Gyomormosás: hogyan működik és mikor kell csinálni?

Ha gyomormosásról van szó, sokan a kezelést valamilyen önkéntes eseménnyel, például öngyilkossági kísérlettel társítják.

Bár ez az egyik oka annak, hogy miért kerülhet sor ilyen típusú kezelésre, természetesen nem ez az egyetlen.

Sok más oka is van a gyomormosásnak, vagy ahogy az orvosi kifejezéssel nevezik, a gastroluxisnak.

De miből is áll ez a fajta kezelés, és milyen szükségletekre használják, tisztázzuk.

Mi az a gyomormosás és milyen betegségek esetén alkalmazható?

A gyomormosás vagy gasztroluxis egy olyan orvosi technika, gyakorlat, amellyel a gyomrot megszabadítják a mérgező anyagoktól, akár véletlenül, akár önként lenyelték.

Maga a mosás kifejezés a kezelés típusát jelöli, az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott irányelvek betartásával a gyomrot "mossák" a lenyelt veszélyes anyagok eltávolítása érdekében.

A gyomormosást általában sürgősségi gyakorlatnak nevezik, de a valóságban a gyomor felszabadítására is használható, ha műtétre van szükség.

A gasztroluxis sürgősségi alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó vélemények vannak, egyes orvosok azt állítják, hogy a mérgező anyag bevételét követő egy órán belül feltétlenül el kell végezni, míg mások szerint még két óra elteltével is hatásos.

Valójában sok függ az anyag típusától és az egyéntől.

Miből áll a gyomormosás és hogyan történik

Ez ma már meglehetősen általános gyakorlat, és nem nehéz végrehajtani.

A beteg a bal oldalán fekszik, így a gyomor nagy görbületében is jól kiüríthető és kimosható, és ez a pozíció csökkenti annak a veszélyét is, hogy a mosófolyadék a pyloruson keresztül a bélbe kerüljön.

Miután a beteg helyzetbe került, kétirányú naso-gyomorszondát helyeznek be, és pufferanyagokat juttatnak a gyomorba: vizet, tejet vagy gyakrabban sóoldatot.

Ha azonban a beteg eszméletlen, hanyatt fekvő helyzetben intubálást és gyomormosást végeznek.

szondák

Az ehhez az eljáráshoz használt szondák átlátszó anyagból készülnek.

A végén nagy oldalsó nyílások vannak, és a behelyezésük mélységét mutató mutatók.

Felnőtteknél a jelzett szondák 30-50 francia, 120 cm hosszúak.

A használandó mérőeszköznek a lehető legvastagabbnak kell lennie.

Ha az átmérő meghaladja az 1 cm-t, minden szilárd anyag sokkal könnyebben kinyerhető.

A szondák behelyezése után megkezdődik a gyomorszívás.

Ezt a lépést természetesen a folyadék bejuttatása előtt kell elvégezni, a mérgező tartalom csökkentése érdekében és mosás előtt kell elvégezni, mert különben a mérgező tartalom a bélbe kerülhet.

A mosás

Miután a tartalmat, esetleg szilárd is, leszívtuk a gyomorból, megtörténik a tényleges gyomormosás.

Felnőtteknél nagy mennyiségű folyadékot pumpálnak be, apránként, körülbelül 200 ml-t.

Gyerekeknél viszont 20-50 ml folyadék ajánlott mennyisége, 5 éves kor alatt 6-12 között kb. 100 ml folyadék adagolható.

A dózisoknál nagyon oda kell figyelni, mert kisebb mennyiség hatástalan lenne, nagyobb mennyiség pedig serkentené a folyadék áthaladását a pyloruson.

A befecskendezett folyadékot, ha a szondák jól vannak elhelyezve, gravitációs szabad kiáramlással kell visszanyerni, de alkalmazható a gyomor nagyon gyengéd masszírozása is.

A mosást addig kell folytatni, amíg a visszanyert folyadék teljesen tiszta és tiszta nem lesz, szilárd maradványoktól mentes, ha vannak ilyenek.

