Kolorektális rák, mit kell tudni

Hogyan lehet felismerni a vastag- és végbélrákot, és mik az első tünetei? Vannak-e kockázati tényezők? Melyek a kezelési lehetőségek, a legjobb szűrési technikák és a betegek kilátásai?

Mik a vastag- és végbélrák figyelmeztető jelei?

Vannak olyan tünetek, amelyeket nem szabad alábecsülni, klasszikusan a vastag- és végbélrákhoz kötődnek, a gyomor-bélrendszeri szintű elhelyezkedése miatt:

  • akaratlan fogyás;
  • vérszegénység és proktorhagia vagy vérveszteség a székletben, ami miatt a beteg fáradtnak és kimerültnek érezheti magát.

Néha azonban a prezentáció finomabb lehet, például a tisztálkodási szokások megváltozása, amely székrekedéshez vagy hasmenéshez vezet.

Más esetekben a tünetek olyan finomak lehetnek, hogy a beteg nem ismeri fel őket.

Egyedül a vérszegénység egy példa erre: a beteg vérvizsgálattal rájön, hogy megváltozott az értéke, amit a daganat spontán vérzése okoz.

A jó hír az, hogy most már rendelkezünk egy félelmetes eszközzel e rákos megbetegedések azonosítására, még a tünetek megjelenése előtt a korai beavatkozáshoz – a korai szűréshez.

Jó belegondolni, hogy egy ideális és nem túl jövőbeli világban a vastagbélrák nagyrészt gyógyítható lesz, köszönhetően a megelőző időpontokban történő korai felismerésnek.

Lehet-e tünetmentes a vastagbélrák?

Igen, a betegség kezdeti stádiumában, azaz amikor a daganat még nem haladt előre, a daganat tünetmentes is lehet, és gyakran semmilyen jelét nem mutatja jelenlétének.

Emiatt elengedhetetlen annak pontosítása, hogy a tünetek önmagukban megbízhatatlanok, és elengedhetetlen a szűréssel és a megelőzéssel foglalkozni, még mielőtt ezek megjelennének.

Sajnálatos módon, ha a daganatot nem azonosítják időben, lehetőség van arra, hogy áttétekkel a test más területein is elterjedjen és lokalizálódjon, és különböző tüneteket okozzon.

Mennyire gyakori ez a fajta rák?

A vastagbélrák a nyugati országok egyik vezető rákos megbetegedése.

Melyek a vastagbélrák kockázati tényezői?

A kockázati tényezők „módosítható” és „nem módosítható” kategóriákra oszthatók.

A módosítható kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő étrend, amely gazdag vörös húsban, szénhidrátokban és zsírokban, kevés nemes élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek bevitelével.

Ezekre a szokásokra alapozva tehetünk a dohányzás abbahagyásával, az alkoholfogyasztás korlátozásával, a testmozgással és az egészséges táplálkozás megválasztásával.

Mennyire fontos az ismertség?

A korábban „nem módosíthatóként” említett kockázati tényezők közül jó megjegyezni az ismertséget, néhány genetikai betegséget (például Lynch-szindróma és családi adenomatosus polipózis) és a krónikus gyulladásos bélbetegségeket (Crohn-kór és colitis ulcerosa).

Bár ezek a feltételek nem módosíthatók, a szakértő orvosok segítsége lehetővé teszi számunkra, hogy korai beavatkozást végezzünk olyan célzott felügyeleti programokon keresztül, amelyekről kimutatták, hogy csökkentik a vastag- és végbélrák kockázatát.

Korai diagnózis: okkult vérvizsgálat vagy kolonoszkópia?

A korai diagnózis alapvető eszköz a rendelkezésünkre a vastagbélrák okozta halálozás csökkentésében, ha nem a legfontosabb.

A szűrésnek köszönhető, hogy az adenomákat még azelőtt el tudjuk távolítani, hogy azok daganatossá válnának, csökkentve ezzel a betegek számát, de még azelőtt diagnosztizálhatjuk, mielőtt tüneti stádiumban lenne, tehát a legkorábbi stádiumban.

Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy több terápiás lehetőséget kínáljunk, növeljük a túlélést és életeket mentsünk meg.

A lakosság körében aktív a szűrőszolgálat, amely 2 egyformán hatékony módon valósulhat meg: 2 évente okkult székletvér vizsgálat, a leggyakoribb módszer;

Bár az okkult vér módszere érvényes és alapvető fontosságú az ilyen típusú patológiák megelőzésében, azt is meg kell jegyezni, hogy alkalmas a teljes populációra, de a vastagbélrák leginkább veszélyeztetett kategóriáira (családi anamnézis, gyulladásos betegségek) és örökletes szindrómák), az okkult vér szűrése nem elegendő.

Ezekben az esetekben javasolt endoszkópos megfigyelési programokba belépni, a szakorvos vagy a háziorvos által meghatározott számos tényezőtől függően változó gyakorisággal.

Ehhez jó referenciaközpontokra és nagy tapasztalattal rendelkezőkre támaszkodni.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a vastagbélrák kezelésére?

Néhány évtizeddel ezelőttig a vastag- és végbélrák esetében kevés kezelési lehetőség volt, és még kevesebb gyógymód volt.

Ma egy igazi forradalomnak lehetünk tanúi ennek a daganatnak a kezelésében, sok beteggel, akiket fel lehet ajánlani.

A legkorábbi stádiumban (I-III. stádium) lévő daganatok esetén reszektív műtétet ajánlanak, általában laparoszkópos (ritkábban laparotomiás) úton.

A vastagbélrákok esetében a műtétet kemoterápia követi a magas kockázatú II. és III. stádiumban.

Lokálisan előrehaladott végbéldaganatok esetén általában a műtét előtt kemoradioterápiát, majd adjuvánsnak definiált kemoterápiát végeznek, amely „segíti” a műtétet a daganat eltávolításában.

A közelmúltban ezt a szekvenciát a „teljes neoadjuváns terápiával” kapcsolatos tanulmányok újították meg, amely megközelítés abból áll, hogy az összes kemo- és sugárterápiát áthelyezik a műtét előtt, hogy elkerüljék a kemoterápiát a műtét után.

Végül, az előrehaladottabb stádiumú daganatok kezelésére számos úgynevezett „immunterápiás” gyógyszer létezik, amelyek klinikai vizsgálatokkal és meglepő eredményekkel újjáélesztik immunvédelmenket, hogy leküzdjék a daganatot. De nem csak. Rengeteg gyógyszer bizonyítja, hogy az elmúlt évtized tudománya valóban hatalmas arzenált adott nekünk.

Valamennyi terápia kombinálható a hagyományos kemoterápiákkal, hogy tovább bővítsük terápiás lehetőségeinket.

Végül kiemelendő a vastag- és végbélrák egy kevéssé ismert, de igazán fontos sajátossága.

Az úgynevezett „T1” daganatok, vagyis a létező legkorábbi stádium, endoszkópos úton kezelhetők, és hasi bemetszések nélkül eltávolíthatók.

Ezek olyan kényes műveletek, amelyek segítségével szakértő kezekben radikálisan beavatkozhatunk egy daganaton, természetes nyílásokon keresztül.

Ennek a megközelítésnek az előnye nyilvánvalóan abban rejlik, hogy elkerülhető a sztóma kockázatával járó, hosszabb kórházi kezelési idővel és nagyobb érzéstelenítési kockázattal járó nagyobb műtétek.

Mik a betegek túlélési kilátásai?

Érdemes azzal kezdeni, hogy hangsúlyozzuk, hogy az elmúlt években az 5 éves túlélés a legvadabb várakozásokat meghaladó mértékben nőtt.

A haladás és a kutatás számos új eszközzel bővítette az onkológusok arzenálját, beleértve az immunterápiát (ma napi valóság), a célterápiákat, valamint néhány új beadási protokollt, például a közelmúltban bevezetett „teljes neoadjuváns terápiát” a végbélrák kezelésére.

Nyilvánvaló, hogy a túlélést meghatározó egyik tényező éppen a betegség diagnosztizálási stádiuma, hiszen a legkorábbi stádiumban a túlélés 90% körüli a vastag- és végbélrák esetében.

Amikor a betegség a nyirokcsomókra is kiterjed, a medián túlélés 72-73%.

Sajnos a gyógyulás esélye drasztikusan csökken, ha a betegség áttétes, hiszen ebben az esetben az 5 éves túlélés kevesebb, mint 20%.

Áttétek kockázata: hol terjedhetnek?

A vastagbélrákok körülbelül 20-25%-a áttétes a diagnóziskor, és sajnos előfordulhat, hogy akár évekkel később is kialakul a betegeknél.

Az áttétek által leginkább érintett hely a máj, ezt követi a tüdő, a hashártya, a petefészkek, a mellékvesék, a csontok és a központi idegrendszer.

