Nyaki diszplázia: melyek a kockázati tényezők és hogyan kell kezelni
A méhnyak diszplázia a méhnyak felszíni sejtjeinek abnormális és rendezetlen növekedése. A „plázia” kifejezés növekedést jelent
A „diszplázia” tehát a sejtnövekedés zavarát jelenti
A kifejezés jelentésének jobb megértése érdekében érdemes először megvizsgálni a normál méhnyakot.
Ha az ember a mikroszkóp alatt a felszíni sejtbélésre, azaz a normál méhnyak hámjára néz, sejtrétegeket lát.
A normális eloszlás olyan, hogy a legmélyebb réteg fiatal, lekerekített sejtekből áll, amelyek érési folyamatuk során a felszín felé haladnak, és fokozatosan laposabb alakot vesznek fel.
A felület tehát lapos cellákból áll.
Diszpláziában ez a szervezett növekedési folyamat hiányzik
Enyhe diszpláziában (CIN 1 – LSIL) a rendellenesség csak a hám legmélyebb rétegének sejtjeit érinti, amelyek abnormálisnak tűnnek.
Közepes fokú diszpláziában (CIN 2 – HSIL) a kóros sejtek a nyaki hám nyálkahártyájának akár kétharmadát érintik.
Súlyos diszplázia és/vagy carcinoma in situ (CIN 3 -HSIL) esetén a hám teljes vastagsága rendezetlen, de az abnormális sejtek még nem terjedtek el a hám „alapja” alá.
A méhnyak diszpláziáját „rák előtti elváltozásnak” is nevezik, mivel időlegesen megelőzi a méhnyakrákot
Az invazív rákban valójában nemcsak a hám teljes vastagsága rendezetlen, hanem az abnormális sejtek a hám „alapján” túlra is behatoltak, és átterjedtek az alatta lévő stromaszövetbe.
Erről a helyről a kóros sejtek áttétet képezhetnek, azaz a test más részeibe vándorolhatnak a vér- és/vagy nyirokcsatornákon keresztül.
Az invazív rákot teljesen másképp kezelik, mint a diszpláziát.
Miért kapok nyaki diszpláziát?
A méhnyak diszpláziájának számos kockázati tényezője van.
Ide tartozik a szexuális promiszkuitás, az anamnézisben előforduló nemi szervek fertőzése vírusokkal, mint például a herpesz és a humán papilloma vírus (HPV), a dohányzás, valamint az immunrendszert elnyomó gyógyszerek (sugárterápia, kortizon) alkalmazása.
Azoknál a nőknél, akiknél méhnyak-diszplázia alakul ki, előfordulhat, hogy ezeknek a kockázati tényezőknek csak egy része vagy egyike sem.
Jelenleg a méhnyak diszplázia leggyakoribb kockázati tényezője a humán papilloma vírus (HPV) genitális fertőzése, amely általában (de nem mindig) szexuális érintkezés útján terjed.
A HPV egyes típusai condylomákat, azaz karfiolszerű megjelenésű kis bőrkinövéseket okozhatnak, amelyek a szeméremtest bőrén, a perianális területen, a hüvely felszínén, a méhnyakon vagy a férfi partnerben helyezkednek el.
Más HPV-típusok viszont képesek „átalakítani” a méhnyak sejtjeit, hogy megkönnyítsék a diszplázia kialakulását.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a dohányzás a méhnyak diszplázia másik fontos kockázati tényezője
A dohányzó nőnek, akár alkalmanként is, abba kell hagynia a dohányzást, ha nyaki diszpláziája van.
Azoknál a diszpláziás nőknél, akik továbbra is dohányoznak, nemcsak nagyobb valószínűséggel alakul ki ismétlődő méhnyak-diszplázia a megfelelő kezelés ellenére, hanem megnövekedett a diszplázia vagy a rák kialakulásának kockázata más helyeken, beleértve a hüvelyt, a szeméremtestet, a tüdőt, a gyomrot stb.
Hogyan kezelik a nyaki diszpláziát?
A nyaki diszplázia kezelésére számos módszer létezik.
A kezelés megválasztását befolyásoló tényezők közé tartozik a diszplázia mértéke és súlyossága, a nő életkora, a jövőbeli terhességek iránti vágya és egyéb nőgyógyászati problémák esetleges jelenléte.
