Diabéteszes retinopátia: a szűrés fontossága

A diabéteszes retinopátia a vakság 4. leggyakoribb oka világszerte, és az iparosodott országokban a vakság vezető oka az idősek körében

Ezért releváns társadalmi probléma, olyannyira, hogy az Egészségügyi Világszervezet felvette a megelőzhető betegségek prioritási listájára, konkrét iránymutatást adva a szűrésére.

Valójában a szűrés jelentősége igen nagy: a becslések szerint azoknál a cukorbetegeknél, akik nem vesznek részt rendszeres szűrésen, 4-szeresére nő a súlyos retinopátia kialakulásának kockázata.

A diabéteszes retinopátia fő oka: cukorbetegség

Ahogy a név is sugallja, a diabéteszes retinopátia oka a cukorbetegség, amely állapot több mint 415 millió embert érint világszerte, és ez a szám 642-re 2040 millióra emelkedik.

A cukorbetegségnek 2 formája van:

  • 1-es típus (inzulin-dependens, IDDM), amely inkább a fiatalabb életkorra jellemző;
  • típusú (nem inzulinfüggő, NIDDM), amely általában felnőttkorban jelenik meg.

Minden esetben krónikus és lassan progresszív betegségről van szó, amely több célszervben okoz szövődményeket:

  • főleg a vesék (nefropátia, krónikus veseelégtelenség, dialízis szükségességével);
  • szív (a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 2-4-szer magasabb a cukorbetegeknél, mint a lakosság többi részében, és ez a cukorbetegséggel összefüggő halálesetek több mint feléért felelős);
  • központi idegrendszer (perifériás neuropátia, pitvarfibrilláció);
  • szem: szem szinten a cukorbetegség különösen a retina károsodásánál vezet következményekhez. A cukorbetegek egyharmada szenved retinopátiában, és a látásélességet rontó diabéteszes retinopátia formáinak előfordulása 7.9 százalék.

A diabéteszes retinopátia progressziójának kockázati tényezői

A diabéteszes retinopátia kialakulásának és progressziójának fő kockázati tényezői a következők:

  • idősebb kor;
  • a cukorbetegség időtartama (5 éves betegség előtt a diabéteszes retinopátia elhanyagolható gyakorisággal fordul elő, 60 éves betegség után a betegek több mint 20%-át éri el 2-es típusú cukorbetegségben, 97%-os csúcsot 1-es típusú cukorbetegségben);
  • rossz glikémiás kompenzáció;
  • egyidejű magas vérnyomás;
  • bizonyos életszakaszokban, mint például a terhesség és a pubertás, mivel ezek ki vannak téve a fokozott inzulinrezisztenciával kapcsolatos hormonális változásoknak.

Ezen kockázati tényezők közül a glikémiás kompenzáció a legfontosabb: a jó glikémiás kontroll fenntartása (7-nél kevesebb glikált hemoglobin) valójában csökkenti a diabéteszes retinopátia kialakulásának és progressziójának kockázatát.

Mi a diabéteszes retinopátia

Hatásmechanizmusát tekintve a diabéteszes retinopátia neurovaszkuláris betegség: a retina neuronális és endothel sejtjeit érinti.

Ezen sejtek károsodása a következőkhöz vezet:

  • kapilláris erek záródása retina ischaemiával, amely a retina perifériás részében kezdődik és a központ felé nyúlik (macula);
  • folyadék felhalmozódása a retina központi régiójában (macula ödéma).

Szövődmények

A progresszív ischaemia neovaszák képződéséhez vezet, amelyek vérezhetnek, intraokuláris vérzést (úgynevezett hemovitreo) okozva, ami akut látásvesztéshez vezet.

Néha ez az esemény a vér spontán reabszorpciójával megoldódik; máskor a vitrektómiával a vitrealis vérzés műtéti eltávolítása szükséges.

Idővel a kezeletlen neovaszok fibrotikussá válnak, és retinaleváláshoz vezethetnek, ami súlyos szövődmény, amely hirtelen látásromlással jár, és összetett sürgősségi műtétet igényel, amit gyakran a látás kudarca vagy részleges helyreállítása követ.

Ezek az erek a szivárványhártya (a szem színes része) felszínén is növekedhetnek, és az írisz rubeózisának (kapillárisok jelenléte az íriszben) és az úgynevezett neovaszkuláris glaukómának a képéhez vezethetnek, amely a glaukóma egy olyan formája, amelyet jelentős növekedés jellemez. intraokuláris nyomásban a látóideg visszafordíthatatlan károsodásával, amelyet vakság és fájdalom követ.

Ez egy olyan szövődmény, amely valószínűleg nem gyógyítható orvosi és sebészeti terápiákkal.

Az eddig elmondottakból nyilvánvaló, hogy a diabéteszes retinopátia nagyon alattomos betegség

Csak akkor válik tünetté, ha a patológia eléri a makula régióját, vagy ha az ischaemiát követő súlyos szövődmények és a betegség proliferációs fázisa már előrehaladott stádiumban jelentkezik.

Ezért is elengedhetetlen a körültekintő és korai szűrőprogram.

Számos fegyver áll rendelkezésünkre a diabéteszes retinopátia korai diagnosztizálására és a lehető legjobb nyomon követésére.

A szűrés különösen a szemfenék elemzésén alapul.

Az első értékelést el kell végezni:

  • az 5-es típusú cukorbetegség diagnosztizálását követő 1 év után;
  • a 2-es típusú cukorbetegség azonnali diagnózisakor.

A kontrollvizsgálatok közötti intervallumot a szakorvos dönti el a diabéteszes retinopátia fennállása vagy hiánya és annak súlyossága alapján.

Új műszer a diagnózishoz

A retina betegségek, köztük a diabéteszes retinopátia diagnosztikája nagyot fejlődött az elmúlt években: ma már léteznek olyan műszerek, amelyek egyetlen vizittel lehetővé teszik a betegség minden aspektusának pontos felmérését.

A diagnosztikai út a következőket foglalja magában:

  • fluorangiográfia;
  • OKTÓBER;
  • autofluoreszcens szemfenékvizsgálat;
  • angio-OCT.

Ezen vizsgálatok mindegyike megadja nekünk a „rejtvény” egy darabját a megfelelő végső értékeléshez.

A fluorangiográfiával felmérjük a retina ischaemia és a neovaszák jelenlétét és mértékét

Ezzel szemben az OCT az a vizsgálat, amely lehetővé teszi a folyadék felhalmozódása miatt megnövekedett makulavastagság (macula ödéma), valamint a húzós epiretinális membránok ("nem elasztikus" fibrotikus szövetek, amelyek vontatást képesek kifejteni) jelenlétét. a makula, amely ödéma kialakulásához vezet vagy középen átszúrja a központi látás súlyos károsodásával) a retinán, amely műtéti beavatkozást igényelhet.

Végül az autofluoreszcencia a makula ödéma vizsgálatát teszi lehetővé, míg az angio-OCT a makula ischaemiát, az ödémát vizsgálja, és már a szubklinikai fázisban, vagyis a tünetek megjelenése előtt is mutat változásokat.

Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a lehetséges terápiákra adott válaszok ellenőrzését és a betegség előrehaladásának nyomon követését is.

Hogyan kezeljük a diabéteszes retinopátiát

A terápia első lépése a mögöttes patológia, nevezetesen a cukorbetegség gondos monitorozása, a beteg motiválása és tájékoztatása a jó vércukorszint fenntartásának fontosságáról.

A második lépés egy jó prevenciós kampány, amely a cukorbetegek átfogó értékelésében szemfenéki vizsgálatot és újgenerációs képalkotó eljárást alkalmaz makula vizsgálattal (OCT, angio-OCT és FAF).

Macula ödéma esetén

Ha a betegség látásromlást okozott, mert érintette a makulát (makula ödéma), akkor a kevésbé invazív, de hatékony „rács” vagy a direkt lézeres fotokoaguláció technikáit már régóta használják magának az ödémának a kezelésére:

  • az úgynevezett 'subthreshold' lézer, egy speciális sárga fényű lézer, amely lehetővé teszi a diabéteszes makulaödéma kezelését alacsony energiák (subthreshold micropulsed) alkalmazásával, amely a kezdeti ödéma számára van fenntartva, a fovealis vastagságának kis növekedésével;
  • intravitreális gyógyszerinjekciók közvetlenül a szembe, anti-VEGF vagy szteroidok alapján, ha az ödéma kifejezettebb.

A makulaödéma korai szakaszában a kurkumát és hasonló anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők nyújtanak segítséget.

Ezek az új terápiák gyakran lehetővé teszik a megfelelő központi látás helyreállítását pácienseink életminőségének javításával.

Diabéteszes retinopátia, retina ischaemia és neovasaképződés esetén

Ha a betegség a retina középső perifériás részét érinti ischaemiával és neovasákkal, a választandó kezelés a szektoros lézeres fotokoaguláció (a retina egyik területén lokalizált ischaemia esetén) vagy a panretinális (minden szektort érint, ha a károsodás kiterjedtebb).

Ez a kezelés célja a betegség lelassítása és a súlyos szövődmények kialakulásának megelőzése.

Összefoglalva, ma megpróbálhatjuk kontrollálni a diabéteszes retinopátia pusztító hatásait:

  • jó anyagcsere kompenzáció;
  • korai diagnózis kodifikált szűrőprogrammal;
  • folyamatos nyomon követés a rendelkezésünkre álló különféle eszközök segítségével;
  • szükség esetén célzott terápia, amelynek célja a betegség számos szövődményéig tartó progressziójának megelőzése.

A cukorbetegek tudatosítása nagyon fontos, mert elsősorban az ő segítségükre van szükségünk a legjobb eredmény eléréséhez.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Diabéteszes retinopátia: megelőzés és ellenőrzések a szövődmények elkerülése érdekében

A cukorbetegség diagnózisa: miért érkezik meg gyakran későn?

Diabetikus mikroangiopátia: mi ez és hogyan kell kezelni

Cukorbetegség: A sport segít a vércukorszint szabályozásában

2-es típusú cukorbetegség: új gyógyszerek a személyre szabott kezelési megközelítéshez

A cukorbeteg diéta: 3 eloszlatandó hamis mítosz

Gyermekgyógyászat, diabéteszes ketoacidózis: egy közelmúltbeli PECARN-tanulmány új megvilágításba helyezi az állapotot

Ortopédia: Mi az a kalapácsujj?

Üreges láb: mi ez és hogyan lehet felismerni

Foglalkozási (és nem foglalkozási) betegségek: lökéshullámok a talpi fasciitis kezelésére

Lapos lábak gyermekeknél: hogyan lehet felismerni őket, és mit kell tenni ellene

Duzzadt láb, triviális tünet? Nem, és íme, milyen súlyos betegségekhez köthetők

Visszér: mire való a rugalmas kompressziós harisnya?

Diabetes mellitus: A diabéteszes láb tünetei, okai és jelentősége

Diabéteszes láb: tünetek, kezelés és megelőzés

1-es és 2-es típusú cukorbetegség: mi a különbség?

Cukorbetegség és szív- és érrendszeri kockázat: melyek a fő szövődmények

Cukorbetegség: okok, tünetek és szövődmények

Forrás:

GSD

Akár ez is tetszhet