Gyermekkori hepatitis B: anyai-magzati átvitel
Hepatitis B, fertőzött anyák nagyon nagy valószínűséggel megfertőzik a magzatot a terhesség alatt. A fertőzés közvetlenül a születés után megelőzhető vakcinával és immunglobulinokkal
A hepatitis B a Hepatitis B vírus (HBV) által okozott fertőzés
A hepatitis B vírusfertőzés lehet akut vagy krónikus.
Krónikusnak minősül, ha több mint 6 hónapig tart. A hepatitis B vírus főként fertőzött vérrel, felnőtteknél pedig szexuális úton terjed.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon körülbelül 257 millió ember él krónikus hepatitis B vírussal.
Gyermekeknél a hepatitis B általában jóindulatú fejlődésű
Egyes esetekben azonban különösen súlyos lehet.
A leggyakoribb átvitel a hepatitis B vírussal fertőzött anya és az általa hordozott gyermek között (vertikális átvitel).
A születéskor fertőzött gyermekek több mint 90%-a a hepatitis B vírus krónikus hordozójává válik.
Ha a fertőzés később, óvodás korban következik be, a krónikus hordozóvá válás kockázata 25-60%-ra csökken.
Ha a fertőzés későbbi életkorban következik be, a kockázat tovább csökken, 5%-ra, akárcsak felnőttkorban.
A fertőzést úgy lehet diagnosztizálni, hogy a vérben keresnek egy HBsAg nevű anyagot.
Ez az anyag, az úgynevezett felületi antigén, a hepatitis B vírus része
A vérben való jelenléte folyamatos hepatitis B fertőzésre utal.
A fertőzés megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Olaszországban 1991 óta kötelező a hepatitis B elleni védőoltás.
A védőoltás 70%-kal csökkentette a májrák kockázatát.
A fertőzés anyáról gyermekre történő átvitelének 3 lehetséges módja van, amely a születés előtt vagy közvetlenül utána történhet (perinatális átvitel):
- Transzplacentáris in utero (intrauterin átvitel): a fertőzés az anya véréből a méhlepényen keresztül a gyermek vérébe jut;
- Szülés közben (szülésen belüli átvitel);
- Szülés utáni (ritka) pl. szoptatás alatt, ha mellbimbók vagy egyéb vérző mellbimbó-elváltozások (postnatalis átvitel).
Megfelelő kezelés hiányában a vírus krónikus hordozó státusza nem mutat hordozóra utaló jelet.
Idővel azonban a vírus krónikus hordozói súlyos májkárosodást okozhatnak.
30-40 évvel a fertőzés után cirrhosis és daganatok (hepatocarcinoma) léphetnek fel.
A kockázat tehát annál nagyobb, minél korábban történt a fertőzés.
Más szóval, a cirrhosis és a daganatok kockázata azoknál a felnőtteknél a legnagyobb, akik csecsemőként fertőződtek meg.
A hepatitis B vírussal krónikusan fertőzött anyától született gyermekeknek a születést követő 12-24 órán belül meg kell adni az első adag hepatitis B vakcinát.
Az oltással egy időben ezeknek a csecsemőknek specifikus hepatitis B vírus immunglobulint (HBIG) kell adni.
Az oltási ciklust ezután 3 további adaggal kell befejezni a 4. héten, a 8. héten és a 11-12. hónapban.
Lehetőleg az utolsó adag beadása után 1-3 hónappal ellenőrizni kell a vakcinára adott immunválaszt (a hepatitis B vírus elleni antitestek keresése), hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyermek védett a fertőzésekkel szemben.
A hepatitis B vírus krónikus hordozóinak anyától született csecsemők egy része a születéskor végzett vakcinával és immunglobulinokkal végzett megfelelő megelőzés ellenére megfertőződik.
Ez függhet az anya vérében található vírus kópiák számától (virémia).
Fertőzött terhes nőknél, ha a virémia magas (HBV DNS > 200,000 24 NE/ml), a terhesség 28. és XNUMX. hete között vírusellenes gyógyszerekkel (tenofovir) javasolt a profilaxis megkezdése, hogy csökkentsék a vírusok számát a vérben és így biztosítható, hogy az újszülöttnél a születéskor végzett immunglobulin és vakcinázási profilaxis hatékony legyen.
Éppen ezért terhes nők számára javasolt a hepatitis B vírus (HBsAg) szűrése a terhesség első trimeszterében.
Ami a szülés módját illeti, nincs bizonyíték arra, hogy a császármetszéssel történő szülés jobb lenne, mint a hüvelyi szülés annak elkerülése érdekében, hogy a hepatitis B vírus fertőzés anyáról újszülöttre terjedjen.
Az oltást és immunglobulinokat kapott csecsemőket az anya szoptathatja
Ezért a szoptatást ösztönözni kell, mindaddig, amíg sem rhagadák, sem mellbimbóvérzés nem jelentkezik.
Az antivirális terápia fő célja felnőtt és gyermekkorban egyaránt a cirrhosis és a májrák (hepatocarcinoma) kockázatának csökkentése.
Az interferonok és a vírusellenes szerek (lamivudin, tenofovir és entekavir) hatékonynak bizonyultak a krónikus hepatitis kezelésében.
Vírusellenes kezelést csak szakközpontok receptje alapján végezhetnek.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Újszülöttkori hepatitis: tünetek, diagnózis és kezelés
Hepatitis A: mi ez és hogyan terjed
Hepatitis B: tünetek és kezelés
Hepatitis C: okok, tünetek és kezelés
Hepatitis D (delta): tünetek, diagnózis, kezelés
Hepatitis E: mi ez és hogyan fordul elő a fertőzés?
Hepatitis gyermekeknél – ezt állítja az Olasz Nemzeti Egészségügyi Intézet
Akut hepatitis gyermekeknél, Maggiore (Bambino Gesù): "Sárgaság, ébresztő hívás"
Orvosi Nobel -díj azoknak a tudósoknak, akik felfedezték a hepatitis C vírust
Máj steatosis: mi ez és hogyan lehet megelőzni
Az energiaital-fogyasztás miatt bekövetkezett akut hepatitis és vesekárosodás: Esettanulmány
A hepatitis különböző típusai: megelőzés és kezelés
Az energiaital-fogyasztás miatt bekövetkezett akut hepatitis és vesekárosodás: Esettanulmány
Akut hepatitises esetek gyermekeknél: Ismerkedés a vírusos hepatitisről
Máj steatosis: a zsírmáj okai és kezelése
Hepatopathia: nem invazív tesztek a májbetegségek felmérésére
Máj: Mi az alkoholmentes steatohepatitis