A bordatörés egy meglehetősen gyakori sérülés, amely a mellkasi bordák többé-kevésbé súlyos töréséből áll.

A törés gyakran csak egy bordát érint; azonban különösen sajnálatos esetekben több szomszédos bordát is érinthet egyszerre (több bordatörés)

A bordák, amelyek leggyakrabban törést szenvednek, azok a bordák, amelyek a bordaív közepén helyezkednek el. A felső bordák törése (első és második) általában az arc sérülését vagy a fejre mért ütéseket követi.

A bordatörés okai

A bordatörés leggyakoribb oka a mellkas súlyos sérülése.

Egy vagy több bordát eltörő sérülés előfordulhat autóbaleset, esés vagy játszótéri ütközés során sportolás közben.

A traumás események mellett bordatörések is előfordulhatnak:

• Nagyon hangos köhögés. Furcsán hangzik, de a különösen heves köhögés a bordaívet alkotó csontok töréséhez vezethet.
• Ismétlődő mozgás munkahelyen vagy sportolás közben. Ilyenkor az orvosok inkább stresszes bordatörésről beszélnek. Két lehetséges sporttevékenység, amely stresszes bordatörést okozhat, a golf és az evezés.

A bordatörés kockázati tényezői

A bordatörés kockázati tényezői a következők:

• Csontritkulás. Az oszteoporózis egy szisztémás csontrendszeri betegség, amely a csontok súlyos gyengülését okozza. Ez a gyengülés a csonttömeg csökkenéséből adódik, ami viszont a csontszövet mikroarchitektúrájának romlásának következménye. Ezért az oszteoporózisban szenvedők hajlamosabbak a törésekre, mert a normálisnál törékenyebbek a csontjaik.
• Részvétel kontaktsportokban. A fizikai kontaktussal járó sportok nagy kockázattal járnak, nem csak az alsó vagy felső végtagokban, hanem a mellkasban is. A leginkább veszélyeztetett sportolók a rögbi, a futball, az amerikai futball, a jégkorong és a kosárlabdázók.
• A bordák neoplasztikus elváltozásai. A bordából származó rosszindulatú daganat gyengíti a bordát, ezáltal törékenyebbé és különösen érzékenyebbé teszi a töréseket.

Tünetek és szövődmények

A törés jellegzetes tünete a helyi fájdalom a csonttörés helyén.

A fájdalomérzet betegenként változik, a helytől, az érintett bordák számától és az egyéni fájdalomtűréstől függően.

A törés utáni bordák fájdalma bizonyos körülmények között fokozódik:

• Amikor a beteg mélyeket lélegzik.
• A sérült mellkas terület összenyomásával.
• A test csavaró és hajlító mozdulataival.

Ha a nagyon erős fájdalom miatt a beteg nem tud normálisan lélegezni, akkor hajlamos a következőkre:

• Légszomj
• Fejfájás
• Szédülés, szédülés, fáradtság és/vagy álmosság
• Szorongás és nyugtalanság

Amikor a törés oka trauma, gyakran két olyan tünet jelenik meg a mellkasi területen, amely érintett az ütközésben, amelyek biztosan nem maradnak észrevétlenül: duzzanat és haematoma.

Többszörös törés: mik a kockázatok?

Ha a bordatörés többszörös, az potenciálisan végzetes egészségügyi állapothoz vezethet, amelyet a „bordavolet” kifejezés azonosít.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha súlyos és tartós fájdalmat tapasztalnak, és légzési nehézségeik vannak, a súlyos mellkasi traumát szenvedett személyeknek orvoshoz kell fordulniuk, vagy a legközelebbi kórházba kell menniük.

Bordatörés szövődményei

Ha súlyos vagy nem kezelik, egy vagy több borda törése számos szövődményhez vezethet, beleértve:

• A fő mellkasi erek sérülése. Ez akkor fordul elő, ha a szakadás az első három pár felső bordát érinti. Az aorta vagy a mellkas többi nagyobb erének károsodását a törésből származó két hegyes csontcsonk egyike okozza.
• Az egyik tüdő sérülése. A bordák, amelyek, ha eltörnek, károsíthatják a tüdőt, a bordaív közepén helyezkednek el. A korábbiakhoz hasonlóan a két éles, csontos csonk egyike, amely csonttörés után keletkezik, „csípi” a tüdőt. A tüdősérülést okozó borda fő következménye maga a tüdő összeomlása a pleurális üregbe jutó levegő és vér következtében. Az orvostudományban ezt az állapotot pneumothoraxnak (PNX) is ismerik.
• Lép, máj vagy vese sérülése. Ez a három szerv megsérülhet, ha a törés az alsó bordákat érinti, és nagyon éles végtagokat hoz létre.
• Tüdőgyulladás és egyéb tüdőbetegségek. A mély légzés képtelensége, mert ez fájdalmat okoz, akár súlyos tüdőgyulladás kialakulásához is vezethet.

Különbségek a repedt bordától

A bordatörést leginkább az a tüneti szempont különbözteti meg a repedéstől, hogy az utóbbi esetben nem áll fenn a mellkas belső szerveinek sérülésének veszélye.

