Hipertónia: tünetek, kockázati tényezők és megelőzés
A hipertónia az artériás keringésben a vérnyomásértékek normálérték fölé emelkedése. A magas vérnyomás potenciálisan veszélyes állapot a szervezet számára, és fontos szív- és érrendszeri kockázati tényező
A magas vérnyomás súlyos betegségeket is okozhat, mint például:
- hipertóniás retinopátia
- vesebaj
- szívbetegség
- pitvarfibrilláció
- miokardiális infarktus
- aorta aneurizma.
A vérnyomás egy olyan érték, amely a szív által percenként pumpált vérmennyiség és a perifériás artériás ellenállás, azaz az artériák falának a véráramlás áthaladásával szembeni ellenállásától függ.
Ha e két érték közül valamelyik megemelkedik, a nyomás is megnő, például intenzív fizikai megerőltetés során, vagy amikor az artériák rugalmasabbá válnak.
A vérnyomás akkor éri el a maximális értéket, amikor a szív összehúzódik (szisztolé), a minimális értéket pedig akkor éri el, amikor vérrel megtelve ellazul (diasztolé).
Ideális körülmények között a szisztolés (vagy maximális) nyomás nem haladhatja meg a 120 Hgmm-t és a diasztolés (vagy minimális) nyomás a 80 Hgmm-t.
Mikor van a hipertónia?
A vérnyomás nem állandó az emberi szervezetben, mert attól függ, hogy egy adott időpontban mennyi vérre és tápanyagra van szüksége a szöveteknek.
Az emberi szervezet a központi idegrendszer, a hormonok és az artériás keringésben termelődő anyagok komplex kölcsönhatása révén akár másodpercek alatt és minden tudatos kontroll nélkül képes nyomásbeállításokat végrehajtani.
Ha a vérnyomás a normál tartományon kívül esik nyugalmi helyzetben, akkor a magas vérnyomás egy formájával állunk szemben.
A magas vérnyomásnak különböző formái és stádiumai vannak
Ez esszenciális hipertóniára és másodlagos magas vérnyomásra osztható. A rendellenesség súlyossága szerint is 4 szakaszba sorolható: prehipertónia (vagy normál – magas vérnyomás), 1. stádium, 2. szakasz és 3. szakasz (ESC irányelvek – ESH 2018).
Esszenciális hipertónia
A legtöbb hipertóniás ember az esszenciális hipertónia egyik formájától szenved.
Ez a megnövekedett vaszkuláris rezisztencia eredménye, melynek oka gyakran nem meghatározható, és számos patofiziológiai tényezőtől függ.
A hipertónia ezen formája egyaránt érintheti a szisztolés és a diasztolés nyomást.
Egyes esetekben a nyomásnövekedés csak a szisztémás (maximálisnak is nevezik) nyomást érinti.
Ebben az esetben izolált szisztolés magas vérnyomásról beszélünk, és ez a leggyakoribb hipertónia az időseknél.
Az életkor előrehaladtával az artériák hajlamosak elveszíteni rugalmasságukat, és csökken a véráramlás változásaihoz való alkalmazkodási képességük.
A hipertónia ezen formájának értékei 140 Hgmm felettiek a maximális vérnyomáshoz, és nem járnak együtt a minimális vérnyomás jelentős emelkedésével (ami 90 Hgmm alatt marad).
A magas vérnyomás szakaszai
A magas vérnyomásnak különböző stádiumai vannak, amelyeket az határozza meg, hogy a vérnyomás mennyivel tér el a normál értékektől (legfeljebb 129 Hgmm a maximális vérnyomáshoz, és legfeljebb 84 Hgmm a minimális vérnyomáshoz a legutóbbi, 2018-as európai irányelvek szerint).
Felismerik őket:
- normál/magas vérnyomás (korábban prehipertenziónak nevezték). Normál/magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a szisztolés nyomás 130 és 139 Hgmm között van, a diasztolés nyomás pedig 85 és 89 Hgmm között van.
- 1. stádiumú magas vérnyomás. 1. stádiumú magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a szisztolés nyomásértékek 140 és 159 közöttiek és/vagy a diasztolés nyomásértékek 90 és 99 között vannak. Ha nincs egyéb szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség vagy vesebetegség, akkor érdemes először életmódot és étkezési szokásokat változtatni. Az orvos értékelheti a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szükségességét is.
- 2. stádiumú magas vérnyomás. Ebben a szakaszban a szisztolés nyomás 160 és 179 Hgmm között van, és/vagy a diasztolés nyomás 100 és 109 Hgmm között van. Az életmódbeli szokások megváltoztatása mellett ezekben az esetekben szinte mindig javasolt a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés.
- 3. stádiumú magas vérnyomás. Ezt a 180 Hgmm feletti szisztolés nyomás és/vagy a 110 Hgmm feletti diasztolés nyomás értékek határozzák meg. Ezen a ponton hangsúlyozni kell, hogy a kardiovaszkuláris kockázat (azaz egy kardiovaszkuláris esemény, például szívinfarktus vagy agyi stroke előfordulásának lehetősége statisztikai értelemben) emelkedni kezd, amint a nyomás 120/70 Hgmm fölé emelkedik, és megduplázódik. a szisztémás nyomás minden 20 pontos és a diasztolés nyomás minden 10 pontos növekedésével.