A nyaki diszplázia kezelésének leggyakoribb módszerei a lézer, a LEEP és a sebészeti konizáció.
A méhnyak diszplázia orvosi vagy sebészeti kezelésének célja az elváltozás eltávolítása, és ezáltal a rák kialakulásának megállítása.
Az elvégzett kezeléstől függetlenül azonban fennáll annak a lehetősége, hogy a diszplázia kiújulhat, azaz kiújulhat.
Általában a kiújulás nem jelent komoly problémát, ha korán felfedezik és kezelik; azonban, ha nem kezelik, rákosodhat, akárcsak az elsődleges elváltozás.
Ezért elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés (kolposzkópia) a kezelést követő első évben 3 havonta, a következő évben 6 havonta, majd évente egyszer.
Kezelés
Lézer. A szénsavas lézer kis infravörös fénysugarat használ az abnormális sejtek elpárologtatására (gőzné történő elpusztítására).
A lézersugár az emberi szem számára láthatatlan, és a kolposzkóp lencséje egy apró pontra (0.1-2 milliméter) fókuszálja.
Ez egy nagyon pontos technika, mivel a lézersugár hatásterülete és mélysége nagyon pontosan szabályozható.
Valójában a betegek több mint 90%-a meggyógyul egyetlen kezeléssel.
Számos tanulmány kimutatta, hogy ennek a módszernek nincs negatív hatása a termékenységre vagy a terhességi mechanizmusokra.
Ez egy egyszerű és fájdalommentes módszer, amelyet helyi érzéstelenítésben végeznek.
A betegek általában a kezelést megelőző 30 percben fájdalomcsillapítót kapnak, hogy megakadályozzák a kezelést követő menstruációs görcsöket.
Alkalmanként előfordulhat vérzés is, amely zavaró, de ritkán súlyos.
LEEP (hurkos elektrosebészeti kivágási eljárás).
A LEEP hurok elektrosebészeti kimetszési eljárást jelent.
Egy kis, elektromosan töltött hurkot használnak a diszplázia eltávolítására.
Ez a technika előnyös, mivel gyorsan kivitelezhető, és olyan kúp- vagy hengermintát biztosít, amely később a patológiai laboratóriumban elemezhető.
Különösen hasznos az endocervikális csatornáig terjedő diszplázia esetén is.
Helyi érzéstelenítésben végzik.
A posztoperatív tünetek közé tartozik a menstruációs görcsök és általában a vérzés.
Konizáció (kúp biopszia). A konizáció olyan sebészeti eljárás, amellyel a méhnyak kúp alakú részét eltávolítják.
Fekvőbetegként, nappali kórházi környezetben, lézerrel (lézer kúpolás), szikével (hideg penge kúpolás) vagy makrotűs elektródával végezhető, és kombinálható D&C-vel (tágítás és küretezés). ) a méh magasabb sejtjeinek értékeléséhez.
A kúpnak diagnosztikus és/vagy terápiás céljai lehetnek: a diagnosztikai célból végzett kúp bizonyos esetekben egyidejűleg megoldhatja a problémát azáltal, hogy teljesen eltávolítja a biopsziás szöveten esetleg jelen lévő elváltozást.
A dysplasia esetében esetenként a konisáció választható kezelésként, különösen, ha jelentős mértékben érinti a nyaki csatornát.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Kolposzkópia: hogyan kell felkészülni, hogyan kell elvégezni, mikor fontos
Hogyan nyilvánul meg a cystitis?
Az ambuláns hiszteroszkópia használata a korai diagnózishoz
Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei
Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni
Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket
Az endometriózis meddőséget okozhat?
Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos
Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés
Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés
Hüvelyi fertőzések: mik a tünetei?
Chlamydia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni?
Chlamydia, a csendes és veszélyes fertőzések tünetei és megelőzése
Szülészeti vészhelyzetekben használt gyógyszerek a méhösszehúzódások módosítására
Teljes és operatív méheltávolítás: mik ezek, mit tartalmaznak
Salpingitis: A petevezeték-gyulladás okai és szövődményei
Hysterosalpingography: A vizsgálat előkészítése és hasznossága
Endometriózis: tünetek, diagnózis és kezelés
Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni
Nőgyógyászati rák: mit kell tudni a megelőzésükről
Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni
Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel