Szívritmuszavarral kapcsolatos vészhelyzetek: az amerikai mentők tapasztalatai

By Cristiano Antonino On 2. november 2022.

Ismerje meg, hogyan azonosítják, kezelik és gondozzák a szívritmuszavarban szenvedő betegeket az amerikai mentőszolgálatok és mentősök

A szívritmuszavar, más néven aritmia, akkor fordul elő, ha probléma van a szívverés ütemével vagy ritmusával

Szívritmuszavar során a szív túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver.

Ha a szív túl gyorsan ver, azt tachycardiának, ha pedig túl lassan ver, bradycardiának nevezik.

Az aritmiát a szívszövetben vagy a szívverést szabályozó elektromos jelekben bekövetkező változások okozzák.

Ezek a változások betegség, sérülés vagy genetika miatt következhetnek be.

MINŐSÉGI AED? LÁTOGATSON MEG A ZOLL BÓDJÁT A VÉSZKIÁLLÍTÁSON

Sok esetben az aritmiában szenvedő betegek nem tapasztalnak tüneteket.

Más esetekben azonban szabálytalan szívverést, ájulást, szédülést vagy légzési nehézséget érezhet.

Az aritmia emberek millióit érinti, és jelentős morbiditással jár. A pitvarfibrilláció vagy az AFib az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, és ma körülbelül 2.3 millió embert érint az Egyesült Államokban.

A szívritmuszavarokról: Mi az aritmia?

A szívritmuszavar, más néven aritmia, olyan állapotok csoportja, amelyekben a szívverés szabálytalan, túl gyors vagy túl lassú.

Ha a beteg szívverése meghaladja a 100 ütést percenként, ezt tachycardiának nevezik.

Ha a beteg szívverése percenként 60-nál kevesebb, ezt bradycardiának nevezik.

Az aritmia tünetei, ha jelen vannak, lehetnek szívdobogásérzés vagy szünet érzete a szívverések között.

Súlyosabb esetekben szédülés, ájulás, légszomj vagy mellkasi fájdalom jelentkezhet.

Hordágyak, TÜDŐSZELLŐZŐK, SZÉKEK: SPENCER TERMÉKEK KETTŐS BÓDON A VÉSZHELYZETI EXPO-n

Míg az aritmia legtöbb típusa nem súlyos, bizonyos formák hajlamosítanak egy személyt olyan szövődményekre, mint a stroke vagy a szívelégtelenség.

Mások akár hirtelen halált is okozhatnak.

Szívritmuszavarok, ahol az aritmia négy fő típusa van:

A bradyarrhythmia, más néven bradycardia, lassú szívverés. Felnőttek esetében a bradycardiát gyakran 60 ütés/percnél lassabb pulzusszámként határozzák meg, bár egyes tanulmányok percenként 50 ütésnél kevesebb pulzusszámot használnak. Néhány embernek, különösen a fiataloknak vagy fizikailag fitteknek, általában lassú lehet a szívverése. Keresse fel kezelőorvosát, hogy eldöntse, megfelelő-e a lassú pulzusszám az Ön számára.
A korai vagy extra szívverés az aritmia leggyakoribb formája. Ez a fajta aritmia akkor fordul elő, amikor a szívverés jele korán érkezik. Úgy érezheti, hogy a szíve megremegett, vagy kihagyott egy ütemet. Az idő előtti vagy extra szívverés rövid szünetet hoz létre, amelyet erősebb szívverés követ, amikor a szív visszatér rendes ritmusához. Gyakran nincsenek tünetei a korai vagy extra szívverésnek. A korai szívritmus leggyakrabban természetesen fordul elő, de összefüggésbe hozható koffein- és nikotinfogyasztással vagy stresszel. Általában nincs szükség kezelésre.
Szupraventrikuláris aritmia. Az aritmia ezen formái a szív felső kamráiban, az úgynevezett pitvarban, vagy az alsó kamrák kapujában kezdődnek. A szupraventrikuláris aritmiák gyors szívverést vagy tachycardiát eredményeznek. Tachycardia akkor fordul elő, amikor a szív nyugalmi állapotban meghaladja a 100 ütést percenként. Ez a gyors ütem néha egyenetlen szívritmussal párosul.

A supraventrikuláris aritmiáknak számos formája létezik, beleértve:

A) Pitvarfibrilláció (AFib). Ez az aritmia egyik leggyakoribb típusa. A szív percenként több mint 400 ütéssel tud száguldani.

B) Pitvari lebegés. A pitvari lebegés percenként 250-350-szeres verést okozhat a felső kamrákban. A jel, amely a felső kamrák dobását utasítja, megszakadhat, ha sérült szövettel, például heggel találkozik. A jel alternatív útvonalat találhat, létrehozva egy hurkot, amely a felső kamra ismétlődő verését okozza. A pitvarfibrillációhoz hasonlóan néhány, de nem mindegyik jel eljut az alsó kamrákba. Ennek eredményeként a felső és az alsó kamrák eltérő ütemben vernek.

