Csontdaganatok: mik ezek?

By Cristiano Antonino On 5. július 2023.

Beszéljünk a csontdaganatokról. Mint testünk minden szövetét, még a test támogatásához, az izmok működéséhez és a létfontosságú szervek védelméhez elengedhetetlen csontokat is normális életciklussal jellemezhető sejtek alkotják.

Előfordulhat, hogy abnormális és túlzott elszaporodásuk daganatok kialakulásához vezet, amelyek csomók vagy tömegek formájában jelenhetnek meg.

Még a csontok is jó- vagy rosszindulatú daganatok színhelyévé válhatnak, a proliferáció természetétől függően.

Általában a csontdaganat besorolása közvetlenül függ a rosszindulatú daganat mértékétől és a kiváltó októl.

A csontdaganatok jóindulatúra és rosszindulatúra oszthatók

Primer csontdaganatnak nevezzük azokat, amelyek közvetlenül a csontszövet sejtjeiből származnak, míg a más helyeken elsődleges daganatok metasztázisaiként fellépő daganatok másodlagosak.

Végül a csontrákról azt mondják, hogy visszatérő, ha az eredeti daganat kezelése után kiújul.

Általában az elsődleges csontrák nagyon ritka rosszindulatú daganat.

A leggyakoribb forma továbbra is a metasztatikus, amely más daganatok jelenlétének eredménye a szervezetben.

Emlékeztetni kell arra, hogy még a vérképzés (vérsejtek termelése) egyes fázisaiért felelős csontvelő is áteshet olyan daganatokon, amelyek módosíthatják a környező csont szerkezetét.

A csontdaganatok típusai

A csontdaganatok különböző típusai vannak, amelyek a tömegek jóindulatú vagy rosszindulatú jellege szerint osztályozhatók.

Általánosságban elmondható, hogy még ha a fiatal populációt gyakrabban érinti is ez a típusú daganat, mint a felnőtteket, az utóbbiak ritkán rosszindulatúak, és szinte mindig jóindulatúak.

Felnőtteknél a csontrák gyakran rosszindulatú és áttétes.

Ezek jóindulatú csontdaganatok:

Osteochondroma, amely főleg serdülőket és fiatalokat érint a csontnövekedési fázisban. Úgy tűnik, ez a fő oka annak, hogy ez a típusú daganat leginkább az úgynevezett hosszú csontok végeit érinti, azaz a felső és alsó végtagok (combcsont, sípcsont, humerus) növekedésében.
Az osteoclastoma az alsó végtagok hosszú csontjainak végeit is érinti. Ritkábban a csukló, a kar és a medence érintett. Elsősorban a fiatal nőket érinti.
Az enchondroma egy daganatos tömeg a csontvelő porcában. Valódi ciszta képződik a kéz, a humerus, a combcsont és a sípcsont csontjain. Előfordulása a gyermekek és serdülők körében a legmagasabb, de bármely életkorban kialakulhat.
Egykamarás, nem csontosodó fibroma. Ez egy daganat ciszta kialakulása, különösen az alsó végtagokban.
A rostos diszplázia egy genetikai mutáció eredménye, amely a csont helyett rostos szövet kialakulásához vezet. A csontok törékenyebbé válnak, és könnyebben és gyakrabban törnek. Főleg a koponyát és az alsó vagy felső végtagokat érinti.

A jóindulatú csontdaganatok mellett rosszindulatúak is vannak:

Az osteosarcoma a leggyakoribb elsődleges rosszindulatú csontdaganat. A test bármely csontjában megtalálható, de leggyakrabban a combcsontban és a sípcsontban fordul elő. Nagyon gyorsan növekszik és korán metasztázisokat hoz létre, ezért a lehető leghamarabbi diagnózist és kezelést igényli.
A chondroszarkómának van egy lényeges különbsége az osteosarcomától. Míg az utóbbi közvetlenül a csontsejtekből származik, a chondrosarcoma a porcból származik, és jellemző a felnőtt és az előrehaladott életkorra.
A Ewing-szarkóma egy elsődleges csontdaganat, amely nagyon gyakori a serdülők és fiatal felnőttek körében. Elsősorban az alsó és felső végtagok hosszú csontjait, a medencét, a kulcscsontokat és a bordákat érinti.

