A hasnyálmirigyrák diagnózisa: elvégzendő vizsgálatok

By Cristiano Antonino On 8. február 2023.

A hasnyálmirigyrákot természeténél fogva nehéz diagnosztizálni, különösen a betegség korai szakaszában

A hasnyálmirigyrákos betegek több mint fele előrehaladott betegségben szenved, és körülbelül egynegyede már regionálisan elterjedt.

Számos olyan betegség létezik, amely utánozhatja a hasnyálmirigyrákot, mint például a hasi aorta aneurizma, ampulláris karcinóma, bél ischaemia, gyomor- vagy hasnyálmirigy limfóma, hepatocelluláris karcinóma (hepatoma), a choledocoel szűkülete vagy daganata vagy az endokrin hasnyálmirigy-daganatok.

Nem szabad megfeledkezni más helyzetekről, mint például akut hasnyálmirigy-gyulladás, cholangitis, epehólyag-gyulladás, choledochal ciszta, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, epekő (epekőgyulladás), gyomorrák és peptikus fekély.

Klinikai megközelítés: milyen vizsgálatokat kell tenni a hasnyálmirigyrák diagnosztizálására

A hasnyálmirigyrákos betegek laboratóriumi adatai általában nem jelzésértékűek, ezért műszeres vizsgálatokra kell hagyatkozni, amelyek pontosabban utalhatnak a hasnyálmirigy neoplázia hipotézisére.

Ezek a vizsgálatok magukban foglalják:

Számítógépes tomográfia (CT)
Transzkután ultrahang (ETC)
Endoszkópos ultrahang (EUS)
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
Endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia (CPRE)
Pozitron emissziós tomográfia (PET)

A hasnyálmirigyrák diagnosztizálásának legnehezebb klinikai helyzete a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegeknél van.

Valójában ezekben az esetekben minden műszeres vizsgálat kimutathat olyan morfológiai eltéréseket, amelyek – különösen a korai stádiumban – nem segítik a hasnyálmirigy-karcinóma és a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás megkülönböztetését.

Sok esetben a tumormarkerek sem segítenek, mivel még krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén is emelkedettnek tűnnek.

Ezeknél a betegeknél gyakran a műszeres vizsgálatok többféle módját kell kombinálni biopsziás mintákkal végzett szoros klinikai nyomon követéssel a biztos diagnózis felállítása előtt.

A hasnyálmirigyrák diagnózisa: laboratóriumi leletek

A hasnyálmirigyrákos betegek laboratóriumi eredményei általában szintén nem specifikusak.

Gyakran, mint sok neoplázia esetében, a thrombocytosishoz társuló normakrónikus anémiás állapotot figyelnek meg.

A legjelentősebb rendellenesség azonban általában az obstruktív sárgaság, amely a bilirubin (konjugált és teljes), az alkalikus foszfatáz, a gamma-glutamil-transzpeptidáz és kisebb mértékben az aszpartát-aminotranszferáz és az alanin-aminotranszferáz szintjének emelkedésében nyilvánul meg.

A szérum amiláz és/vagy lipáz szintje a reszekálható hasnyálmirigydaganatban szenvedő betegek kevesebb mint felében, és a nem reszekálható daganatos betegeknek csak egynegyedében emelkedett.

Azonban a hasnyálmirigyrákos betegek körülbelül 5%-ánál emelkedett az amiláz- és lipázszint az egyidejűleg fennálló akut vagy krónikus hasnyálmirigy-gyulladás következtében.

Májmetasztázisok jelenlétében nincs klinikai sárgaság, de a szérum alkalikus foszfatáz és transzamináz szintje viszonylag kis mértékben emelkedhet.

Előrehaladott hasnyálmirigydaganatban szenvedő és testsúlycsökkenésben szenvedő betegeknél általános laboratóriumi bizonyítékok is lehetnek alultápláltságra (pl. alacsony albumin- vagy koleszterinszint).

A hasnyálmirigyrák tumormarkerei

Szénhidrát antigén 19-9

A CA 19-9 antigén egy fehérje, amely egyes daganatsejtek felszínén jelen van, és leggyakrabban a keringő mucinokon található rákos betegekben.

Általában az epeúti sejtekben is jelen van, és akut vagy krónikus epeúti betegségekben megemelkedhet.

A betegek körülbelül 5-10%-a nem rendelkezik a CA 19-9 termeléséhez szükséges enzimmel; ezeknél a betegeknél, akiknél alacsony vagy hiányzik a CA 19-9 titer, nem lehet követni a betegséget ezzel a tumormarkerrel.

A CA 19-9 szignifikancia határa a legtöbb laboratóriumban 33-37 U/mL alatt van.

Epeúti elzáródás, intrinsic májbetegség vagy jóindulatú hasnyálmirigy-betegség hiányában a 19 U/ml feletti CA 9-100 érték erősen specifikus a neoplazmára, általában hasnyálmirigyre.

