Pitvarfibrilláció: tünetek, amelyekre figyelni kell
A pitvarfibrilláció a lakosság leggyakoribb aritmiája, és gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik
A betegségben szenvedő betegek többsége 65 év feletti, a férfiak nagyobb arányban érintettek, mint a nők.
Ennek a betegségnek a kialakulása nagyon negatív hatással lehet a betegek életminőségére.
Mi a pitvarfibrilláció?
Ez az aritmia szívpatológia, és akkor fordul elő, ha a pitvari tevékenység szabálytalan és szervezetlen, és az összehúzódások a normálisnál nagyobb arányban fordulnak elő (szívfibrilláció).
Ennek a rendellenességnek a hátterében a szív elektromos hibája áll, amely a pitvarok „rövidzárlatát” okozza.
A kóros elektromos impulzusok akár 300 ütés/perc frekvenciát is elérhetnek, és az esetek túlnyomó többségében a pulmonalis vénákban található szívsejtekből származnak.
Ez nagyon igaz a paroxizmális pitvarfibrilláció esetén.
Normális esetben az elektromos jel a jobb pitvarban található sinoatriális csomópontból származik: innen a jel a bal pitvarba jut, a pitvar összehúzódik, az impulzus áthalad a pitvarkamrai csomóponton (egyfajta gát a pitvarok és a kamrák között) és az elektromos impulzus ezután átjut a kamrákba.
Ezek viszont összehúzódnak és vért pumpálnak a test többi részébe.
A pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél az történik, hogy a szív felső részének (a pitvarok) összehúzódása aritmiás, nagyon gyors, és nincs szinkronban az alsó részével (a kamrák).
A pitvarfibrilláció három típusa
Klinikai szempontból a pitvarfibrilláció három típusa különböztethető meg: paroxizmális, perzisztens és állandó.
Paroxizmális pitvarfibrillációról akkor beszélünk, ha szórványos és csak néhány órán át tartó epizódok jelentkeznek, és egy héten belül megszűnnek.
Ezt a rendellenességet szakemberrel kell kezelni és ellenőrizni, hogy megelőzze a súlyosbodását.
Valójában a perzisztens a pitvarfibrilláció következő szakasza: egy olyan fibrilláció, amely több mint 7 napig tart, és amelynek megszakításához beavatkozásra van szükség, mert nem regresál önállóan.
Végül az állandó pitvarfibrilláció az a forma, amelyről úgy ítélik meg, hogy már nem reverzibilis.
A pitvarfibrilláció tünetei
A pitvarfibrillációban szenvedő betegek általában szabálytalan, gyakran felgyorsult szívverést (aritmiás szívverést) tapasztalnak; légszomjat (dyspnoét) és gyengeségérzetet is tapasztalhatnak.
A tünetek epizodikusak lehetnek, vagy gyakrabban fordulhatnak elő fizikai erőfeszítés során. Néhány esetben azonban, amelyek nem olyan ritkák, a pitvarfibrilláció tünetmentes.
Ezek az esetek nagyon kényesek, mert a beteg nem érez semmilyen figyelmeztető jelzést, minden kezelés késik, és a szív funkcionális kapacitása csökkenhet, valamint megnő a perifériás embóliás jelenségek kockázata.
Valójában a pitvarfibrilláció jelentősen megnöveli a thromboticus események kockázatát: a pitvarok mechanikai mozdulatlansága kedvezhet az agyi keringést elérő, agyi ischaemiát és stroke-ot okozó vérrögök kialakulásának.
Pitvarfibrilláció: kockázati tényezők
Bizonyos körülmények elősegíthetik az aritmia ezen formájának kialakulását, például:
- artériás hipertónia;
- miokardiális infarktus;
- szív elégtelenség;
- cukorbetegség;
- billentyűpatológiák;
- szívsebészeti beavatkozások eredményei;
- pajzsmirigy- vagy tüdőpatológiák.
Ezenkívül egyes tanulmányok lehetséges összefüggést azonosítottak a pitvarfibrilláció és a gastrooesophagealis patológiák között.
Az alvási apnoe szindróma erős összefüggésben áll a szívritmuszavarokkal, különösen a fibrillációval.
