Stressz és stressz zavarok: tünetek és kezelés

By Cristiano Antonino On 30. március 2023.

Egészség csúszka

A stressz pszichofizikai válasz számos érzelmi, kognitív vagy szociális feladatra, amelyet a személy túlzottnak tart.

A túlzott stressz könnyen számos stresszzavarhoz vezethet

A stressz kifejezést először Hans Selye használta 1936-ban.

Úgy definiálta, mint „a szervezet nem specifikus válasza minden rá irányuló kérésre”.

Selye modellje szerint a stressztermelő folyamat három különálló fázisból áll:

1 – riasztási fázis: az alany jelzi a kötelezettségek túllépését, és elindítja az erőforrásokat azok teljesítéséhez;

2 – ellenállási fázis: az alany stabilizálja körülményeit és alkalmazkodik a kérések új szintjéhez;

3 – kimerültségi fázis: ebben a fázisban a védekezés leesése, majd a testi, fiziológiai és érzelmi tünetek megjelenése következik be.

A stresszes esemény időtartama alapján a stressz két kategóriába sorolható

Az akut, amely csak egyszer és korlátozott ideig fordul elő; a krónikus, vagyis amikor az inger hosszan tartó.

Krónikus stressz

A krónikus stressz tovább osztható időszakos krónikus stresszre és megfelelő krónikus stresszre.

Az előbbiek rendszeres időközönként fordulnak elő, korlátozott időtartamúak, ezért többé-kevésbé kiszámíthatók.

Ez utóbbiakat ehelyett olyan hosszan tartó helyzetek képviselik, amelyek egy személy létezését fektetik be.

Akkor válnak stresszessé, ha állandó akadályt jelentenek a célok elérésében.

Az időtartamon kívül a stresszor jellege is fontos.

Előfordulhatnak jótékony stresszorok, az úgynevezett eustress, amelyek tónust és vitalitást adnak a szervezetnek.

De káros stresszorokat is, ún szorongás, ami az immunrendszer gyengüléséhez vezethet.

stresszorok

A stresszt a következők okozhatják:

kellemes és kellemetlen életesemények egyaránt (például: házasság, gyermek születése, szeretett személy halála, válás, nyugdíjba vonulás, szexuális problémák);
fizikai okok: hideg vagy erős hőség, dohányzás és alkoholfogyasztás, súlyos mozgáskorlátozások;
környezeti tényezők: a lakáshiány, a zajos, szennyezett környezet meghatározó tényező egy bizonyos stresszállapotban;
szervi betegségek: ha szervezetünket valamilyen betegség éri, az egész szervezet védekezésül feszültség állapotba hozza magát, ami a legtöbb esetben az általa biztosítani tudó szűkös védekezőképesség miatt stresszes állapothoz vezet. ;
kataklizmák.

A stressz tünetei

A stressz tünetei négy kategóriába sorolhatók.

Fizikai tünetek

Fejfájás
Hátfájás
Emésztési zavar
Nyak és a vállak megfeszülnek
Gyomorfájdalom
Tachycardia
Kéz izzadás
Extrasystole
Izgatottság és nyugtalanság
Alvási problémák
Fáradtság
Szédülés
Étvágytalanság
Szexuális problémák
Csengés (csengés, fütyülés) a fülben

Viselkedési tünetek

Fogcsikorgatás
Hozzáállás a zaklatáshoz
Fokozott alkoholfogyasztás
Kényszeres evés (ugrásszerű evés)
Kritizálj másokat
Képtelenség elintézni a dolgokat
Érzelmi tünetek
Sír
Hatalmas nyomásérzés
Idegesség, szorongás
Harag
Érezni, hogy nincs értelme élni
Magányosság
Feszültség; úgy érzi, mindjárt felrobban
Boldogtalanság alapos ok nélkül
Tehetetlennek érzi magát a dolgok megváltoztatására
Könnyen izgatott vagy ideges

Kognitív tünetek

Nehéz az egyértelmű gondolkodás
Képtelenség döntéseket hozni
Elfelejteni a dolgokat, vagy könnyen elterelődik a figyelme
A menekülésre gondol
A kreativitás hiánya
Folyamatosan aggódj
Emlékezet kiesés
A humorérzék elvesztése

A stresszel összefüggő pszichés zavarok a következők: poszttraumás stressz zavar, akut stressz zavar, pszichoszomatikus rendellenességek (bronchiális asztma, artériás magas vérnyomás, vastagbélgyulladás, bőrekcéma, pszichogén alopecia, gyomor-nyombélfekély), fibromyalgia, depresszió, bipoláris zavar, szorongásos zavarok, szexuális zavarok, étkezési zavarok (anorexia, bulimia).

Stressz gyógymód

A magas szintű stressz csökkenthető relaxációs technikák, mindfulness meditáció, neurofeedback és különösen a kognitív viselkedési pszichoterápia igénybevételével.

A relaxációs technikák célja a fiziológiai válaszok szabályozása és kezelése.

Azáltal, hogy megtanulja kontrollálni ezeket a reakciókat, az egyén a maga javára fordíthatja őket „stresszkúrára”, feszültség helyett inkább relaxációs állapotba jutva.

A leghatékonyabb relaxációs technikák: Jacobson, autogén tréning, Biofeedback

A kognitív viselkedésterápia, az egyik legjobb lehetőség, lehetővé teszi az egyén számára, hogy megtanulja a szorongás kezelésének és a diszfunkcionális viselkedés megváltoztatásának módszereit.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Ez a megközelítés az „itt és most” jelenlévő nehézségekre összpontosít, hogy értékelni lehessen a stressz gyógyítása érdekében módosítandó külső vagy belső viselkedési kereteket.

Ez azt jelenti, hogy a stressz kezelése átmegy az alany erősségeinek és gyengeségeinek vizsgálatán.

A helytelen viselkedés előfordulását megelőző és azt követő események alapos elemzése szükséges.

Kezdetben azonosítják azokat a rögzült mintákat és visszatérő gondolatokat, amelyek fenntartják a stressz tipikus tüneti képét.

Ezt követően ezeknek a mintáknak és gondolatoknak a korrigálása és gazdagítása a cél, hogy kijavítsuk és integráljuk azokat a gondolatokkal, amelyek az alany jóléte szempontjából funkcionálisabbak.

Ezenkívül a kognitív viselkedési megközelítés segít az egyénnek az érzelmi és viselkedési reakciók új módjainak elsajátításában.