Kolorektális rák, mit kell tudni
Hogyan lehet felismerni a vastag- és végbélrákot, és mik az első tünetei? Vannak-e kockázati tényezők? Melyek a kezelési lehetőségek, a legjobb szűrési technikák és a betegek kilátásai?
Mik a vastag- és végbélrák figyelmeztető jelei?
Vannak olyan tünetek, amelyeket nem szabad alábecsülni, klasszikusan a vastag- és végbélrákhoz kötődnek, a gyomor-bélrendszeri szintű elhelyezkedése miatt:
- akaratlan fogyás;
- vérszegénység és proktorhagia vagy vérveszteség a székletben, ami miatt a beteg fáradtnak és kimerültnek érezheti magát.
Néha azonban a prezentáció finomabb lehet, például a tisztálkodási szokások megváltozása, amely székrekedéshez vagy hasmenéshez vezet.
Más esetekben a tünetek olyan finomak lehetnek, hogy a beteg nem ismeri fel őket.
Egyedül a vérszegénység egy példa erre: a beteg vérvizsgálattal rájön, hogy megváltozott az értéke, amit a daganat spontán vérzése okoz.
A jó hír az, hogy most már rendelkezünk egy félelmetes eszközzel e rákos megbetegedések azonosítására, még a tünetek megjelenése előtt a korai beavatkozáshoz – a korai szűréshez.
Jó belegondolni, hogy egy ideális és nem túl jövőbeli világban a vastagbélrák nagyrészt gyógyítható lesz, köszönhetően a megelőző időpontokban történő korai felismerésnek.
Lehet-e tünetmentes a vastagbélrák?
Igen, a betegség kezdeti stádiumában, azaz amikor a daganat még nem haladt előre, a daganat tünetmentes is lehet, és gyakran semmilyen jelét nem mutatja jelenlétének.
Emiatt elengedhetetlen annak pontosítása, hogy a tünetek önmagukban megbízhatatlanok, és elengedhetetlen a szűréssel és a megelőzéssel foglalkozni, még mielőtt ezek megjelennének.
Sajnálatos módon, ha a daganatot nem azonosítják időben, lehetőség van arra, hogy áttétekkel a test más területein is elterjedjen és lokalizálódjon, és különböző tüneteket okozzon.
Mennyire gyakori ez a fajta rák?
A vastagbélrák a nyugati országok egyik vezető rákos megbetegedése.
Melyek a vastagbélrák kockázati tényezői?
A kockázati tényezők „módosítható” és „nem módosítható” kategóriákra oszthatók.
A módosítható kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő étrend, amely gazdag vörös húsban, szénhidrátokban és zsírokban, kevés nemes élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek bevitelével.
Ezekre a szokásokra alapozva tehetünk a dohányzás abbahagyásával, az alkoholfogyasztás korlátozásával, a testmozgással és az egészséges táplálkozás megválasztásával.
Mennyire fontos az ismertség?
A korábban „nem módosíthatóként” említett kockázati tényezők közül jó megjegyezni az ismertséget, néhány genetikai betegséget (például Lynch-szindróma és családi adenomatosus polipózis) és a krónikus gyulladásos bélbetegségeket (Crohn-kór és colitis ulcerosa).
Bár ezek a feltételek nem módosíthatók, a szakértő orvosok segítsége lehetővé teszi számunkra, hogy korai beavatkozást végezzünk olyan célzott felügyeleti programokon keresztül, amelyekről kimutatták, hogy csökkentik a vastag- és végbélrák kockázatát.
Korai diagnózis: okkult vérvizsgálat vagy kolonoszkópia?
A korai diagnózis alapvető eszköz a rendelkezésünkre a vastagbélrák okozta halálozás csökkentésében, ha nem a legfontosabb.
A szűrésnek köszönhető, hogy az adenomákat még azelőtt el tudjuk távolítani, hogy azok daganatossá válnának, csökkentve ezzel a betegek számát, de még azelőtt diagnosztizálhatjuk, mielőtt tüneti stádiumban lenne, tehát a legkorábbi stádiumban.
Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy több terápiás lehetőséget kínáljunk, növeljük a túlélést és életeket mentsünk meg.