C) Paroxizmális supraventricularis tachycardia (PSVT). A PSVT-ben az elektromos jelek, amelyek a felső kamrákban kezdődnek, és az alsó kamrákba jutnak, extra szívverést okoznak. Az aritmia hirtelen kezdődik és ér véget. Erőteljes fizikai tevékenység során fordulhat elő. Általában nem veszélyes, és fiataloknál fordul elő.

Kamrai aritmia. Ezek az aritmiák a szív alsó kamráiban kezdődnek. Nagyon veszélyesek lehetnek, és általában azonnali orvosi ellátást igényelnek.

A) A kamrai tachycardia a kamrák gyors, rendszeres verése, amely csak néhány másodpercig vagy sokkal tovább tarthat. A kamrai tachycardia néhány üteme gyakran nem okoz problémát. A néhány másodpercnél tovább tartó epizódok azonban veszélyesek lehetnek. A kamrai tachycardia súlyosabb szívritmuszavarokká alakulhat, mint például kamrai fibrilláció vagy v-fib.

B) Kamrafibrilláció (V-fib) akkor fordul elő, ha az elektromos jelek rendezetlensége miatt a kamrák remegni kezdenek a normál pumpálás helyett. Ha a kamrák nem pumpálnak vért a testbe, hirtelen szívleállás és halál következhet be néhány percen belül.

C) A Torsades de pointes a kamrafibrilláció egy fajtája, amely hosszú QT-szindrómában, a szív elektromos rendszerének ritka rendellenességében szenvedő betegeknél alakul ki. A Torsades de pointes gyors szívverést okoz, ami korlátozza az oxigénben gazdag véráramlást. Az oxigénhiány hirtelen ájulást okozhat. A torsades de pointes rövid epizódjai (kevesebb, mint 1 perc) gyakran feloldódnak, így a beteg visszanyeri az eszméletét. Ha az epizód hosszabb ideig tart, az VFib-hez és súlyos szövődményekhez vezethet.

A pitvarfibrilláció és a normál vagy abnormális pulzusritmus fogalma, mint szívbetegség, mint emberi szerv egészséges és egészségtelen EKG-monitorozással 3D-s illusztrációs stílusban.

Hogyan diagnosztizálják az aritmiákat?

Ha szívritmuszavarra utaló tüneteket észlel, azonnal kérjen időpontot kardiológushoz.

A tünetek értékelése után a kardiológus számos diagnosztikai vizsgálatot végezhet, beleértve:

Elektrokardiogram (EKG vagy EKG): A szívizomban áthaladó elektromos impulzusok képe.
Stresszteszt: A testmozgással kezdődő vagy súlyosbodó aritmiák rögzítésére szolgáló teszt.
Echokardiogram: Az ultrahang olyan típusa, amely a szív képét nyújtja annak meghatározására, hogy van-e szívizom vagy billentyűbetegség.
Szívkatéterezés: Helyi érzéstelenítő segítségével egy katétert (kicsi, üreges, hajlékony csövet) helyeznek be a véredénybe, és a szívhez vezetik, így röntgenfelvételek készíthetők az artériákról, a szívüregekről és a billentyűkről, hogy megmutassák, mennyire jól működik. a szívizom és a billentyűk működnek.
Elektrofiziológiai tanulmány (EPS): Egy speciális szívkatéterezés, amely értékeli a szív elektromos rendszerét.
Dönthető asztal teszt: Ez a teszt percről percre rögzíti a vérnyomását és a pulzusszámát, miközben Ön olyan asztalon fekszik, amely megdöntve értékeli állapotát, amikor pozíciót vált.

Kardioprotekció és szív -újraélesztés? LÁTOGASSA MEG AZ EMD112 BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -N MOST, hogy többet tudjon meg

A szívritmuszavarok (aritmia) kockázati tényezői

A következő tényezők növelhetik az aritmia kockázatát:

