Mi a citogenetikai vizsgálat? Citogenetikai elemzés és betegségek korai diagnosztizálása

By Cristiano Antonino On 31. december 2022.

A citogenetikai elemzés (vagy kromoszómatérkép vagy kariotípus) a sejtek kromoszómáinak vizsgálata

A kromoszómák olyan géneket tartalmaznak, amelyek DNS-ből állnak, abból a molekulából, amely tartalmazza az egyén „felépítéséhez” és a szervezet működéséhez szükséges összes információt.

Az emberi lény sejtjeiben 46 kromoszóma található: 23 kromoszóma az apától származik a spermiummal és 23 az anyától a petesejttel.

A spermiumok és a petesejtek csírasejtek, és csak 23 kromoszómát tartalmaznak.

Ha a spermium X kromoszómát hordoz, nőstény, ha Y kromoszómát hordoz, férfi születik.

A normál nő kariotípusa tehát 46, XX, míg a férfiaké 46, XY lesz.

A kromoszómák tanulmányozásához tenyésztési technikák alkalmazása szükséges, mivel csak a sejtosztódás során lehet őket megjeleníteni.

RITKA BETEGSÉGEK? TOVÁBBI INFORMÁCIÓKHOZ LÁTOGATJON MEG AZ UNIAMO – RITKA BETEGSÉGEK OLASZ SZÖVETSÉGÉNEK SZOBÁJÁT AZ EMMERGENCY EXPO-n

Mi a citogenetikai vizsgálat célja?

A citogenetikai vizsgálat annak ellenőrzésére szolgál, hogy nincs-e olyan kromoszómák számának és/vagy szerkezetének változása, amelyek felelősek lehetnek a mentális retardációval (pl. Down-szindróma), meddőség/sterilitás (pl. Turner és Klinefelter szindróma), pszichomotoros és beszéd, növekedési és fejlődési retardáció.

Az ismétlődő korai vetélés oka lehet az egyik szülő kromoszómahibája is (az esetek 3-5%-ában).

Mikor célszerű citogenetikai vizsgálatot végezni?

Prenatális citogenetika

Olyan terhességekben végzik, amelyekben fokozott a magzati kromoszóma-rendellenességek kockázata: anyai életkor 35 éves vagy idősebb (a gyermek születése előtt), kromoszómaszám-hibás gyermek, olyan szülők, akiknél szerkezeti átrendeződés nem mutat klinikai tüneteket. jelek, nemi kromoszómaszám hibás szülők (pl. 47,XXX; 47,XXY ), ultrahanggal feltárt magzati rendellenességek, biokémiai vizsgálatok (pl. bi-teszt) jelzései, ismételt vetélések.

Transabdominalis villus mintavétel a terhesség első trimeszterében (9-12 hét), vagy magzatvíz vizsgálata a második trimeszterben (15-18 hét) végezhető.

A chorionboholy-mintavételhez a méhlepényből (horionbolyhok) olyan sejteket vesznek, amelyek származása megegyezik a magzatéval (és ezért azonos genetikai örökséggel), míg az amniocentézis a magzatvízben található magzati sejteket (amniociták) vizsgálja.

Szülés utáni citogenetika

A kariotípus-vizsgálatot feltételezett kromoszóma-szindrómában szenvedő betegeken, kromoszóma-rendellenességben szenvedő egyének szülein és hozzátartozóin, rosszul formált egyének szülein vagy feltételezett kromoszóma-szindrómában szenvedő egyéneken végzik, akik diagnózis nélkül haltak meg, ha mentális retardáció és/vagy veleszületett rendellenesség, növekedési retardáció , halva született csecsemők, párok ismétlődő vetélése, férfi meddőség, nőstények primer vagy másodlagos amenorrhoea (menstruációs ciklus hiánya vagy megszakadása).

GYERMEK EGÉSZSÉG: TUDJON TOVÁBBI INFORMÁCIÓT A GYÓGYSZERRŐL, LÁTOTT A BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -n

Citogenetika az abortusz anyagán

Az összes felismert terhesség megközelítőleg 15-20%-a vetéléshez vezet, és több mint 50%-ánál megváltozik a kromoszómaszám és/vagy szerkezet, ami a terhesség megszakításának oka.

Az abortusz szöveteinek citogenetikai vizsgálata ezért alapvető fontosságú a terhesség megszakadásának okának megértésében és a pár támogatásában (mivel a legtöbb esetben a kromoszómahiba pusztán a véletlen műve, és nem jár fokozott kockázattal az esemény megismétlődésére).

A daganatok citogenetikája

Citogenetikai analízist is végezhetünk hematológiai (pl. leukémia) és szilárd (pl. tüdő, emlő, máj, hólyag) daganatok vizsgálatára.

Bizonyos kromoszóma-átrendeződések „daganatspecifikusak”, és így lehetővé teszik a helyes diagnózis felállítását klinikai gyanú vagy kétség esetén.