A lakosság körében aktív a szűrőszolgálat, amely 2 egyformán hatékony módon valósulhat meg: 2 évente okkult székletvér vizsgálat, a leggyakoribb módszer;
Bár az okkult vér módszere érvényes és alapvető fontosságú az ilyen típusú patológiák megelőzésében, azt is meg kell jegyezni, hogy alkalmas a teljes populációra, de a vastagbélrák leginkább veszélyeztetett kategóriáira (családi anamnézis, gyulladásos betegségek) és örökletes szindrómák), az okkult vér szűrése nem elegendő.
Ezekben az esetekben javasolt endoszkópos megfigyelési programokba belépni, a szakorvos vagy a háziorvos által meghatározott számos tényezőtől függően változó gyakorisággal.
Ehhez jó referenciaközpontokra és nagy tapasztalattal rendelkezőkre támaszkodni.
Milyen kezelési lehetőségek vannak a vastagbélrák kezelésére?
Néhány évtizeddel ezelőttig a vastag- és végbélrák esetében kevés kezelési lehetőség volt, és még kevesebb gyógymód volt.
Ma egy igazi forradalomnak lehetünk tanúi ennek a daganatnak a kezelésében, sok beteggel, akiket fel lehet ajánlani.
A legkorábbi stádiumban (I-III. stádium) lévő daganatok esetén reszektív műtétet ajánlanak, általában laparoszkópos (ritkábban laparotomiás) úton.
A vastagbélrákok esetében a műtétet kemoterápia követi a magas kockázatú II. és III. stádiumban.
Lokálisan előrehaladott végbéldaganatok esetén általában a műtét előtt kemoradioterápiát, majd adjuvánsnak definiált kemoterápiát végeznek, amely „segíti” a műtétet a daganat eltávolításában.
A közelmúltban ezt a szekvenciát a „teljes neoadjuváns terápiával” kapcsolatos tanulmányok újították meg, amely megközelítés abból áll, hogy az összes kemo- és sugárterápiát áthelyezik a műtét előtt, hogy elkerüljék a kemoterápiát a műtét után.
Végül, az előrehaladottabb stádiumú daganatok kezelésére számos úgynevezett „immunterápiás” gyógyszer létezik, amelyek klinikai vizsgálatokkal és meglepő eredményekkel újjáélesztik immunvédelmenket, hogy leküzdjék a daganatot. De nem csak. Rengeteg gyógyszer bizonyítja, hogy az elmúlt évtized tudománya valóban hatalmas arzenált adott nekünk.
Valamennyi terápia kombinálható a hagyományos kemoterápiákkal, hogy tovább bővítsük terápiás lehetőségeinket.
Végül kiemelendő a vastag- és végbélrák egy kevéssé ismert, de igazán fontos sajátossága.
Az úgynevezett „T1” daganatok, vagyis a létező legkorábbi stádium, endoszkópos úton kezelhetők, és hasi bemetszések nélkül eltávolíthatók.
Ezek olyan kényes műveletek, amelyek segítségével szakértő kezekben radikálisan beavatkozhatunk egy daganaton, természetes nyílásokon keresztül.
Ennek a megközelítésnek az előnye nyilvánvalóan abban rejlik, hogy elkerülhető a sztóma kockázatával járó, hosszabb kórházi kezelési idővel és nagyobb érzéstelenítési kockázattal járó nagyobb műtétek.
Mik a betegek túlélési kilátásai?
Érdemes azzal kezdeni, hogy hangsúlyozzuk, hogy az elmúlt években az 5 éves túlélés a legvadabb várakozásokat meghaladó mértékben nőtt.
A haladás és a kutatás számos új eszközzel bővítette az onkológusok arzenálját, beleértve az immunterápiát (ma napi valóság), a célterápiákat, valamint néhány új beadási protokollt, például a közelmúltban bevezetett „teljes neoadjuváns terápiát” a végbélrák kezelésére.
Nyilvánvaló, hogy a túlélést meghatározó egyik tényező éppen a betegség diagnosztizálási stádiuma, hiszen a legkorábbi stádiumban a túlélés 90% körüli a vastag- és végbélrák esetében.
Amikor a betegség a nyirokcsomókra is kiterjed, a medián túlélés 72-73%.
Sajnos a gyógyulás esélye drasztikusan csökken, ha a betegség áttétes, hiszen ebben az esetben az 5 éves túlélés kevesebb, mint 20%.
Áttétek kockázata: hol terjedhetnek?
A vastagbélrákok körülbelül 20-25%-a áttétes a diagnóziskor, és sajnos előfordulhat, hogy akár évekkel később is kialakul a betegeknél.