A CA 19-9 szintek értékelését a műszeres vizsgálatok mellett alkalmazták a hasnyálmirigyrák reszekálhatósági fokának meghatározására, és ezzel összefüggésben kimutatták, hogy a CA 4-19 szint feletti betegek kevesebb mint 9%-a. 300 U/ml-ben reszekálható daganatok vannak.

Sajnos a CA 19-9 kevésbé érzékeny a korai stádiumú hasnyálmirigy-karcinómákra, ezért nem bizonyult hatékonynak a hasnyálmirigyrák korai felismerésében vagy szűrőeszközként.

Bár a CA 19-9 standardizált szerepe a hasnyálmirigyrák diagnosztizálásában nincs meghatározva, egyre nagyobb jelentősége van az e betegségben szenvedő betegek stádiumbesorolásában és nyomon követésében.

Ezenkívül a hasnyálmirigyrák sebészeti, kemoterápiás és/vagy sugárterápiás kezelése során a CA 19-9 csökkenése hasznos helyettesítő eredménynek tűnik a terápiára adott klinikai válasz szempontjából. Ha az epeúti elzáródás nincs jelen, az emelkedő CA 19-9 progresszív betegségre utal.

A műtét előtti CA 19-9 szint prognosztikai értékű lehet, az emelkedett szint a betegség terjedését jelzi, és kisebb a reszekálhatóság esélye.

Karcinoembrionális antigén (CEA)

A karcinoembriogén antigén (CEA) egy nagy molekulatömegű glikoprotein, amely általában a magzati szövetben található.

Általában daganatmarkerként használták más gyomor-bélrendszeri rosszindulatú daganatokban.

A referencia tartomány kisebb vagy egyenlő, mint 2.5 mg/ml.

A hasnyálmirigy-karcinómás betegek mindössze 40-45%-ánál emelkedett CEA-érték.

Mivel a hasnyálmirigyrákon kívüli jó- és rosszindulatú állapotok emelkedett CEA-szinthez vezethetnek, ez a marker nem érzékeny vagy specifikus indikátora a hasnyálmirigyráknak.

Számítógépes tomográfia

Mindenütt elérhetősége, valamint a teljes has és medence képére való képessége miatt a hasi CT továbbra is a hasnyálmirigyrák-gyanús betegek értékelésére használt diagnosztika sarokköve.

A spirális CT-vizsgálatot és a két- vagy háromfázisú kontrasztjavítást alkalmazó új szkennermodellek jelentősen javították az eljárás érzékenységét és specifitását.

A CT-vizsgálat során a rosszindulatú daganatok kis sűrűségű elváltozásokként jelennek meg a környező struktúrához képest, és gyakran hasnyálmirigy- és/vagy epeúti elzáródáshoz kapcsolódnak.

Ha láthatóak az elváltozások, a CT-vel célzott finomtű-biopsziát is lehet végezni, és citológiai/szövettani diagnózist készíteni.

Transzkután ultrahang

Bár olcsóbb és általában könnyebben elérhető, mint a CT-vizsgálat, a transzkután ultrahang kevésbé hasznos hasnyálmirigyrák esetén, mint a CT-vizsgálat, mivel a hasnyálmirigyet gyakran eltakarja a gyomorból, a nyombélből és a keresztirányú vastagbélből származó gázok jelenléte.

Az ultrahang azonban nagyon hasznosnak bizonyul kezdeti szűrővizsgálatként az obstruktív sárgaságban szenvedő betegek értékelésében, kiemelve az epevezeték intrahepatikus vagy extrahepatikus tágulatát és azonosítva az elzáródás helyét.

Általában mellkas-hasi CT-vizsgálatot, CPRE-t és/vagy mágneses rezonancia cholangiopancreatográfiát kell végezni a diagnózis befejezése és a betegség megfelelő stádiumbeosztásának elvégzése érdekében.

Ökoendoszkópia (EUS)

Az echoendoszkópia leküzdi a standard ultrahang fizikai korlátait azáltal, hogy nagyfrekvenciás ultrahangos transzducert helyeznek egy endoszkópra, amelyet a gyomorban vagy a nyombélben helyeznek el, és ez lehetővé teszi a hasnyálmirigy fejének, testének és farkának részletes megjelenítését.

A CT-vizsgálattól eltérően az eljárás tudatos szedációt igényel, de a hasnyálmirigy EUS transzducerhez való közelsége miatt lehetőség van finom tűs citospirát elvégzésére, amely lehetővé teszi a hasnyálmirigy-karcinóma egyidejű és azonnali citológiai igazolását, egyidejűleg hasnyálmirigy-tömeg észlelhető.

Úgy tűnik, hogy az EUS egyenértékű a kétfázisú spirális CT-vizsgálattal a tumor reszekálhatóságának felmérésére.