Miután a folyadék a fent említett jellemzőkkel rendelkezik, a mosást további néhány liter folyadék felhasználásával folytatjuk.

Az öblítés befejezése után egyensúlyt kell teremteni a bevitt és eltávolított folyadékok között (általában a bevitt mennyiség mindig nagyobb), hogy a legjobb terápiát írják elő.

A szondát nagyon óvatosan kell eltávolítani, hogy ne sértse meg a nyálkahártyát.

Mikor kell sürgős gyomormosást végezni

Mint láttuk, a gyomormosást mérgező anyagok önkéntes vagy véletlen lenyelése esetén végezzük. Gyakran kisgyermekeknek van szükségük erre a kezelésre.

Nem ritka, hogy a szülői felügyeletet megúszott gyerek káros anyagot nyel le.

Egy másik olyan eset, amikor gyomormosást kell alkalmazni, amikor egy személy mérgező anyagok lenyelésével próbálta kioltani az életét, a barbiturátoktól a kábítószerekig és egyebekig.

Nyilvánvaló, hogy mielőtt továbblépne, alaposan fel kell gyűjtenie a beteg anamnézisét, és meg kell értenie, hogy milyen típusú anyagot nyelt le.

Miért fontos tudni, mit nyelt le a beteg

Ha valaki ismeri a lenyelt anyagot, mielőtt beavatkozna, gyorsan folytathatja a sokkal célzottabb kimosást.

Sajnos ez nem mindig van így, és néha, különösen mérgező anyagok szándékos lenyelése és a beteg eszméletvesztése esetén, nehéz kitalálni, hogy milyen típusú anyagot vettek le.

Ezért, ha valaki ismeri a mérgező anyagot, akkor az anyagtól függően változó hatásidővel rendelkezhet: ha olyan anyagokról van szó, amelyek lassítják a perisztaltikát, akkor sokkal hosszabb a hatásideje.

Ennek a gyakorlatnak az ellenjavallatai, és mikor nem szabad megtenni

Bár ma már nagyon elterjedt gyakorlat, fennáll a gyomor, a nyelőcső és a torok mechanikai sérülésének kockázata.

Ezenkívül soha nem szabad alkalmazni, ha maró hatású anyagokat vagy maró anyagokat nyeltek le.

Az is negatív, ha felületaktív anyagokat nyeltek le.

Ami a betegek állapotából adódó ellenjavallatokat illeti, ez a gyakorlat epilepsziás betegeknél nem javasolt, még eszméletlen betegek esetén is meg kell tenni bizonyos óvintézkedéseket.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Elsősegélynyújtás ételmérgezés esetén

Öngyilkos magatartás gyermekeknél és serdülőknél

A ketamin rendkívüli elrettentő eszköz lehet az öngyilkosság kockázatának kitett emberek számára

Amit az anyaghasználati zavarról tudni kell

Szezonális depresszió előfordulhat tavasszal: Íme, miért és hogyan kell megbirkózni vele

Ne tiltsa be a ketamint: ennek az érzéstelenítőnek a valódi lehetősége a kórházi gyógyászatban a Lancetből

Intranazális ketamin ED-ben szenvedő akut fájdalommal küzdő betegek kezelésére

A ketamin használata a kórház előtti körülmények között – VIDEÓ

Tetrodotoxin: A gömbhal mérge

Az FDA figyelmeztet a metanolos szennyeződésre kézfertőtlenítők használatával, és bővíti a mérgező termékek listáját

Mérgező gombamérgezés: mit tegyünk? Hogyan nyilvánul meg a mérgezés?

Mi az ólommérgezés?

Szénhidrogén-mérgezés: tünetek, diagnózis és kezelés

Higanymérgezés: Amit tudnia kell

Kadmiummérgezés: tünetek, diagnózis és kezelés

Toxikus sokk szindróma vészhelyzetekben: mi ez?

Agyi mérgezések: máj- vagy portosisztémás encephalopathia

Scombroid szindróma: A hisztidin okozta ételmérgezés tünetei

forrás

Medici a domicilio

Akár ez is tetszhet