Kifejlődésük fő kockázati tényezői alapvetően szövettaniak.

Általánosságban elmondható, hogy a „magas kockázatú” II. és III. stádiumú rákos megbetegedések azok, amelyeknél a legnagyobb a távoli áttétek kialakulásának kockázata.

E megfontolás alapján ezek a betegek általában adjuváns kemoterápiát kapnak, de sok részletet figyelembe vesznek.

Számos tanulmány próbált más (nem szövettani) kockázati tényezőket azonosítani, amelyek a metasztázisok kialakulásának kockázatához kapcsolódnak, de egyelőre nem merült fel egyértelmű gyanúsított.

Mi az üzenet a betegeknek és családtagjaiknak?

A vastag- és végbélrák halálos kimenetelű betegség, ha szabadon hagyjuk előrehaladni, de ha sikerül elkapni a legkorábbi stádiumában, akkor konkrét lehetőség van arra, hogy szinte teljesen gyógyíthatóvá tegyük.

A szűrés páratlan szövetséges, mert megelőzheti a rák diagnosztizálását, a rákot annak legkorábbi stádiumában diagnosztizálhatja, és ezáltal elkerülheti a halált.

Bizonyára ijesztő betegséggel állunk szemben, de ha időben elkapjuk, nagyobb esélyünk lesz a gyógyulásra.

Létfontosságú a szűrőprogramokon való részvétel, csak ennyi életet menthetnek meg.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Kolonoszkópia: mi ez, mikor kell csinálni, előkészítés és kockázatok

Vastagbélmosás: mi ez, mire való és mikor kell elvégezni

Rectosigmoidoszkópia és kolonoszkópia: mik ezek és mikor végzik el

Colitis ulcerosa: melyek a bélbetegség tipikus tünetei?

Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb

Mi az a kolonoszkópia?

Mi az a virtuális kolonoszkópia?

A tanulmány összefüggést talál a vastagbélrák és az antibiotikumok használata között

Kolonoszkópia: Hatékonyabb és fenntarthatóbb mesterséges intelligenciával

Kolorektális reszekció: Milyen esetekben szükséges a vastagbél traktus eltávolítása

Gasztroszkópia: mire való a vizsgálat és hogyan történik

Gastrooesophagealis reflux: tünetek, diagnózis és kezelés

Endoszkópos polipektómia: mi ez, mikor hajtják végre

Egyenes lábemelés: Új manőver a gyomor-nyelőcső reflux betegség diagnosztizálására

Gasztroenterológia: Gastrooesophagealis reflux endoszkópos kezelése

Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés

Gastrooesophagealis reflux: okok és gyógymódok

Gasztroszkópia: mi ez és mire való

Vastagbél-divertikuláris betegség: A vastagbél-divertikulózis diagnózisa és kezelése

Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): tünetek, diagnózis és kezelés

Diverticula: Mik a divertikulitisz tünetei és hogyan kell kezelni

Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt

Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez

Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése

Helicobacter Pylori: Hogyan lehet felismerni és kezelni

A baba bélbaktériumai megjósolhatják a jövőbeni elhízást

A bolognai Sant'Orsola (Olaszország) új orvosi határt nyit a mikrobiota transzplantációval

A mikrobiota, a „kapu” szerepe, amely megvédi az agyat a bélgyulladástól

Mi a különbség a diverticulitis és a diverticulosis között?

Mi az a melltű biopszia?

Mikor szükséges a kolonoszkópia biopsziával?

Mi az a kettős kontrasztú bárium beöntés?

Tüdőrák: tünetek, diagnózis és megelőzés

Kissejtes tüdőrák (SCLC): A carcinoma vizsgálat Bécsből, Ausztriából

Hasnyálmirigyrák: mik a jellegzetes tünetei?

Kemoterápia: mi ez és mikor hajtják végre

Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés

Mellrák: Az emlőrák tünetei

CAR-T: A limfómák innovatív terápiája

Mi az a CAR-T és hogyan működik a CAR-T?

Sugárterápia: mire használható és milyen hatásai vannak

Tüdőkarcinóma: Különböző altípusok meghatározása a kissejtes tüdőrákban

Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis

Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége

Tüdőemfizéma: okok, tünetek, diagnózis, vizsgálatok, kezelés

Kötődés a „rendetlen” fehérjével: Hogyan válik a nikkel tüdőgyilkossá

Atelektázia: Az összeesett tüdőterületek tünetei és okai

forrás

GSD

Akár ez is tetszhet