Valószínűleg jobb, mint a számítógépes tomográfia, mint a daganat T-stádiumának felmérésére szolgáló eszköz, különösen a neoplasztikus lézióban a portális véna érintettségének meghatározásában.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia (CPRE)

A CPRE rendkívül érzékeny eszköz a hasnyálmirigy- és/vagy epevezeték-rendellenességek kimutatására hasnyálmirigy-karcinómában.

A hasnyálmirigy-adenocarcinomában szenvedő betegek 90-95%-ánál képalkotó eltérések mutatkoznak, bár ezek nem mindig specifikusak a hasnyálmirigy-karcinómára, és nehéz lehet megkülönböztetni a krónikus pancreatitisben szenvedő betegeknél megfigyelt változásoktól.

A CPRE invazívabb, mint a többi rendelkezésre álló instrumentális diagnosztikai módszer a hasnyálmirigy-karcinómában, és körülbelül 5-10%-os a hasnyálmirigy-szövődmények kockázata.

Emiatt ezt a vizsgálatot manapság általában terápiás eljárásként tartják számon az epeúti elzáródás megszüntetésére és az obstruktív sárgaság terápiás enyhítésére műanyag vagy fém epeprotézis behelyezésével, vagy szokatlan hasnyálmirigy-daganatok, például intraductalis mucinus diagnózisának felállítására. a hasnyálmirigy neoplazmái (IPMN).

A CPRE-t különösen a közelmúltban használták a hasnyálmirigy-karcinóma citológiai/szövettani diagnosztizálására epevezeték fogmosással (kefe az epevezetékben) vagy biopsziás csipesszel, bár a diagnosztikai eredmény kevesebb, mint 50 százalék.

Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

Továbbra is nő az érdeklődés a mágneses rezonancia képalkotás alkalmazása iránt.

A dinamikus, gadolíniummal kiegészített, 3D MRI nagyobb érzékenységet kínál a kis hasnyálmirigy-elváltozások kimutatásában, valamint az epefa és a hasnyálmirigy-csatorna ikonográfiai értékelésében.

Ezenkívül az MRI hasznosnak bizonyul a májmetasztázisok pontosabb meghatározásában (különösen kemoterápia után), a hasnyálmirigy daganatos elváltozásainak gyanújának feloldásában, ha a CT-vizsgálatok nem bizonyulnak meggyőzőnek, vagy olyan esetekben, amikor a betegek allergiásak a CT-vizsgálatokhoz használt kontrasztanyagokra. .

PET-vizsgálat

A PET-szkennelés 18-F-fluor-dezoxiglükózt (FDG) használ az elsődleges daganat és az áttétes betegségek leképezésére.

A PET-szkennelés különösen hasznosnak tűnik az okkult metasztatikus betegségek kimutatásában.

A hasnyálmirigyrák értékelésének kezelésében betöltött szerepét azonban még vizsgálják.

A hamis pozitív PET-vizsgálatok nem ritkák a hasnyálmirigy-gyulladás során.

Tű biopszia

A hasnyálmirigyrák citológiai vagy szöveti diagnózisának szükségessége a műtét előtt továbbra is ellentmondásos, és nagymértékben függ attól a központtól, ahová a beteget utalják.

A preoperatív biopszia melletti érvek közé tartozik, hogy képes bizonyítékot szolgáltatni a patológiára a műtét előtt, kizárja a szokatlan patológiát, és bizonyítékot szolgáltat a betegségre a multidiszciplináris kezelés, például a neoadjuváns kemoterápia megkezdése előtt.

A hasnyálmirigy-léziók preoperatív biopsziája ellen szól az, hogy a biopszia eredményei általában nem változtatják meg a terápiát, hogy a biopszia neoplasztikus disszeminációt okozhat, és megzavarhatja a végleges műtétet.

A CT-vezérelt biopsziával végzett peritoneális kontamináció kockázatára vonatkozó tanulmányok azt sugallták, hogy ez a kockázat a valóságban nagyon alacsony.

Az EUS által vezérelt finomtűs aspiráció további előnye a szöveten keresztül történő aspiráció, amely akkor is beletartozik a műtéti mezőbe, ha a páciens reszekciós műtéten esik át.

Az ultrahangos vagy echoendoszkópos irányítás mellett végzett finomtűs aspiráció a betegek több mint 85-95%-ánál a leghatékonyabb eszköznek bizonyult a hasnyálmirigy-karcinóma végleges citológiai diagnózisában.

A citológiai/szövettani elemzésben három morfológiai jellemzőt azonosítottak, amelyek szignifikánsan összefüggenek a hasnyálmirigyrákkal:

Anizonucleosis
Atipikus egyetlen hámsejtek
Mucinosus metaplasia

A neoplázia kockázata valóban alacsony, ha e 3 kritérium egyike sem teljesül, közepes, ha egy faktor jelen van, és magas, ha közülük 2 vagy 3 van jelen.

A finomtűs citospirátum vagy CT-vezérelt biopszia diagnosztikai eredménye 50-85% körüli a látható elváltozásokban.