Végbélrák: a kezelés módja
A vastagbélrák összes új esetének körülbelül 30%-át a végbélrák okozza (nőknél 23%, férfiaknál 32%)
Olaszországban a vastagbélrák (karcinómák) a leggyakoribbak közé tartozik (az évente diagnosztizált új rákos megbetegedések 13%-a mindkét nemnél); különösen a férfiaknál a harmadik helyen állnak (a prosztata- és a tüdőrák után), a nőknél pedig a második helyen (emlőrák után).
Becslések szerint évente több mint 40,000 XNUMX új vastagbélrákos eset fordul elő.
A diagnózis után 5 évvel a túlélés Olaszországban körülbelül 65% a férfiaknál és 66% a nőknél.
Sajnos még ma is a vastagbélrák a második vezető halálok a rosszindulatú daganatok miatt mindkét nemnél.
A végbéldaganatok anatómiája és élettana
A végbél daganatai anatómiai elhelyezkedésükben különböznek a vastagbéldaganatoktól (az emésztőrendszer utolsó része az anális csatornától felfelé), a medencén belül, ahol a mesorectalis zsírban helyezkednek el a peritoneális reflexió alatt, és érintkeznek az emésztőrendszer struktúráival. medence (amely nőknél a hólyag, a méh és a hüvely; a férfiaknál a hólyag, a prosztata és az ondóhólyag).
A végbél három részre oszlik: az alsó végbélre 0-5 cm-re, a középső végbélre 5-10 cm-re és a felső végbélre 10-15 cm-re a külső végbélszéltől, merev rektoszkóppal mérve.
A vaszkularizáció sajátos, mert a haemorrhoidalis vénás plexus kapocsként működik a mesenterialis-portalis vénás kör és a szisztémás vénás kör között, lehetővé téve, hogy a véráramon keresztül terjedő metasztázisok kihagyják a májszűrőt és közvetlenül elérjék a tüdőt: ez az oka annak, hogy a végbélben. daganatok esetén nem ritka a tüdőmetasztázisok azonosítása más lokalizáció nélkül is.
A végbél nagyon fontos anatómiai és fiziológiai funkciót tölt be, mint széklettartály, és biztosítja a széklet visszatartását a rektális heveder segítségével, amely a végbélnyílás felemelő izmaiból és a medence izmaiból kialakított anatómiai komplexum, amely lehetővé teszi az önkéntes felszabadulást. a székletből. A daganat megváltoztatja ezeket a fiziológiai funkciókat.
A végbélrák, a kockázati tényezők
Hasonlóak a vastagbélrák esetében alkalmazottakhoz, és a következők képviselik őket:
– vörös hús és kolbász, finomított liszt és cukor túlzott fogyasztása
- túlsúly és csökkent fizikai aktivitás
- dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás
– Crohn-betegség és fekélyes rectocolitis.
Ezzel szemben a védőfaktorokat a következők képviselik:
– gyümölcs és zöldség, valamint finomítatlan szénhidrátok fogyasztása
- D-vitamin és kalcium
Vannak örökletes érzékenységek, amelyek olyan szindrómáknak tulajdoníthatók, amelyekben genetikai mutációkat azonosítottak, amelyek a következők:
- családi adenomatózus polipózis (FAP)
- Lynch szindróma,
A végbélrák tünetei általában későn jelentkeznek, és a daganat tömegének növekedéséhez és a székletürítés funkcionális akadályozásához kapcsolódnak.
Ezek a tünetek lehetnek:
- rektális vérzés
- vér a székletben (haematochezia)
– szalagszerű széklet/kiürítési nehézség
- tenezmus (fájdalmas görcs az anális régióban / evakuáláskor)
– a hiányos evakuálás érzése
- nyálka a székletben (mucorrhoea)
– ritka és súlyos esetekben alacsony bélelzáródás
A végbélrák diagnózisa
A végbélrák diagnózisa általában a tünetek megjelenését követően történik digitális végbélfelderítéssel (körülbelül 50%-a csak végbélfelderítéskor tapintható), rektoszkópiával és biopsziával szövettani vizsgálat céljából; ezt a vizsgálatot mindig teljes vastagbéltükrözésnek kell követnie a további vastagbélrák ellenőrzésére.
A standard onkológiai staging magában foglalja a rektális echendoszkópiát, a mellkas és a has CT-vizsgálatát kontrasztanyaggal (a távoli metasztázisok kizárására), valamint a medence MRI-jét kontrasztanyaggal az anatómiai összefüggések (a daganat kiterjedése a medencében) és a nyirokcsomók érintettségének meghatározására.
Lokálisan előrehaladott végbélrák kezelése
Lokalizált (nem áttétet adó) daganatok esetén a műtéti beavatkozás (a végbél elülső reszekciója a mesorectum teljes kimetszésével) a választandó kezelés, amelyet orvosi onkológiai kezeléssel és sugárterápiával végzett kezelés után kell megtenni.
