Bevezetés A sürgősségi orvosi szolgáltatások (EMS) szakemberei gyakran gondoskodnak a tapasztalt betegekről akut fájdalom. A fájdalomcsillapítók kritikusak a beteg kényelmében és elégedettségében az akut fájdalom kezelése során. A vizsgálat célja, hogy megbecsülje a fájdalomcsillapítás gyakoriságát az esés, a dokumentált fájdalom pontszám és a sérülések helyén. Feltételezhető, hogy a fájdalomcsillapítás beadásának gyakorisága alacsony volt és a sérülési helyhez kapcsolódik.

MÓD: Ez egy olyan önálló önkormányzati EMS-rendszer által szállított esésből származó sérüléssel járó betegek retrospektív áttekintése volt, amely panaszt nyújtott be. A fájdalomcsillapítás beadása volt az elsődleges kimenetelű változó, a fájdalom súlyosságával, a sérülés helyével, életkorral, nemével, fajával és esési távolságával a független érdekelt változókon. A fájdalom súlyosságát 0-10 skálán határoztuk meg. A sérülés helyét fej /nyak, végtagok, hát és csípő. A betegek nem voltak alkalmasak fájdalomcsillapításraa helyi protokoll szerint, ha jelentették a mellkasi vagy hasi fájdalmat, vagy ha hemodinamikailag instabilak voltak, az impulzus és a vérnyomás értékelése alapján.

EREDMÉNYEK: Voltak 1,200 beteg besorolás szerint sérülésekként esés következett be, 76 (6.3%) nem volt alkalmas fájdalomcsillapításra. Kilencvenkét (8.2%) beteg kapott fájdalomcsillapítást, és az átlagos regisztrált fájdalom pontszámuk 9.1 (95% CI, 8.7-9.5) volt, ami magasabb volt, mint azoknál, akik nem kaptak fájdalomcsillapítást (5.8; 95% CI, 5.5- 6.2). A fájdalomcsillapítás beadása összefüggésben volt a sérülés helyével; a végtagsérülést (OR = 13.23; 95% CI, 5.58-31.36; P <001) vagy csípősérülést (OR = 11.65; 95% CI, 4.64-29.24; P <001) tapasztalt betegeknél nagyobb volt a fájdalomcsillapítás alkalmazásának esélye a fej / nyak sérüléssel rendelkezőkhöz képest. A fájdalomcsillapítás alkalmazásának esélye csökkent a fekete betegeknél (OR = 0.19; 95% CI, 0.08-0.44; P <001), összehasonlítva a fehér betegekkel.

KÖVETKEZTETÉS: Az 10% -ánál a megfelelő betegek analgézia beadása történt, és sérülési helyhez társult. Aggodalomra adódott az esett, és nem dokumentált fájdalom pontszámot kapott betegek száma. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a fájdalomcsillapítással kapcsolatos oktatásra szükség van az esettől szenvedő betegeknél. Infinger AE, Studnek JR. A fájdalomcsillapítás értékelése a vészhelyzeti orvosi szolgálatra eső betegeknél, miután megbetegedett. Prehosp Disaster Med. 2014; 29 (4): 1-6.

Folytassa a cikket PubMed