Diagnózis

Általában a bordatörés kimutatására szolgáló diagnosztikai eljárás egyrészt alapos objektív vizsgálatot, másrészt műszeres, esetenként meglehetősen invazív vizsgálatsorozat elvégzését foglalja magában.

Mivel a törött borda veszélyes szövődményekhez vezethet, nagyon fontos a helyes diagnózis.

Ez a magyarázata annak, hogy az orvosok bordafájdalmak esetén különösen precízen akarják megérteni a jelenlegi tünetkép pontos okát.

OBJEKTÍV VIZSGÁLAT

Az objektív vizsgálat során az orvos megvizsgálja a beteget, keresve az esetleges külső klinikai tüneteket (haematoma, duzzanat stb.), és kikérdezi a tünetekről:

• Kik ők?
• Milyen esemény után jelentek meg?
• Milyen mozdulatok vagy gesztusok fokozzák az intenzitásukat?

Az ilyen jellegű kérdések lehetővé teszik a mögöttes probléma tágabb értelemben vett megértését és annak okát.

A kérdőív kitöltését követően az objektív vizsgálat a fájdalmas terület tapintásával (a beteg reakcióinak vizsgálata), a tüdő és a szív meghallgatásával (a kóros hangok felkutatásával), valamint a fej vizsgálatával zárul, nyak, gerinc- zsinór és a has.

MŰSZERES VIZSGÁLATOK

A műszeres vizsgálatok elengedhetetlenek, mivel az általuk közölt információk lehetővé teszik a helyes és biztonságos végső diagnózis felállítását.

Az előírt eljárások a következők lehetnek:

• röntgensugarak. Lehetővé teszik a legtöbb bordatörés kimutatását. Valójában csak „friss” és nem tiszta bordatörés esetén vannak korlátozások. A röntgensugárzás egészségre ártalmas ionizáló sugárzás; azonban emlékezni kell arra, hogy az ilyen sugárzás dózisa minimális.

• CT VIZSGÁLAT. Háromdimenziós képek sorozatát nyújtja, amelyek nagyon egyértelműen visszaadják a test belső anatómiáját. Nagyon hasznos nemcsak a teljes bordaív csontjainak, hanem a mellkasi erek, a tüdő és a hasi szervek egészségének elemzésére is. Nem elhanyagolható mennyiségű ionizáló sugárzás használatán alapul.
• Mágneses magrezonancia képalkotás (NMR). Ez egy radiológiai vizsgálat, amelynek során a pácienst teljesen ártalmatlan mágneses mezőknek teszik ki, anélkül, hogy káros ionizáló sugárzásra lenne szükség. A CT-hez hasonlóan számos elem kiértékelésére hasznos: bordák, mellkason áthaladó erek, tüdő és hasi szervek.
• Csontszcintigráfia. Ez egy nagyon érzékeny nukleáris medicina vizsgálat, mivel minden csontelváltozást kimutat, még a legkevésbé nyilvánvaló is. Pont az érzékenysége miatt írják fel az orvosok minimális törés gyanúja esetén, ami a korábbi műszeres vizsgálatokkal nem látszik. Ilyen törések azok, amelyeket ismétlődő gesztus vagy hangos köhögés okozhat. Sajnos ez egy meglehetősen invazív diagnosztikai technika. Valójában egy radioaktív gyógyszer vénás injekcióját jelenti.

Bordatörés kezelése

A bordatörés esetén az orvosok által alkalmazott kezelés magában foglalja a pihenést, a fájdalmas terület jéggel való felhordását és fájdalomcsillapító gyógyszerek szedését.

A leggyakrabban felírt fájdalomcsillapítók közé tartozik az aszpirin, az aszpirin-származékok és az ibuprofén.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Arctrauma koponyatörésekkel: LeFort I., II. és III. törés közötti különbség

Légútkezelés egy közúti baleset után: áttekintés

Tracheális intubáció: mikor, hogyan és miért kell mesterséges légutat létrehozni a beteg számára

Mi az újszülöttkori átmeneti tachypnoe vagy az újszülöttkori nedves tüdő szindróma?

Traumás pneumothorax: tünetek, diagnózis és kezelés

A tenziós pneumothorax diagnózisa a terepen: szívás vagy fújás?

Pneumothorax és Pneumomediastinum: a tüdőbarotraumában szenvedő beteg megmentése

Különbség az AMBU ballon és a légzőgolyós vészhelyzet között: két alapvető eszköz előnyei és hátrányai

Különbség az összetett, az elmozdult, a szabaddá vált és a kóros törés között

Nyaki nyakörv traumás betegeknél a sürgősségi orvoslásban: mikor kell használni, miért fontos

KED extrakciós eszköz a trauma eltávolításához: mi ez és hogyan kell használni

Elsődleges, másodlagos és hipertóniás spontán pneumothorax: okok, tünetek, kezelés

Átható és nem átható szívtrauma: áttekintés

Forrás:

Medicina Online