Ezek a terápiák (műtét és sugárterápia) olyan funkcionális következményeket okozhatnak, amelyek a gyógyulás után is fennmaradhatnak.
Kiválasztott esetekben a modern megközelítések (a klinikai vizsgálatokon belül is) megpróbálják elkerülni a romboló sebészeti kezelést a kemoterápia és a sugárterápia fokozásával a daganat teljes klinikai remissziójának elérése érdekében (TNT stratégia, Total Neoadjuváns kezelés, majd szoros klinikai és műszeres követés, műtét, az úgynevezett Non Operative Management vagy NOM).
Sőt, a mikroszatellit-instabilitás molekuláris jellemzőivel, úgynevezett MSI-H-val vagy dMMR-rel járó esetekben ma már lehetőség van immunterápiás kezelésre (kemo-radioterápia helyett), és szinte minden esetben elkerülhető a műtét.
Áttétes daganatokban (IV. stádium) a terápiás megközelítés a vastagbéldaganatok esetében általában a konszolidált megközelítést követi: a terápia kiválasztásához a műtéti minta vagy biopszia molekuláris jellemzése szükséges a RAS mutációs állapotának felméréséhez (KRAS, NRAS), BRAF, MMR (a mikroszatellit-instabilitású daganatok azonosítására, dMRR vagy MSI-H) és HER2.
A különböző típusú, orálisan és/vagy intravénásan beadott gyógyszereket a molekuláris profil eredménye alapján választják ki, figyelembe véve az általános állapotot és a társpatológiát is.
Az onkológiai terápiákat közönséges fekvőbeteg-körülmények között vagy rendszeres nappali kórházi/MAC-látogatások során adják be a terápiával kapcsolatos toxicitások megfelelő monitorozása érdekében.
Tanulmányok és klinikai vizsgálatok a végbélrákra vonatkozóan
A Niguarda Cancer Centerben kísérleti vizsgálatok folynak a nem áttétes végbél adenokarcinóma kezelésére, amely a TNT (Total Neoadjuvant Treatment)/NOM (Non Operative Management) megközelítést foglalja magában, műtét nélkül, a NO-CUT program keretében olyan daganatok kezelésére kemo-radioterápia és az iNOCUT program immunterápiával dMRR-rel járó daganatok esetén.
A metasztatikus betegségekben vannak olyan tanulmányok, amelyek a daganat-specifikus célpontok keresését foglalják magukban a műtétre nem alkalmas metasztázisok regressziója/stabilizálása érdekében. \1
Az új és ígéretesebb megközelítések közé tartoznak az immunterápiás kezelési programok és a következő generációs immunterápiás gyógyszerek, valamint a specifikus tumorfehérjék vagy gének (HER2, NTRK, BRAF, KRAS G12C, TP53 Y220C, PIK3CA) inhibitorai.
A végbélrákokban megfigyelt genetikai mutációk molekuláris profilja eltér a többi vastagbélráktól a molekuláris célpontok, például a Her2, és az anti-EGFR gyógyszerrezisztencia elváltozások, például a BRAF mutációk alacsonyabb előfordulási gyakorisága miatt.
A legfrissebb szakirodalmi adatok a dMRR-rektális daganatok alacsony előfordulási gyakoriságáról, azaz az esetek 5-10%-áról számolnak be, de ennek a genetikai elváltozásnak az aktív keresése egyre fontosabbá vált az új, immunterápiás kezelési lehetőségek fényében. minden esetben törekedni kell a változtatásokra.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Mi a széklet inkontinencia és hogyan kell kezelni
Faecaloma és bélelzáródás: mikor kell orvost hívni
Pinworms fertőzés: Enterobiasisban (oxiuriasis) szenvedő gyermekbetegek kezelése
Bélfertőzések: Hogyan kapják el a Dientamoeba Fragilis fertőzést?
NSAID-ok által okozott gyomor-bélrendszeri rendellenességek: mik ezek, milyen problémákat okoznak
Bélvírus: mit együnk és hogyan kezeljük a gyomor-bélgyulladást
Edzen egy manökennel, aki zöld nyálkát hány!
Gyermekgyógyászati légúti elzáródási manőver hányás vagy folyadékok esetén: igen vagy nem?
Rectosigmoidoszkópia és kolonoszkópia: mik ezek és mikor végzik el
Csontszcintigráfia: Hogyan történik
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható
Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?
Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható
Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni
Műszeres vizsgálatok: Mi a Color Doppler Echocardiogram?
Koronarográfia, mi ez a vizsgálat?
CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása
Robotsebészet: előnyök és kockázatok
Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?
Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat
Anorectalis manometria: mire használják, és hogyan kell elvégezni a tesztet