Életkor: Az aritmia esélye az életkor előrehaladtával nő, részben a szívszövet változásai és a szív túlórázása miatt. Az idősebbeknél nagyobb valószínűséggel vannak olyan egészségügyi állapotok, beleértve a szívbetegségeket is, amelyek növelik az aritmia kockázatát.
Környezet: A légszennyező anyagoknak, különösen a részecskéknek és a gázoknak való kitettség az aritmia rövid távú kockázatához kapcsolódik.
Családi anamnézis és genetika: Ha szülőjének vagy más közeli hozzátartozójának szívritmuszavara volt, megnőhet az aritmia kockázata. Ezenkívül egyes örökletes típusú szívbetegségek növelhetik az aritmia kockázatát.
Életmódbeli szokások: A szívritmuszavar kockázata magasabb lehet bizonyos életmódbeli szokások miatt, beleértve: alkoholfogyasztás, dohányzás, illegális kábítószerek, például kokain vagy amfetaminok használata
Faj vagy etnikai hovatartozás: A tanulmányok azt sugallják, hogy a kaukázusi amerikaiaknak nagyobb valószínűséggel fordulnak elő szívritmuszavarok bizonyos formái, mint az afroamerikaiakban, mint például a pitvarfibrilláció.
Szex: A vizsgálatok azt sugallják, hogy a férfiaknál nagyobb valószínűséggel fordul elő pitvarfibrilláció, mint a nőknél. Úgy tűnik azonban, hogy bizonyos gyógyszereket szedő nőknél nagyobb a kockázata bizonyos típusú aritmiáknak.
Sebészet: Nagyobb lehet a pitvarlebegés kialakulásának kockázata a szívet, tüdőt vagy nyelőcsövet érintő műtét utáni első napokban és hetekben.
Egyéb egészségügyi állapotok: Az aritmiák gyakoribbak azoknál az embereknél, akiknek betegségei vagy állapotai gyengítik a szívet, de sok állapot növelheti az aritmia kockázatát. Ezek tartalmazzák:

A) Aneurizmák

B) Autoimmun betegségek, például rheumatoid arthritis és lupus

C) Cardiomyopathia

D) Cukorbetegség

F) Táplálkozási zavarok, például bulimia és anorexia

G) Szívinfarktus

H) Szívgyulladás

I) Szívelégtelenség

L) Túl vastag vagy merev szívszövet, vagy nem alakult ki normálisan.

M) Magas vérnyomás

N) Vírusfertőzések, például influenza vagy COVID-19.

O) Vesebetegség

P) Szivárgó vagy beszűkült szívbillentyűk

Q) Alacsony vércukorszint

R) Tüdőbetegségek

S) Mozgásszervi betegségek

T) Elhízás

U) Pajzsmirigy túlműködés vagy alulműködés

V) Szepszis

Z) Alvási apnoe

Hogyan lehet megelőzni az aritmiát

Sok aritmia nem súlyos állapot, és megelőzhető az ismert kiváltó tényezők elkerülésével, beleértve:

Bizonyos érzelmek, például szorongás, stressz, pánik és félelem
Túl sok koffein
Nikotin a cigarettából vagy az e-cigarettából
Illegális drogok, például kokain
Fogyókúrás tabletták
Fokozott testmozgás
Láz

Jelek és tünetek Aritmia (szívritmuszavarok)

Az aritmia nem okozhat észrevehető tüneteket.

Ha tünetek jelentkeznek, ezek a következők lehetnek:

Palpitáció: Kihagyott szívverés, csapkodás, „flip-flop” érzés, vagy olyan érzés, hogy a szív „fut”.
Dübörgés a mellkasban
Szédülés vagy szédülés
Légszomj
Mellkasi kényelmetlenség
Gyengeség vagy fáradtság (nagyon fáradtság érzése)

Ha aritmia tünetei vannak, kövesse nyomon, mikor és milyen gyakran fordulnak elő, hogy segítsen orvosának diagnosztizálni és kezelni az Ön állapotát.

Ha nem kezelik, az aritmia életveszélyes szövődményekhez vezethet, mint például stroke, szívelégtelenség vagy hirtelen szívmegállás.

Mikor kell hívni a segélyhívó számot aritmia esetén

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Mariani Fratelli Expo 720×90 oldalsó logó

Ha olyan rendellenes szívverést tapasztal, amely néhány percen belül nem normalizálódik, vagy tünetei súlyosbodnak, hívja orvosát.

Azonnal hívja a segélyhívó számot, ha az alábbi tünetek bármelyikét észleli:

Fájdalom vagy nyomás a mellkas közepén, amely néhány percnél tovább tart
Fájdalom, amely átterjed az állkapcsára, nyak, karok, hát vagy has
Hányinger
Hideg verejték
Lelógó arc
A kar gyengesége
Probléma a beszéddel

Hogyan kezelik az aritmiákat?

A legtöbb szívritmuszavar kezelhető. A kezelések a következőket foglalhatják magukban:

Az egészséges életmód megváltoztatása: Kezelőorvosa javasolhatja a következő élethosszig tartó szív-egészséges életmódbeli változtatásokat, hogy csökkentse az olyan állapotok kockázatát, mint a magas vérnyomás és a szívbetegség, amelyek aritmiához vezethetnek.

Cél az egészséges testsúly
Fizikailag aktívnak lenni
Szív-egészséges táplálkozás
A stressz kezelése
A dohányzásról való leszokás

Gyógyszerek: Orvosa gyógyszert adhat Önnek szívritmuszavarára.

