A koleszterin, egy régi barát, akit jó távol tartani

By Cristiano Antonino On 11. január 2023.

A koleszterin az emberi szervezetben jelen lévő zsír: két típusa van, a „rossz” LDL és a „jó” HDL. Miért fontos az értékeit ellenőrzés alatt tartani? Tud-e lépéseket tenni, hogy távol tartsa?

A koleszterin a vérben és a szövetekben jelenlévő zsír, amelyet a szervezet termel, és kisebb mértékben táplálékkal jut be.

Ha túlzott mennyiségben van jelen (magas koleszterinszint vagy hiperkoleszterinémia), szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus vagy szélütés) kockázati tényezőjévé válhat, mert érelmeszesedéses plakkok képződését okozhatja, amelyek korlátozzák vagy blokkolják a vérkeringést az erekben.

KOLESZTERIN, NORMÁLIS VÉRÉRTÉKEK

A vérvizsgálatok mind az LDL- és HDL-frakcióból álló összkoleszterinszint, mind az egyes LDL és HDL komponensek értékelésére használhatók.

Az összkoleszterin normál értéke kevesebb, mint 200 mg/dl.

Az LDL-koleszterin normálértéke kevesebb, mint 100 mg/dl.

Az optimális HDL-koleszterin érték 60 mg/dl felett van.

LDL- ÉS HDL-KOLESZTERIN

A véráramban történő szállításhoz a koleszterinnek szüksége van egy fehérjekomponensre, amely lipoproteineket képez.

A lipoproteinek és így a koleszterin különböző típusai vannak, amelyeket a szállított koleszterin mennyisége szerint különböztetünk meg:

Az LDL-koleszterin, amelyet „rossz” vagy aterogén koleszterinnek neveznek, a perifériás szövetekbe szállítódik, és feleslegben ateroszklerotikus plakkokat okozhat.

A HDL-koleszterin, más néven „jó koleszterin”, a perifériás szövetekből a májba kerül, ahol vagy lebomlik, vagy epesók szintézisére használják fel.

A KOLESZTERINEMELÉS OKAI

A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód gyakran összefügg a magas koleszterinszinttel.

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hypercholesterinaemia genetikai tényezők miatt is másodlagos lehet, mint például a veleszületett családi hypercholesterinaemia esetében.

A megváltozott koleszterinszint bizonyos betegségek, például a cukorbetegség és a pajzsmirigy alulműködés következménye is lehet, valamint olyan gyógyszerek szedésének eredményeként, mint az orális kortikoszteroidok, a fogamzásgátló tabletta és a béta-blokkolók.

MAGAS KOLESZTERIN ÉS SZÍV-VASZKULÁRIS KOCKÁZAT

A magas LDL (rossz) koleszterin kezelésének elmulasztása alacsony HDL-koleszterinnel és hipertrigliceridémiával kombinálva hajlamosíthat ateroszklerotikus plakkok kialakulására, amelyek akadályozzák a véráramlást az artériákban.

Ezt az állapotot érelmeszesedésnek nevezik.

Ha létrejön, ez a folyamat visszafordíthatatlan, és fokozatosan az ateroszklerotikus plakk felszakadásához, trombusképződéshez, majd a véráramlás akadályozásához vezethet, főként a szív- és agyartériákban.

Az érelmeszesedés számos súlyos betegséget okoz, mint például a stroke, a szívinfarktus és az alsó végtagok artériás elégtelensége.

Az életmód-módosítás fontos szerepet játszik mind a diszlipidémia (a vérzsír mennyiségének változása) megelőzésében, mind a kezelésében

A LARN (Recommended Intake Levels for the Italian Population, az Italian Society of Human Nutrition 2014-ben) napi 300 mg koleszterinbevitelt javasol.

Az ajánlott koleszterinszint túllépése érdekében oda kell figyelni a hús, sajt és felvágottak fogyasztására, amelyek a legjelentősebb koleszterinforrást jelentik, különösen, ha zsírosak.

MEDITERrán DIÉTA: ÉRTÉKES SEGÍTSÉG

Számos epidemiológiai tanulmány kimutatta, hogy a specifikus táplálkozási minták hatékonyak a plazma koleszterinkoncentrációjának szabályozásában és a szív- és érrendszeri kockázat megelőzésében.

A mediterrán diéta modellről kimutatták, hogy körülbelül 30%-kal csökkenti a szív- és érrendszeri események előfordulását, és javítja a teljes koleszterinszintet.

Ezt az étrendet az extra szűz olívaolaj, a teljes kiőrlésű tészta és a kenyér, az olajos hal és a diófélék, például a dió és a mandula napi fogyasztása jellemzi, a feldolgozott élelmiszerek és pékáruk, valamint a zsírban gazdag érett sajtok csökkentett fogyasztása mellett.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A zsírfogyasztással kapcsolatban az irányelvek a transzzsírsavak és a telített zsírsavak fogyasztásának korlátozását javasolják, amelyekről kimutatták, hogy negatívan befolyásolják a keringő LDL-koleszterin értékeket.

Különösen ajánlott korlátozni a vörös és feldolgozott húsok és állati zsírok fogyasztását, és ezeket többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag növényi zsírokkal helyettesíteni.

Az omega 3 és 6 zsírsavak szintén pozitív hatással vannak a HDL koleszterinszint növelésére.

Fontos szerepet játszanak a rostok is, különösen az oldható rostok, amelyek segítik a koleszterin szabályozását azáltal, hogy korlátozzák a bélben való felszívódását és az epesavak visszaszívódását.

Ezért javasolt a hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök fogyasztása bőrrel, valamint gabonafélék, például zab és árpa.

Kiegyensúlyozott étrenden belül a rostfogyasztásnak el kell érnie a napi 25-40 g-ot, amelyből 7-15 g oldható rost.

A KIEGÉSZÍTŐK SZEREPE

Egyes esetekben a diétás megközelítés mellett lehetőség van az endogén koleszterintermelésre ható étrend-kiegészítők alkalmazására is, különösen gyakori a fermentált vörösrizsből származó monacolin k titrált kivonatok alkalmazása.

A monacolin k a szintetikusan előállított sztatinokhoz hasonlóan hat, gátolva a koleszterintermelés mechanizmusát.

Klinikai vizsgálatokból ismert, hogy a fitoszterolok, például a szitoszterin és a kampeszterin kiegészítése hatékonyan csökkenti az össz- és LDL-koleszterinszintet.

A szójalecitin a hiperkoleszterinémia kezelésére is használható.