Tüdőembólia: tünetek és kezelés

By Cristiano Antonino On 14. november 2022.

A tüdőembólia a legtöbb esetben az alsó végtagok mélyvénás trombózisának szövődménye; akkor fordul elő, ha a mélyvénában kialakult trombusról többé-kevésbé nagy töredékek válnak le

Ezeket a vérrögdarabokat (embóliákat) a véráram egyre nagyobb erekben szállítja a szívbe, ami viszont a tüdő artériáiba nyomja őket.

Itt az erek ismét szűkülnek, és a vérrögök megállnak, ami elzáródást okoz.

Néha a tüdőembólia a felső végtag (ritka) vagy más körzetek (pl. medence) mélyvénás trombózisának a következménye.

A tüdőembólia kockázata sokkal nagyobb, ha a trombózist nem diagnosztizálják azonnal és nem kezelik megfelelően: becslések szerint megfelelő antikoaguláns terápia hiányában a mélyvénás trombózisok több mint 40%-a tüdőembóliát okoz.

A tüdőembólia a harmadik vezető oka az akut szív- és érrendszeri betegségeknek, és minden százezer embert érint Olaszországban.

A halálozás a diagnózistól számított harminc napon belül meghaladja a 10%-ot.

Ki kell emelni, hogy a trombózis következtében kialakuló tüdőembóliának semmi köze a búvárokat érintő embóliához, amelyet a vérben lévő gázbuborékok képződése okoz.

Tüdőembólia, milyen károkat okoz?

A tüdőembólia súlyossága az érintett mértékétől és körzetétől, valamint a beteg „alap” kardiovaszkuláris állapotától függ.

Befolyásolhatja a tüdő mikrokeringését (mikroembólia), de a nagy ereket is (masszív embólia).

A masszív tüdőembólia magában foglalja a pulmonalis artériás fa több érének elzáródását, de egyetlen nagy kaliberű érét is, és súlyos légzési és szívelégtelenséghez vezethet.

Ha viszont az embólia vagy embólusok kicsik, és csak a perifériás ereket érik el, akkor csak az ezen erek által táplált pulmonalis szegmens részben sérülhet, és a beteg tünetmentes is maradhat.

Egyes esetekben az embólia tüdőinfarktussal és egymásra utalt bronchopneumoniával komplikálódik: vérrel csíkozott váladék köpetében nyilvánul meg.

Mivel a tüdőembólia a mélyvénás trombózis szövődménye, a rizikófaktorok ugyanazok, mint a mélyvénás trombózisnál javasoltak: életkor, családi anamnézis, cukorbetegség, fogamzásgátló tabletta szedése, terhesség és gyermekágyi időszak, trauma (főleg alsó végtagi törések), szívizom infarktus és szívelégtelenség, korábbi thromboemboliás epizódok és rosszindulatú daganatok.

Emlékeztetni kell arra is, hogy a műtét és a hosszú ideig tartó immobilizáció mélyvénás trombózist okozhat.

Mivel a tüdőembólia mélyvénás trombózisból ered, akár tünetmentesen is, gyakorisága feltűnően magas a bármilyen okból kórházba került betegeknél, és a műtéten átesett betegek vezető halálozási okának találták.

Illetve azokat érintheti, akik huzamosabb ideig repülővel utaznak, és kénytelenek alsó végtagjaikat mozdulatlanul tartani.

Emiatt nagyon fontos a lábak mozgása és gyakorlatozása.

A tüdőembólia tünetei

A tünetek nagyon eltérőek lehetnek: mikroembóliában a beteg szinte semmilyen kellemetlenséget nem érezhet; a masszív embólia viszont drámaian jelentkezik, légszomjjal, köhögéssel, mellkasi fájdalommal.

A tünetek néha nagyon hevesek, néha halálhoz vezetnek.

A tüdőembólia tünetmentes lefolyású is lehet.

Ha jelen van, a tünetek nem specifikusak, és hasonlóak sok más szív- és légúti betegségéhez.

A leggyakoribb jellemző tünet a tachypnoe és a tachycardia, majd a mellkasi fájdalom, amely különböző mértékű, lokalizált vagy diffúz lehet.

A beteg gyakran panaszkodik szorongásra, nehézlégzésre (légzési nehézség), mellkasi fájdalomra, szív- és érrendszeri összeomlásra (ha a véráramlás csökken, és ennek következtében hipotenzió), az agyi véráramlás átmeneti csökkenésére (agyi hypoafflux).

A beteg cianotikusnak tűnhet, vagy lázas állapotban lehet

A szívben jobb kamrai elégtelenség léphet fel, ami megnövekedett pulzusszámot (vágtató ritmust) eredményezhet.

A jugularis vénás nyomás növekedése az erek duzzadását és kipirosodását okozza a nyak.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A tüdőembólia diagnózisa soha nem egyszerű: a legmegbízhatóbb vizsgálatok az AngioTAC (mely egyedül képes eloszlatni a legtöbb diagnosztikai kétséget minimális embólia esetén is), a tüdőszcintigráfia (egy speciális anyagot injektálnak a tüdőbe diffundáló vénába és speciális észleli felszerelés) vagy angiográfiát (a pulmonalis artériába „kontrasztanyagot” fecskendeznek, amelynek mozgása röntgenfelvételek sorozatával kimutatható).

Ezek nem egyszerű vizsgálatok, amelyek bárhol elvégezhetők.

Az egyéb vizsgálatok, mint például az elektrokardiogram és a laboratóriumi vizsgálatok, segíthetnek bizonyos elképzelések tisztázásában, de ritkán döntőek.

Ezért csak az orvos kérheti a legmegfelelőbb vizsgálatot a beteg tüneteinek gondos felmérésével.

Lehetséges gyógymódok a tüdőembólia ellen

A tüdőembólia elleni gyógymódok nagyon hatékonyak lehetnek: véralvadásgátló szerek és trombolitikumok (amelyek feloldják a trombust), ha helyesen és mindenekelőtt azonnal alkalmazzák, kiváló eredményekhez vezetnek; bizonyos helyzetekben még az embólia eltávolítására irányuló műtét is szükségessé válhat.

Az ember tehát nagyon jól felépül a tüdőembóliából, gyakran kellemetlen „utóhatások” nélkül a következő években, de, mint említettük, trombózisba is belehalhatunk.

Mivel a diagnózis nem könnyű, és nincs mindig ideje beavatkozni, a leghatékonyabb politika a megelőzés.

Különös figyelmet érdemelnek azok, akik a fokozott véralvadhatóság miatt trombózisra hajlamosak.

A szakosodott központok sok esetben még a látszólag egészséges emberek közül is képesek azonosítani azokat, akiknek közeli hozzátartozói ismétlődő trombózisos epizódokkal küzdenek, a mélyvénás trombózisra vagy tüdőembóliára leginkább hajlamosakat.