Kolorektális rák laparoszkópos műtét
A vastag- és végbélrák a tüdő- és mellrák után a harmadik leggyakoribb rák világszerte
Fontos azonban hangsúlyozni egy pozitív tényt: a korai diagnózisnak és a jobb kezeléseknek köszönhetően a vastagbélrák gyógyulási aránya jelenleg magas, az esetek 60%-a, a halálozás pedig az elmúlt években meredeken csökkent.
Mi a vastagbélrák és mennyire elterjedt
Kolorektális daganatok alatt minden olyan neoformációt értünk, amely az ileocecalis billentyűtől a végbélnyílásig tartó vastagbél nyálkahártyájának abnormális sejtszaporodásából ered.
A tünetek
A tipikus tünetek és jelek néha árnyaltak lehetnek, de általában a következőkből állnak:
- vérveszteség a székletben
- hasi fájdalom;
- csökkent hemoglobin- és vasszint a vérben és/vagy változások a bélműködésben.
Néha azonban a daganat akutabban nyilvánulhat meg valódi bélelzáródás képével (hányás és hasi puffadás).
Nagyobb figyelmet érdemelnek azok a betegek, akiknek a családjában már előfordult vastag- és végbélrák, vagy genetikai tünetegyüttesben szenvednek, amely hajlamot okoz arra, hogy korábban és szigorúbb prevenciós programokban részesüljenek.
A vastagbélrák kezelése
A vastagbélrák kezelése változó, attól függően, hogy a daganat milyen stádiumban van a diagnózis felállítása során: a hagyományos vagy laparoszkópos műtéttől a kemoterápiával vagy sugárterápiával kombinált kezelésig terjed.
A műtét során a sebész eltávolítja a bélrendszer érintett részét, vagy úgynevezett "hemicolectomiával" - vagy a vastagbél egyik felének műtéti eltávolításával - jobbra vagy balra, vagy a végbél reszekciójával, akár elölről. vagy abdominoperineális úton.
A daganatot tartalmazó traktus eltávolításával egyidejűleg eldől, hogy az egészséges szegélyeket és a kapcsolódó nyirokcsomókat is eltávolítják-e az emésztési kapcsolat működőképességének és folytonosságának helyreállítása érdekében.
Néha, általában a végbélnyíláshoz közelebb eső daganatok esetén, sztóma elvégzése is javallott, azaz a béltartalomnak a hasüregben lévő nyíláson keresztül történő kifelé terelése (a legtöbb esetben átmeneti és jelenleg csak a műtétek nagyon kis százalékában) végleges) a teljes onkológiai radikalitás elérése érdekében.
A vastagbélrák laparoszkópos sebészeti megközelítése
Az elmúlt évtizedekben a laparoszkópos sebészeti megközelítés fokozatosan átvette a hagyományos sebészeti megközelítést.
Összehasonlítva a hagyományos műtéttel, amely esetenként eltérő méretű hasmetszést tartalmazott, ez a módszer lehetővé teszi ugyanazt a műtétet néhány milliméteres bemetszéssel, amelyet speciális gázzal történő „hasfelfújás” után végeznek, amelybe egy kamera és behelyezzük a műtét elvégzéséhez szükséges sebészeti műszereket.
Annak ellenére, hogy a sebész részéről megfelelő képzésre van szükség, a betegek számára jelentős előnyökkel jár: az irodalomból származó adatok, valamint a csapat több évtizedes klinikai tapasztalata egyértelmű előnyt mutatott mind a kórházi kezelési idő, mind a posztoperatív szövődmények tekintetében. ugyanazok az onkológiai eredmények.
A laparoszkópos technika a mai napig az előnyben részesített megközelítés, de a végső döntést mindig az aneszteziológus csapattal egyeztetve kell meghozni, mivel bizonyos kardiológiai patológiák abszolút ellenjavallatok.
Jelenleg a Gasztroenterológiai Sebészet csapata által évente elvégzett 200 vastagbél-reszekció 80%-a minimálisan invazív laparoszkópos módszerrel sikeresen befejeződik.
Lábadozás laparoszkópia után
Ha nem lép fel szövődmény, akkor átlagosan 5 nap múlva várható a műtét utáni elbocsátás, majd kb. 1 hét múlva ambuláns kivizsgálás, 1 hónap múlva pedig egy újabb.
Bár a különböző klinikai esetekhez kötődő bizonyos eltérésekkel, a laparoszkópia lehetővé teszi az otthoni napi tevékenységek gyors helyreállítását, jó életminőséget garantálva az otthoni lábadozási időszakban, valamint jobb munkahelyi felépülési időt, szociális és érzelmi szempontból.
ERAS protokollok a műtét utáni gyors helyreállításhoz
A betegek műtét előtt és után az ERAS (Enhanced Recovery After Surgery) protokollokat követik.
Ezek szabványos és nemzetközileg elismert perioperatív kezelési protokollok, amelyek elősegítik a nagyobb műtétek utáni gyors felépülést és javítják az eredményeket.
Ez az ellátási út a beteg aktív bevonását irányozza elő bizonyos intézkedésekkel és célokkal, amelyeket a műtét előtti és posztoperatív szakaszban alkalmaznak: ebben az értelemben a műtétre való megfelelő felkészítést követően a beteg támogatását és követését a posztoperatív időszakban is támogatják és követik. a műtéti szakaszt az orvosi csapat és a vastagbél- és végbélpatológiára szakosodott, sokrétű szakemberek, például ápolónavigátorok, gyógytornászok, nővérek és táplálkozási szakértők végzik.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Kolorektális rák, mit kell tudni
Kolonoszkópia: mi ez, mikor kell csinálni, előkészítés és kockázatok
Vastagbélmosás: mi ez, mire való és mikor kell elvégezni
Rectosigmoidoszkópia és kolonoszkópia: mik ezek és mikor végzik el
Colitis ulcerosa: melyek a bélbetegség tipikus tünetei?
Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb
Mi az a virtuális kolonoszkópia?
A tanulmány összefüggést talál a vastagbélrák és az antibiotikumok használata között
Kolonoszkópia: Hatékonyabb és fenntarthatóbb mesterséges intelligenciával
Kolorektális reszekció: Milyen esetekben szükséges a vastagbél traktus eltávolítása
Gasztroszkópia: mire való a vizsgálat és hogyan történik
Gastrooesophagealis reflux: tünetek, diagnózis és kezelés
Endoszkópos polipektómia: mi ez, mikor hajtják végre
Egyenes lábemelés: Új manőver a gyomor-nyelőcső reflux betegség diagnosztizálására
Gasztroenterológia: Gastrooesophagealis reflux endoszkópos kezelése
Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés
Gastrooesophagealis reflux: okok és gyógymódok
Gasztroszkópia: mi ez és mire való
Vastagbél-divertikuláris betegség: A vastagbél-divertikulózis diagnózisa és kezelése
Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): tünetek, diagnózis és kezelés
Diverticula: Mik a divertikulitisz tünetei és hogyan kell kezelni
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez
Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése
Helicobacter Pylori: Hogyan lehet felismerni és kezelni
A baba bélbaktériumai megjósolhatják a jövőbeni elhízást
A bolognai Sant'Orsola (Olaszország) új orvosi határt nyit a mikrobiota transzplantációval
A mikrobiota, a „kapu” szerepe, amely megvédi az agyat a bélgyulladástól
Mi a különbség a diverticulitis és a diverticulosis között?
Mikor szükséges a kolonoszkópia biopsziával?
Mi az a kettős kontrasztú bárium beöntés?
Tüdőrák: tünetek, diagnózis és megelőzés
Kissejtes tüdőrák (SCLC): A carcinoma vizsgálat Bécsből, Ausztriából
Hasnyálmirigyrák: mik a jellegzetes tünetei?
Kemoterápia: mi ez és mikor hajtják végre
Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés
CAR-T: A limfómák innovatív terápiája
Mi az a CAR-T és hogyan működik a CAR-T?
Sugárterápia: mire használható és milyen hatásai vannak
Tüdőkarcinóma: Különböző altípusok meghatározása a kissejtes tüdőrákban
Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis
Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége
Tüdőemfizéma: okok, tünetek, diagnózis, vizsgálatok, kezelés
Kötődés a „rendetlen” fehérjével: Hogyan válik a nikkel tüdőgyilkossá
Atelektázia: Az összeesett tüdőterületek tünetei és okai