek szerint a Pap-tesztet 3 és 25 éves kor között 65 évente kell elvégezni.
Számos európai állam szervez szervezett szűrőprogramokat: postai értesítéssel hívják a nőket erre a célra kijelölt klinikákra, előre egyeztetett időponttal.
A program rendszeres ellenőrzéseket és pozitív esetek kezelését is biztosítja.
A Pap-teszt a szűrőprogramokon kívül is elvégezhető diagnosztikai eszközként kóros vérzés vagy gyulladásos állapotok esetén.
Szűrővizsgálatként a hagyományos Pap-tesztet a közelmúltban felváltotta a HPV-teszt.
A HPV teszt
A HPV teszt lehetővé teszi a HPV fertőzés jelenlétének kimutatását sejtelváltozások hiányában is.
Valójában ez egy nagyon érzékeny teszt, amely képes jelezni a betegség kialakulásának kockázatát, és kiválasztani azokat a nőket, akiknek gyakori ellenőrzéseken kell részt venniük.
Ez lehetővé teszi a sejtrendellenességek kialakulásának azonnali észlelését, amelyek azonnali kezelés után megakadályozzák a karcinóma progresszióját.
Érvényes még a Pap teszt?
A Pap-tesztet ma is a világ számos részén végzik szűrővizsgálatként.
Továbbra is alkalmazzák fiatal, 35 év alatti nőknél, akiknél a HPV jelenléte nagyon gyakori, de szerencsére nagyon múlékony is.
A HPV-teszt ebben a korcsoportban történő alkalmazásával fennáll annak a kockázata, hogy számos olyan fertőzést találnak, amelyek spontán módon, azaz karcinómává való progresszió nélkül eltűnnek.
Diagnosztikai tesztként betöltött szerepe továbbra is alapvető.
Azokban az esetekben, amikor a HPV-teszt pozitív, az ezt követő Pap-teszt lehetővé teszi az olyan sejtelváltozások kimutatását, amelyek a molekuláris HPV-teszttel nem mutathatók ki.
Miért fontos a szűrés
Az AIRC jelentése szerint kimutatták, hogy az esetek 99%-ában a papillomavírus fertőzés okozza a méhnyakrákot, és a nők körülbelül 80%-a élete során legalább egyszer elkapja a fertőzést (az adatok 2020-ig frissültek).
Igaz, igen, a fertőzés a legtöbb esetben spontán, rövid időn belül visszafejlődik anélkül, hogy különösebb problémát okozna, és mindenekelőtt „rákmegelőző” elváltozásokat nem okozna.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy más esetekben a fertőzés rák kialakulásához vezet.
A rák folyamata általában lassú, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a nők rendszeres ellenőrzéseken vegyenek részt, hogy a veszélyes elváltozásokat korán felismerjék.
A korai diagnózis a méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb eszköze.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Méhnyakrákszűrés, THINPrep és Pap teszt: mi a különbség?
Folyékony Pap-teszt: mi ez, hogyan működik és mikor kell elvégezni
Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni
Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni
Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel
Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei
Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei
Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni
Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket
Az endometriózis meddőséget okozhat?
Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos
Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés
Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés
Hüvelyi fertőzések: mik a tünetei?
Chlamydia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni?
Chlamydia, a csendes és veszélyes fertőzések tünetei és megelőzése
Mik az urethritis tünetei és hogyan kezelik?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia