Kolorektális rák laparoszkópos műtét

A vastag- és végbélrák a tüdő- és mellrák után a harmadik leggyakoribb rák világszerte

Fontos azonban hangsúlyozni egy pozitív tényt: a korai diagnózisnak és a jobb kezeléseknek köszönhetően a vastagbélrák gyógyulási aránya jelenleg magas, az esetek 60%-a, a halálozás pedig az elmúlt években meredeken csökkent.

Mi a vastagbélrák és mennyire elterjedt

Kolorektális daganatok alatt minden olyan neoformációt értünk, amely az ileocecalis billentyűtől a végbélnyílásig tartó vastagbél nyálkahártyájának abnormális sejtszaporodásából ered.

A tünetek

A tipikus tünetek és jelek néha árnyaltak lehetnek, de általában a következőkből állnak:

  • vérveszteség a székletben
  • hasi fájdalom;
  • csökkent hemoglobin- és vasszint a vérben és/vagy változások a bélműködésben.

Néha azonban a daganat akutabban nyilvánulhat meg valódi bélelzáródás képével (hányás és hasi puffadás).

Nagyobb figyelmet érdemelnek azok a betegek, akiknek a családjában már előfordult vastag- és végbélrák, vagy genetikai tünetegyüttesben szenvednek, amely hajlamot okoz arra, hogy korábban és szigorúbb prevenciós programokban részesüljenek.

A vastagbélrák kezelése

A vastagbélrák kezelése változó, attól függően, hogy a daganat milyen stádiumban van a diagnózis felállítása során: a hagyományos vagy laparoszkópos műtéttől a kemoterápiával vagy sugárterápiával kombinált kezelésig terjed.

A műtét során a sebész eltávolítja a bélrendszer érintett részét, vagy úgynevezett "hemicolectomiával" - vagy a vastagbél egyik felének műtéti eltávolításával - jobbra vagy balra, vagy a végbél reszekciójával, akár elölről. vagy abdominoperineális úton.

A daganatot tartalmazó traktus eltávolításával egyidejűleg eldől, hogy az egészséges szegélyeket és a kapcsolódó nyirokcsomókat is eltávolítják-e az emésztési kapcsolat működőképességének és folytonosságának helyreállítása érdekében.

Néha, általában a végbélnyíláshoz közelebb eső daganatok esetén, sztóma elvégzése is javallott, azaz a béltartalomnak a hasüregben lévő nyíláson keresztül történő kifelé terelése (a legtöbb esetben átmeneti és jelenleg csak a műtétek nagyon kis százalékában) végleges) a teljes onkológiai radikalitás elérése érdekében.

A vastagbélrák laparoszkópos sebészeti megközelítése

Az elmúlt évtizedekben a laparoszkópos sebészeti megközelítés fokozatosan átvette a hagyományos sebészeti megközelítést.

Összehasonlítva a hagyományos műtéttel, amely esetenként eltérő méretű hasmetszést tartalmazott, ez a módszer lehetővé teszi ugyanazt a műtétet néhány milliméteres bemetszéssel, amelyet speciális gázzal történő „hasfelfújás” után végeznek, amelybe egy kamera és behelyezzük a műtét elvégzéséhez szükséges sebészeti műszereket.

Annak ellenére, hogy a sebész részéről megfelelő képzésre van szükség, a betegek számára jelentős előnyökkel jár: az irodalomból származó adatok, valamint a csapat több évtizedes klinikai tapasztalata egyértelmű előnyt mutatott mind a kórházi kezelési idő, mind a posztoperatív szövődmények tekintetében. ugyanazok az onkológiai eredmények.

A laparoszkópos technika a mai napig az előnyben részesített megközelítés, de a végső döntést mindig az aneszteziológus csapattal egyeztetve kell meghozni, mivel bizonyos kardiológiai patológiák abszolút ellenjavallatok.

Jelenleg a Gasztroenterológiai Sebészet csapata által évente elvégzett 200 vastagbél-reszekció 80%-a minimálisan invazív laparoszkópos módszerrel sikeresen befejeződik.

Lábadozás laparoszkópia után

Ha nem lép fel szövődmény, akkor átlagosan 5 nap múlva várható a műtét utáni elbocsátás, majd kb. 1 hét múlva ambuláns kivizsgálás, 1 hónap múlva pedig egy újabb.

