A szájüregi rosszindulatú daganatok (rák) olyan elváltozások, amelyek a genetikailag károsodott szájnyálkahártya-sejtek ellenőrizetlen szaporodásából erednek.

A szájüregi karcinómák nagy része (15-40%) már ismert elváltozásokon és rákmegelőző állapotokon (leukoplakia, erythroplasia, zuzmó, nyálkahártya alatti fibrózis, Fanconi-anaemia) alakul ki.

A szájüreg rákja kiindulhat az arc nyálkahártyájából, a kemény szájpadlásból, a nyelv elülső részéből, az ajkakból, a fogíny nyálkahártyájából, a retromoláris trigonból és a kisebb nyálmirigyekből.

A szájüreg rosszindulatú daganatai, mik a tünetei?

Klinikailag szemcseszerű, lapos, mamlaszerű vagy vegetáló, fehéres vagy hiperémiás, gyakran fekélyes, fájdalmas, könnyen vérző elváltozás megjelenésével nyilvánulhat meg, amely nem gyógyul spontán, nyugalmi fájdalmat, nyelési fájdalmat és/ vagy rágás, esetenként fülbe sugárzó, nyelési, rágási és beszédartikulációs nehézség.

Az ebben a betegségben szenvedő betegek fokozatosan egyre nehezebben táplálkozhatnak, lefogyhatnak és legyengülhetnek.

Más esetekben a daganat közvetlenül laterocervicalis nyirokcsomó duzzanatként nyilvánulhat meg, azaz a nyaki oldalsó régióban nehezen tapintható, az alatta lévő síkban nem túl mozgékony, ép bőrrel, növekvő térfogatú, regionális nyirokcsomók kifejeződéseként. metasztatizálódás.

Kit érint ez?

A férfiaknál volt a legvalószínűbb ez a daganat, de a mai napig hasonló az előfordulás a férfiak és a nők között a nők alkohol- és dohányfogyasztásának arányos növekedése miatt.

Az átlagos megjelenési életkor 50-60 év körül van.

A szájüregi daganatok kialakulására hajlamosító kockázati tényezők a következők:

• cigaretták, szivarok, pipák és bizonyos típusú „saját készítésű” cigaretták elszívása; a dohányban található rákkeltő anyagok magas koncentrációja nagyon káros, és visszafordíthatatlanul károsítja a szájnyálkahártya sejtjeit;
• túlzott alkoholfogyasztás: az alkoholfogyasztóknak hatszor nagyobb a kockázata, mint a nem ivóknak.

Szinergikus hatásuk jól ismert, és a szájüregi rák kialakulásának kockázatát akár 80-szorosára növeli.

Az alkoholizmus és a dohányzás mellett egy másik fontos etiopatogén tényező a fogászati ​​anomáliákból származó mikrotrauma, a rosszul megőrzött vagy megváltozott fogsor vagy protézis (időseknél gyakori).

A HPV szájüregi karcinómák kis hányada (<5%) a krónikus papilloma vírus fertőzéshez kapcsolódik, amely vírus nagy onkogén erejű.

Ugyanakkor igaz, hogy a szájüregi rákos betegek 25%-a nem iszik és nem dohányzik.

Szájdaganatok – a diagnózis

A diagnózis felállításához elengedhetetlen az alapos anamnesztikus gyűjtés és az alapos fül-orr-gégészeti objektív vizsgálat.

Gyakran a fogorvos küldi el a pácienst a szakorvoshoz a további vizsgálatra érdemes gyanús elváltozások felderítése érdekében.

A lézió biopsziája a diagnózis döntő eleme; gyakran ambulánsan, helyi érzéstelenítés alkalmazása után végzik.

A biopszia célja makroszkóposan gyanús anyag vétele, amelyet azután az anatóm-patológus elemzi és tanulmányoz.

A leggyakoribb hisztotípus kétségtelenül a laphámsejtes karcinóma in situ vagy infiltráló.

Kezelések

A klinikai stádium, azaz a daganat loko-regionális és távoli kiterjedése alapján az esetet kollegiálisan megvitatják onkológus kollégákkal, radiológusokkal, sugárterapeutákkal és anatóm-patológusokkal, hogy a legjobb kezelési lehetőségeket javasolják a páciensnek.

A műtét a választott kezelés, különösen korlátozott méretű daganatok esetén.

Műtét, amelyet a fül-orr-gégész végez (fej és nyak sebész), a daganat radikális eltávolítása, esetleges rekonstrukció más helyről vett lebenyekkel, valamint a laterocervicalis nyirokcsomók egy- vagy kétoldali kiürítése.

A műtéti kezelést a végső szövettani vizsgálattól függően sugárkezelés vagy egyidejű sugárkemoterápia követheti.

Melyek az eredmények?

A daganat helyétől és kezdeti kiterjedésétől függően az általános betegségkontroll arány 65% ​​körül van, a szélsőségek pedig a kis ajakdaganatok 95%-ától a nyelv vagy a retromoláris trigon nagy daganataiig 20%-ig terjednek.

A loko-regionális kontroll valószínűsége a nyirokcsomó-metasztázisok meglététől vagy hiányától és mértékétől függően változik.

Hogyan lehet megelőzni ezt a patológiát?

E daganatok megelőzése magában foglalja a dohányzástól és az alkoholfogyasztástól való tartózkodást, valamint egy szűrőprogramot, amelyben a fül-orr-gégész és a fogorvos a referenciaszám.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Neuroendokrin daganatok: áttekintés

Jóindulatú májdaganatok: Angiomát, fokális csomós hiperpláziát, adenomát és cisztákat fedezünk fel

A vastag- és végbél daganatai: Felfedeztük a vastag- és végbélrákot

A mellékvese daganatai: amikor az onkológiai komponens csatlakozik az endokrin komponenshez

Agydaganatok: tünetek, osztályozás, diagnózis és kezelés

Mi a daganatok perkután termoablációja és hogyan működik?

Kolorektális reszekció: Milyen esetekben szükséges a vastagbél traktus eltávolítása

Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis

Az endothel szövetek daganatai: Kaposi-szarkóma

Gasztrointesztinális stromális tumor (GIST)

Fiatalkori gasztrointesztinális polipózis: okok, tünetek, diagnózis, terápia

Az emésztőrendszer betegségei: Gastrointestinalis stroma tumorok (GIST)

Forrás:

Humanitas