Például a Philadelphia kromoszóma megtalálása egy leukémia gyanúja esetén a csontvelő-aspirátumban lehetővé teszi a krónikus mieloid leukémia diagnosztizálását; vagy a t(X;18) transzlokáció jelenléte szolid tumor biopsziából előállított sejttenyészetben lehetővé teszi a szinoviális szarkóma diagnosztizálását.

Új technológiák: Fluoreszcens In Situ hibridizáció (FISH)

A „molekuláris citogenetika” néven ismert kifinomult technikák, például a fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) kifejlesztése lehetővé teszi mélyrehatóbb citogenetikai vizsgálatok elvégzését, mivel lehetővé teszi egy specifikus DNS-szekvencia lokalizálását a fix kromoszómapreparátumokon, bármilyen típusú biológiai anyagból (vér, biopszia, magzatvíz, ivarsejtek) nyert interfázisú magok és szövetmetszetek, akár frissen, akár mélyhűtve, akár paraffinba ágyazva.

A FISH-technika a DNS reverzibilis denaturációs tulajdonságán (a kettős hélix felnyitásán) alapul, és magában foglalja a kérdéses régióra specifikus DNS-fragmentum – fluoreszcens vegyületekkel (próba) jelölt – kötődését a készítmény komplementer DNS-szekvenciájához, Rögzítették és egy tárgylemezre szerelték fel: a kérdéses kromoszómális régió így könnyen azonosítható fluoreszcens mikroszkóp alatt.

A FISH a hagyományos citogenetika nélkülözhetetlen kiegészítője, mivel nagyobb felbontási ereje jellemzi: lehetővé teszi a klasszikus citogenetikai technikákkal nem definiálható számú és szerkezetű kromoszóma-rendellenességek jellemzését és a még nem látható rejtélyes átrendeződések azonosítását is. nagy felbontású sávozás után.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A FISH-t nem rutinszerűen alkalmazzák kariotípus-analízisre, csak bizonyos esetekben, konkrét diagnosztikai gyanúk alapján vagy bizonyos citogenetikai rendellenességek kivizsgálására.

Az egyik legfrissebb alkalmazás az onkológia területén van: sok esetben, különösen szolid tumortenyészeteknél, a sejtnövekedés és osztódás nem érhető el, így a kromoszómák nem kiemelhetők és elemezhetők.

Ezenkívül a hagyományos citogenetikával végzett vizsgálat felbontási szintje nem teszi lehetővé olyan anomáliák azonosítását, amelyek csak egy gént érinthetnek.

2000 óta olyan DNS-próbákat fejlesztettek ki, amelyek képesek felismerni a specifikus rendellenességeket, például a hólyagrákban, amelyekhez négy olyan szondát használnak, amelyek felismerik a 3., 7., 17. és kilenc, különböző fluorokrómmal (Multicolour FISH) jelölt kromoszómát.

A FISH még azelőtt azonosítja a daganatra jellemző kromoszóma-rendellenességeket, mielőtt cisztoszkópiás vizsgálat vagy más diagnosztikai markerek, például CTM (rosszindulatú daganatsejtek) pozitivitása kimutatható lenne.

2001-ben a tesztet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) hagyta jóvá a betegség kiújulásának nyomon követésére olyan betegeknél, akiknél már diagnosztizáltak rákot, és eltávolító műtéten és/vagy BCG-terápián estek át, 2004-ben pedig vérzéses betegek diagnosztizálására.

A FISH információt nyújthat az adott beteg bizonyos típusú daganatainak legmegfelelőbb terápiájáról is (célzott terápia).

Ismeretes például, hogy azok az emlőrákos betegek, akiknél pozitív FISH-t mutatnak a HER-2/neu nevű gén amplifikációjára, amelynek fehérje a daganatsejt membránján van kitéve, egy adott gyógyszerrel, a trastuzumabbal, egy antitesttel reagálnak. amely a receptorhoz kötődik és semlegesíti (immunológiai terápia).

A teszt neve PATHVYSION®, és az FDA jóváhagyta.

A FISH egy másik, az EGFR nevű gén amplifikációjának tanulmányozására is használható tüdő- és vastagbélrákban.

Itt is különböző gyógyszerek alkalmazhatók attól függően, hogy a gén amplifikációja megtalálható-e a páciens daganatában vagy sem.

Ezekben az esetekben a terápia nem antitesteket, hanem kis molekulákat használ, amelyek gátolják a sejtosztódást (biológiai terápia).

Új határok nyílnak meg a FISH alkalmazása más daganattípusok, például a melanoma esetében, ahol a diszpláziás nevus differenciáldiagnózisa különösen nehéz, ha kizárólag morfológiai kritériumokon alapul.

Nagy érzékenységének, specifitásának és anticipációs erejének köszönhetően a FISH technika különösen hatékony mind a hematológiai, mind a szolid daganatok vizsgálatában.

Konkrétan, nemcsak diagnosztikai/prognosztikai értékkel bír, hanem alapvető fontosságú a daganat genomiális profilja alapján történő terápia kiválasztásában.