Bár a különböző klinikai esetekhez kötődő bizonyos eltérésekkel, a laparoszkópia lehetővé teszi az otthoni napi tevékenységek gyors helyreállítását, jó életminőséget garantálva az otthoni lábadozási időszakban, valamint jobb munkahelyi felépülési időt, szociális és érzelmi szempontból.

ERAS protokollok a műtét utáni gyors helyreállításhoz

A betegek műtét előtt és után az ERAS (Enhanced Recovery After Surgery) protokollokat követik.

Ezek szabványos és nemzetközileg elismert perioperatív kezelési protokollok, amelyek elősegítik a nagyobb műtétek utáni gyors felépülést és javítják az eredményeket.

Ez az ellátási út a beteg aktív bevonását irányozza elő bizonyos intézkedésekkel és célokkal, amelyeket a műtét előtti és posztoperatív szakaszban alkalmaznak: ebben az értelemben a műtétre való megfelelő felkészítést követően a beteg támogatását és követését a posztoperatív időszakban is támogatják és követik. a műtéti szakaszt az orvosi csapat és a vastagbél- és végbélpatológiára szakosodott, sokrétű szakemberek, például ápolónavigátorok, gyógytornászok, nővérek és táplálkozási szakértők végzik.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Kolorektális rák, mit kell tudni

Kolonoszkópia: mi ez, mikor kell csinálni, előkészítés és kockázatok

Vastagbélmosás: mi ez, mire való és mikor kell elvégezni

Rectosigmoidoszkópia és kolonoszkópia: mik ezek és mikor végzik el

Colitis ulcerosa: melyek a bélbetegség tipikus tünetei?

Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb

Mi az a kolonoszkópia?

Mi az a virtuális kolonoszkópia?

A tanulmány összefüggést talál a vastagbélrák és az antibiotikumok használata között

Kolonoszkópia: Hatékonyabb és fenntarthatóbb mesterséges intelligenciával

Kolorektális reszekció: Milyen esetekben szükséges a vastagbél traktus eltávolítása

Gasztroszkópia: mire való a vizsgálat és hogyan történik

Gastrooesophagealis reflux: tünetek, diagnózis és kezelés

Endoszkópos polipektómia: mi ez, mikor hajtják végre

Egyenes lábemelés: Új manőver a gyomor-nyelőcső reflux betegség diagnosztizálására

Gasztroenterológia: Gastrooesophagealis reflux endoszkópos kezelése

Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés

Gastrooesophagealis reflux: okok és gyógymódok

Gasztroszkópia: mi ez és mire való

Vastagbél-divertikuláris betegség: A vastagbél-divertikulózis diagnózisa és kezelése

Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): tünetek, diagnózis és kezelés

Diverticula: Mik a divertikulitisz tünetei és hogyan kell kezelni

Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt

Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez

Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése

Helicobacter Pylori: Hogyan lehet felismerni és kezelni

A baba bélbaktériumai megjósolhatják a jövőbeni elhízást

A bolognai Sant'Orsola (Olaszország) új orvosi határt nyit a mikrobiota transzplantációval

A mikrobiota, a „kapu” szerepe, amely megvédi az agyat a bélgyulladástól

Mi a különbség a diverticulitis és a diverticulosis között?

Mi az a melltű biopszia?

Mikor szükséges a kolonoszkópia biopsziával?

Mi az a kettős kontrasztú bárium beöntés?

Tüdőrák: tünetek, diagnózis és megelőzés

Kissejtes tüdőrák (SCLC): A carcinoma vizsgálat Bécsből, Ausztriából

Hasnyálmirigyrák: mik a jellegzetes tünetei?

Kemoterápia: mi ez és mikor hajtják végre

Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés

Mellrák: Az emlőrák tünetei

CAR-T: A limfómák innovatív terápiája

Mi az a CAR-T és hogyan működik a CAR-T?

Sugárterápia: mire használható és milyen hatásai vannak

Tüdőkarcinóma: Különböző altípusok meghatározása a kissejtes tüdőrákban

Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis

Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége

Tüdőemfizéma: okok, tünetek, diagnózis, vizsgálatok, kezelés

Kötődés a „rendetlen” fehérjével: Hogyan válik a nikkel tüdőgyilkossá

Atelektázia: Az összeesett tüdőterületek tünetei és okai

forrás

GSD

Akár ez is tetszhet