Vizsgálatok a diagnózishoz
Szabálytalan szívverés esetén érdemes kardiológushoz vagy aritmológushoz fordulni, aki egy sor vizsgálat elvégzésére hívja fel a pácienst.
A diagnózis választott vizsgálata az elektrokardiogram.
A korai diagnózis elengedhetetlen a beteg szív- és érrendszeri egészségének megőrzéséhez.
Az ellenőrizetlen fibrilláció szívelégtelenséghez vezethet, és növelheti a stroke kockázatát.
Minden fibrillációban szenvedő betegnek rendelkeznie kell egy 24 órás EKG-holterrel, amely a pitvarfibrilláció „terhének”, azaz a napi epizódok teljes időtartamának felmérésére szolgál.
A holter meg tudja állapítani, hogy a pitvarfibrilláció jön és megy, vagy mindig jelen van.
Ezzel a műszerrel a pitvari extrasystole jelenlétét is meg lehet erősíteni, ami a legtöbb esetben a fibrillációt kiváltó tényező: ezért ezeknek az extrasystoláknak az azonosítása alapvető fontosságú.
Egy másik értékelhető eszköz a „hurokrögzítőnek” vagy eseményrögzítőnek is nevezett mikrochip beültetése a bőr alatti szövetbe.
Körülbelül 4 évig működő akkumulátorral rendelkezik, és minden aritmiás esemény rögzítésére szolgál (mintha egy folyamatos Holter lenne).
Ez egy kicsi, 3 cm hosszú és 0.5 mm széles és vastag készülék.
A normális szívritmus fenntartásának leghatékonyabb módja a fibrilláció kezelésére szolgáló transzkatéteres abláció.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Pitvarfibrilláció: okok, tünetek és kezelés
Szívritmuszavarral kapcsolatos vészhelyzetek: az amerikai mentők tapasztalatai
Születés előtti patológiák, veleszületett szívhibák: pulmonalis atresia
Szívleállás vészhelyzetek kezelése
Palpitáció: mi okozza és mit kell tenni
A J-görbe elmélete a magas vérnyomásban: Egy igazán veszélyes görbe
Miért kell a gyerekeknek megtanulniuk az újraélesztést: Kardiopulmonális újraélesztés iskolás korban
Mi a különbség a felnőtt és a csecsemő CPR között
Hosszú QT-szindróma: okok, diagnózis, értékek, kezelés, gyógyszeres kezelés
Mi az a Takotsubo Cardiomyopathia (Broken Heart Syndrome)?
A páciens EKG-ja: Hogyan olvassunk le egy elektrokardiogramot egyszerű módon
Stresszterheléses teszt, amely kamrai aritmiákat okoz LQT intervallumú egyénekben
CPR és neonatológia: Cardiopulmonalis újraélesztés az újszülöttben
Elsősegélynyújtás: Hogyan kezeljük a fulladásos babát
Hogyan határozzák meg az egészségügyi szolgáltatók, hogy Ön valóban eszméletlen-e?
Agyrázkódás: mi ez, mit kell tenni, következmények, felépülési idő
AMBU: A mechanikus szellőztetés hatása a CPR hatékonyságára
Defibrillátor: mi ez, hogyan működik, ár, feszültség, kézi és külső
A páciens EKG-ja: Hogyan olvassunk le egy elektrokardiogramot egyszerű módon
Vészhelyzet, a ZOLL-túra elindul. Első állomás, Intervol: Gabriele önkéntes mesél nekünk
A defibrillátor megfelelő karbantartása a maximális hatékonyság érdekében
Elsősegélynyújtás: A zavartság okai és kezelése
Tudja, mit kell tennie gyermek vagy felnőtt fulladása esetén
Fulladás gyerekek: mit kell tenni 5-6 perc alatt?
Mi a fulladás? Okok, kezelés és megelőzés
Légzészavart okozó manőverek – fulladásgátló csecsemőknél
Újraélesztési manőverek: Szívmasszázs gyermekeken
Az újraélesztés 5 alapvető lépése: Felnőttek, gyermekek és csecsemők újraélesztése