Az áttétek által leginkább érintett hely a máj, ezt követi a tüdő, a hashártya, a petefészkek, a mellékvesék, a csontok és a központi idegrendszer.
Kifejlődésük fő kockázati tényezői alapvetően szövettaniak.
Általánosságban elmondható, hogy a „magas kockázatú” II. és III. stádiumú rákos megbetegedések azok, amelyeknél a legnagyobb a távoli áttétek kialakulásának kockázata.
E megfontolás alapján ezek a betegek általában adjuváns kemoterápiát kapnak, de sok részletet figyelembe vesznek.
Számos tanulmány próbált más (nem szövettani) kockázati tényezőket azonosítani, amelyek a metasztázisok kialakulásának kockázatához kapcsolódnak, de egyelőre nem merült fel egyértelmű gyanúsított.
Mi az üzenet a betegeknek és családtagjaiknak?
A vastag- és végbélrák halálos kimenetelű betegség, ha szabadon hagyjuk előrehaladni, de ha sikerül elkapni a legkorábbi stádiumában, akkor konkrét lehetőség van arra, hogy szinte teljesen gyógyíthatóvá tegyük.
A szűrés páratlan szövetséges, mert megelőzheti a rák diagnosztizálását, a rákot annak legkorábbi stádiumában diagnosztizálhatja, és ezáltal elkerülheti a halált.
Bizonyára ijesztő betegséggel állunk szemben, de ha időben elkapjuk, nagyobb esélyünk lesz a gyógyulásra.
Létfontosságú a szűrőprogramokon való részvétel, csak ennyi életet menthetnek meg.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Kolonoszkópia: mi ez, mikor kell csinálni, előkészítés és kockázatok
Vastagbélmosás: mi ez, mire való és mikor kell elvégezni
Rectosigmoidoszkópia és kolonoszkópia: mik ezek és mikor végzik el
Colitis ulcerosa: melyek a bélbetegség tipikus tünetei?
Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb
Mi az a virtuális kolonoszkópia?
A tanulmány összefüggést talál a vastagbélrák és az antibiotikumok használata között
Kolonoszkópia: Hatékonyabb és fenntarthatóbb mesterséges intelligenciával
Kolorektális reszekció: Milyen esetekben szükséges a vastagbél traktus eltávolítása
Gasztroszkópia: mire való a vizsgálat és hogyan történik
Gastrooesophagealis reflux: tünetek, diagnózis és kezelés
Endoszkópos polipektómia: mi ez, mikor hajtják végre
Egyenes lábemelés: Új manőver a gyomor-nyelőcső reflux betegség diagnosztizálására
Gasztroenterológia: Gastrooesophagealis reflux endoszkópos kezelése
Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés
Gastrooesophagealis reflux: okok és gyógymódok
Gasztroszkópia: mi ez és mire való
Vastagbél-divertikuláris betegség: A vastagbél-divertikulózis diagnózisa és kezelése
Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): tünetek, diagnózis és kezelés
Diverticula: Mik a divertikulitisz tünetei és hogyan kell kezelni
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez
Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése
Helicobacter Pylori: Hogyan lehet felismerni és kezelni
A baba bélbaktériumai megjósolhatják a jövőbeni elhízást
A bolognai Sant'Orsola (Olaszország) új orvosi határt nyit a mikrobiota transzplantációval
A mikrobiota, a „kapu” szerepe, amely megvédi az agyat a bélgyulladástól
Mi a különbség a diverticulitis és a diverticulosis között?
Mikor szükséges a kolonoszkópia biopsziával?
Mi az a kettős kontrasztú bárium beöntés?
Tüdőrák: tünetek, diagnózis és megelőzés
Kissejtes tüdőrák (SCLC): A carcinoma vizsgálat Bécsből, Ausztriából
Hasnyálmirigyrák: mik a jellegzetes tünetei?
Kemoterápia: mi ez és mikor hajtják végre
Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés
CAR-T: A limfómák innovatív terápiája
Mi az a CAR-T és hogyan működik a CAR-T?
Sugárterápia: mire használható és milyen hatásai vannak
Tüdőkarcinóma: Különböző altípusok meghatározása a kissejtes tüdőrákban
Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis
Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége
Tüdőemfizéma: okok, tünetek, diagnózis, vizsgálatok, kezelés
Kötődés a „rendetlen” fehérjével: Hogyan válik a nikkel tüdőgyilkossá
Atelektázia: Az összeesett tüdőterületek tünetei és okai