A rosszindulatú csontdaganatok más helyekről származó metasztázisok expressziója

Másodlagos vagy áttétes rákoknak nevezett rákok, amelyek leggyakrabban adnak áttétet a csontokban, a mellrák, a prosztatarák, a tüdőrák, a veserák, a pajzsmirigyrák és a myeloma multiplex (a csontvelőt érintő rosszindulatú daganat).

Tünetek

A csontrákhoz kapcsolódó tünetek aszerint változnak, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú-e, és súlyosságától függően.

A jóindulatú daganatok többnyire tünetmentesek, de néha vannak olyan felismerhető megnyilvánulások, mint a kis dudorok és a csontödéma, amelyek fájdalmassá válhatnak.

Egyéb tünetek közé tartozik a bizsergés és zsibbadás, amelyet az ideget összenyomó tömeg okoz.

Óvatosan kell eljárni, mert a jóindulatú daganatok rosszindulatúvá fejlődhetnek.

Ha a daganat rosszindulatú, a tünetek nyilvánvalóbbak lehetnek:

Fájdalom az érintett csontokban. Kezdetben alkalmanként kellemetlen, de idővel nagyon erőssé és állandóvá válik, egészen addig, amíg éjszaka és nyugalomban is fennáll.
A csontok hajlamosak a kóros törésre, mert gyengülnek és könnyebben törnek.
Helyi ödéma, általában a tömeg közelében.
Nem specifikus tünetek, mint például láz, éjszakai izzadás, nagymértékű és indokolatlan fogyás, valamint állandó fáradtság és kimerültség érzése.

Az egyéb anatómiai területekről származó metasztázisok jelenléte a leggyakoribb rosszindulatú csontmegnyilvánulás.

Míg a nőknél a metasztázisok főként emlő- vagy tüdőrákból származnak, addig férfiaknál a prosztata a fő felelős.

A metasztázisok kis mértékben származhatnak vese-, pajzsmirigy-, bőr- és méhrákból. Az egyéb helyekről származó áttétek által leggyakrabban a koponya, a törzs és a végtagok csontjait érintik.

A csontdaganatok okai

A neoplazmákat, beleértve a csontdaganatokat is, többszörös genetikai elváltozások okozzák, amelyek a sejtosztódást és -érést szabályozó mechanizmusok fokozatos meghibásodásához vezetnek.

A sejtek szabályozatlan módon növekednek, csomókba gyűlve, amelyek tumortömegeket alkotnak.

Az orvostársadalom folyamatosan tanulmányozza a rákos okokat, nem csak a csontrák esetében.

A genetikai változásokat befolyásoló egyértelmű és pontos okokat még nem azonosították, de az érintett betegek megfigyelése alapján sikerült összeállítani a főbb kockázati tényezők listáját.

A csontrák kialakulhat örökletes vagy genetikai okok miatt, vagy olyan veleszületett patológiák miatt, mint a Maffucci-szindróma (csontdeformitásokkal jellemezhető váz- és bőrbetegség, amely többszörös szabálytalan alakú, sötét színű angiomákkal vagy ritkábban lymphangiomákkal társul).

A – a környezetben jelenlévő vagy a rák egyéb formáinak kezeléséből származó – radioaktív forrásoknak való hosszan tartó expozíció szintén hajlamosabbá teszi az alanyt a betegség kialakulására.

A gyakori törések és csontsérülések olyan mértékben gyengíthetik ezt a szövetet, hogy könnyebbé válik a csontrák kialakulása.

Lehetséges, hogy a csontok gyors növekedése kockázati tényező, ezért elsősorban a gyerekeket és fiatalokat érinti ez a ráktípus.

A diagnózis

A daganat diagnózisa szükséges a rosszindulatú daganat stádiumának és előrehaladásának mértékének értékeléséhez.

A megfelelő vizsgálatokkal és diagnosztikai vizsgálatokkal kombinált gondos megfigyelés rávilágít a daganat tömegére, a kóros sejtek szaporodási kapacitására és sebességére, valamint a metasztázisok lehetséges jelenlétére.

A csontrák tanulmányozása során az anamnézis elengedhetetlen.

Nagyon részletesnek kell lennie, gondosan össze kell gyűjtenie a beteg tüneteit és kórtörténetét.

Valójában nem ritka, hogy a daganatos tüneteket összekeverik más patológiákkal, vagy fordítva.