Ez magában foglalhatja:

Adenozin a száguldó szív lassítására.
Atropin a lassú szívverés kezelésére.
Béta-blokkolók a magas vérnyomás vagy a gyors szívverés kezelésére, vagy az ismétlődő aritmiás epizódok megelőzésére.
Vérhígítók a vérrögképződés kockázatának csökkentésére.
A kalciumcsatorna-blokkolók lassítják a gyors szívritmust vagy a jelek terjedésének sebességét.
Digitalis vagy digoxin a gyors szívverés kezelésére.
A káliumcsatorna-blokkolók lassítják a szívritmust.
A nátriumcsatorna-blokkolók blokkolják az elektromos jelátvitelt, meghosszabbítják a sejtek helyreállítási időszakát, és kevésbé ingerelhetővé teszik a sejteket.

Eljárások: Ha a gyógyszerek nem kezelik az aritmiáját, kezelőorvosa javasolhatja ezen eljárások vagy eszközök valamelyikét.

cardioversiót
Katéter abláció
Beültethető kardioverter defibrillátorok (ICD)
A szívritmus-szabályozó

Egyéb kezelések: A kezelés magában foglalhatja bármely mögöttes állapot, például elektrolit-egyensúlyzavar, magas vérnyomás, szívbetegség, alvási apnoe vagy pajzsmirigy-betegség kezelését is.

Hogyan kezelik az EMT-k és a mentők az aritmiát?

Szívritmuszavar esetén az EMT ill felcser valószínűleg ő lesz az első egészségügyi szolgáltató, aki felméri és kezeli az Ön állapotát.

Az EMT-k egyértelmű protokollokkal és eljárásokkal rendelkeznek a legtöbb 911 vészhelyzetre, amelyekkel találkoznak, beleértve az aritmiát is.

Minden feltételezett szívritmuszavar esetén az első lépés a beteg gyors és szisztematikus felmérése.

Ehhez az értékeléshez a legtöbb EMS-szolgáltató a ABCDE megközelítés.

Az ABCDE jelentése Airway, Breathing, Circulation, Disability, and Exposure.

Az ABCDE megközelítés minden klinikai vészhelyzetben alkalmazható azonnali értékelés és kezelés céljából.

Utcán is használható vele vagy anélkül felszerelés.

Használható fejlettebb formában is, ahol sürgősségi egészségügyi szolgáltatások állnak rendelkezésre, beleértve a sürgősségi osztályokat, kórházakat vagy intenzív osztályokat.

Szívritmuszavarok: Kezelési irányelvek és források az első orvosi válaszadók számára

A National Model EMS Clinical Guidelines Az Állami EMT-tisztviselők Országos Szövetsége (NASEMSO) a bradycardia kezelési irányelveit tartalmazza a 30. oldalon és a pulzusos tachycardiát a 37. oldalon.

Ezeket az irányelveket a NASEMSO tartja karban, hogy megkönnyítse az állami és helyi EMS rendszer klinikai irányelveinek, protokolljainak és működési eljárásainak létrehozását.

Ezek az irányelvek bizonyítékokon vagy konszenzuson alapulnak, és EMS-szakemberek általi használatra készültek.

Az irányelvek a következő kritériumokat tartalmazzák a bradycardia esetében:

1) 60 ütés/perc alatti pulzusszám tünetekkel (AMS, CP, CHF, görcsroham, ájulás, sokk, sápadtság, izzadás) vagy hemodinamikai instabilitás jeleivel

2) A bradycardiának minősített fő EKG-ritmusok a következők:

Sinus bradycardia
Másodfokú AV blokk

I. típus – Wenckebach/Mobitz I

II. típus – Mobitz II

Harmadik fokú AV blokk teljes blokk
Kamrai menekülési ritmusok

3) Lásd alább a gyermekgyógyászati betegekre vonatkozó további felvételi kritériumokat

Az irányelvek a következő kritériumokat tartalmazzák a pulzusos tachycardia esetében:

100 bpm-nél nagyobb pulzusszám felnőtteknél vagy relatív tachycardia gyermekeknél.

EMS Protokoll pitvarfibrillációhoz

Az American College of Cardiology, az American Heart Association és a Heart Rhythm Society kiadta a „Pitvarfibrillációban szenvedő betegek kezelésére vonatkozó 2019-es irányelv 2014-es AHA/ACC/HRS fókuszú frissítését”.

Ezen iránymutatások célja a 2014-es AF-irányelv frissítése, ahol új bizonyítékok merültek fel. A klinikai gyakorlati útmutató ingyenes példánya letölthető innen.

National-Model-EMS-Clinical-Guidelines-September-2017