A fizikális vizsgálat során az orvos szövettani vizsgálatot végez a betegen.

Vér- és vizeletvizsgálatokat írnak elő, amelyek hasznosak az egészséges egyénben nem előforduló rendellenességek kiemelésére.

Ezt követően a vizsgálat elmélyítésére és annak megfigyelésére, hogy mely anatómiai területek érintettek, különféle diagnosztikai képalkotó technikákat alkalmaznak.

A röntgensugarak csontrendellenességeket és -kinövéseket mutatnak, de nem különösebben segítik annak meghatározását, hogy a daganat jó- vagy rosszindulatú-e.

A CT-vizsgálatok és az MRI-k további információkat nyújtanak a daganat helyéről és méretéről.

A pozitronemissziós tomográfia (PET) a daganat helyének vizsgálatára és a tömeganyagcsere értékelésére szolgál.

A kezelésekre adott válasz értékelésére is hasznos.

A csontvizsgálatot részesítik előnyben, ha a teljes csontváz képét szeretné megnézni, hogy megtudja, van-e több lokalizált daganat és csontmetasztázis.

A legmélyebb, de egyben leginvazívabb vizsgálat a biopszia.

A tumortömeghez tartozó egyes sejteket (tűvel vagy sebészeti beavatkozással) levesszük, majd laboratóriumi elemzésre.

Helyi vagy általános érzéstelenítésben végezve információkat nyújt a sejtösszetételről, azok eredetéről és evolúciójáról.

A biopszia azt is jelzi, hogy a rák rosszindulatú vagy jóindulatú-e, és a differenciálódás mely szakaszában van.

Csontdaganatok kezelése és megelőzése

A csontrák legmegfelelőbb kezelésének kiválasztása annak elsődleges vagy másodlagos jellegétől, rosszindulatúságának mértékétől, elhelyezkedésétől és az érintett csontok számától függ.

Hogyan kezeljük a jóindulatú csontdaganatokat

A jóindulatú csontdaganatokat általában nem kezelik.

A csomók sebészeti terápiával eltávolíthatók, ha túl nagyok és fájdalmasak.

Még akkor is, ha a prognózis legtöbbször pozitív, fontos az állandó onkológiai ellenőrzés, mivel a jóindulatú daganat rosszindulatúvá alakulhat.

Hogyan kezeljük a rosszindulatú csontdaganatokat

A rosszindulatú daganatok három különböző beavatkozási megközelítést igényelnek a stádium, a tünetek intenzitása és a metasztázisok jelenléte alapján.

A tumor tömegének műtéti eltávolítása akkor várható, ha a daganat kicsi és kedvező anatómiai területen helyezkedik el.

Ha a daganatos tömeggel együtt az egészséges csont egy részét is eltávolítják, azonos funkciójú fémprotézist ültetnek be, vagy egy donor egészséges szövetet vesznek el.

A rosszindulatú csontdaganatok sugárterápiával kezelhetők.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Az ionizáló röntgensugarak elpusztítják a beteg sejteket, megőrzik az egészségeseket és enyhítik a tüneteket.

Neoadjuváns sugárkezelésről beszélünk, ha műtéti eltávolítás előtt, illetve adjuváns sugárkezelésről, ha a műtét után kerül sor.

Hasonlóképpen, a kemoterápia magában foglalja a rákos sejtek gyors és ellenőrizetlen szaporodásának blokkolását célzó gyógyszerek beadását.

Kiegészítő kezelés lehet a műtéthez, amelyet mind a preoperatív szakaszban (neoadjuváns kemoterápia, a daganat méretének csökkentésére és eltávolításának megkönnyítésére), mind azt követően (adjuváns kemoterápia, műtét után végezzük, hogy megszüntetjük a maradék tumorsejtek).

Ez a leggyakrabban használt technika metasztázisos daganatok kezelésére. A kemoterápiás gyógyszereket általában orálisan vagy parenterálisan adják be, hatékonyságuktól és kockázati profiljuktól függően.

A rosszindulatú daganatokat gyakran rossz prognózis terheli. A diagnózis és a kezelés időszerűsége nagyon fontos.

A folyamatos szűrés ma is az egyetlen megelőző módszer, nemcsak ebben a daganatkategóriában, hanem az onkológiai gyógyászatban is.