Másodlagos hipertónia
A másodlagos magas vérnyomás olyan rendellenességként jelentkezik, amely más kórképekhez kapcsolódik, mint például a veseartéria szűkülete, hiperaldoszteronizmus, pajzsmirigy-túlműködés, Cushing-szindróma, az aorta koarktációja és az alvási apnoe szindróma.
Ezenkívül a másodlagos magas vérnyomást bizonyos gyógyszerek szedése is okozhatja, beleértve az öngyógyító gyógyszereket, például a nem szteroid gyulladáscsökkentőket, az orrdugulásgátlókat és bizonyos fogyókúrás kiegészítőket.
Az artériák szűkületét okozó autoimmun betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek, például a glükokortikoidok és a ciklosporin szintén magas vérnyomáshoz vezethetnek.
A magas vérnyomás bizonyos depresszió kezelésére használt gyógyszerek mellékhatása is lehet.
Végül pedig a 20. hét körül terhes nőknél vérnyomás-emelkedés léphet fel.
Ha a vérnyomás emelkedését a vizeletben feleslegben lévő fehérje kíséri, ezt az állapotot preeclampsiának nevezik.
A legtöbb esetben a nyomás a szülés után hat hónapon belül normalizálódik.
A magas vérnyomás tünetei
A legtöbb hipertóniás betegnek nincsenek specifikus tünetei, ezért a magas vérnyomást „néma gyilkosnak” nevezték.
Az ellenőrizetlen magas vérnyomás néhány jele lehet:
- lokalizált fejfájás a hátsó részén nyak vagy néhány óra múlva spontán eltűnő fejtető
- szédülés
- szívdobogás
- fáradtság
- orrvérzés (orrvérzés)
- látási zavarok
- impotencia.
A legdrámaibb vészharangok a szívritmuszavarok, a tranziens agyi ischaemia rohamok (TIA) és a subconjunctiva vérzései.
A magas vérnyomás diagnózisa: hogyan kell mérni a vérnyomást
A vérnyomás rendszeres mérése a leghatékonyabb módszer a magas vérnyomás korai stádiumban történő diagnosztizálására.
A vérnyomást higanyos vagy aneroid vérnyomásmérővel vagy félautomata oszcillométerrel mérik.
Mérés előtt a betegnek néhány percig ülve kell maradnia.
A mandzsettát a karra helyezzük úgy, hogy a mandzsetta alsó széle egybeessen a könyök hajlításával, szívmagasságban tartva a mérőt, és megmérjük a maximális és minimális nyomást, amelyet a pulzus megjelenése, illetve eltűnése határoz meg. fonendoszkóppal.
Az optimális testhelyzet az, amikor a páciens mindkét lábával a padlón ül, a karjai pedig pihenő helyzetben vannak, lehetőleg az asztalon.
A perifériás keringési zavarok azonosítása érdekében az első alkalommal célszerű mindkét kar vérnyomását megmérni.
Eltérő értékek esetén a magasabb értéket veszik figyelembe; a magasabb leolvasású kart (domináns kart) kell használni a további mérésekhez.
A megbízható értékek elérése érdekében tanácsos, hogy a vizsgálat előtti 30 percben ne igyon koffeint és ne dohányozzon.
Jó gyakorlat, különösen az automata mérőeszközök használatakor, hogy a mérést egymás után háromszor ismételjük meg, és a 3 mérésből átlagot kell venni.
Ha a mérések közül az első szignifikánsan magasabb, mint a következő, akkor ezt riasztási reakció eredményének kell tekinteni, és az átlagból kizárható.
Ha a nyomás 120/80 Hgmm alatt van, azt hipotenziónak nevezik.
Összességében a férfiak több mint 50%-a és a nők több mint 40%-a hipertóniás; csak a közép-olaszországi nők (38%) térnek el ezektől az értékektől.
A vérnyomáscsökkentő kezelést illetően a nőknél is jobban látszik a kép: a férfiakat többen kezelik, mert magasabb a magas vérnyomás prevalenciája, de kevesebb a kezeletlen magas vérnyomásos nő (33%), mint a kezeletlen magas vérnyomásos férfiaknál (43%).
A magas vérnyomás kockázati tényezői és megelőzése
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében fontos annak tudatosítása, hogy mely tényezők teszik ki a magas vérnyomás kockázatát.
Azok a tényezők, amelyek hajlamosabbá teszik az egyént a magas vérnyomás kialakulására:
- bizalmasság
- az életkor előrehaladása
- szex
- elhízottság.
A nők ugyanis 55 év körüli korig kisebb valószínűséggel alakulnak ki hipertóniás betegségekben, a menopauza után azonban a hormonális változások miatt nagyobb a kockázatuk.
Egyéb kockázati tényezők a következők:
- egészségtelen életmód
- zsírban gazdag étrend
- túlzott só az élelmiszerekben
- ülő életmód
- alkohol
- dohányzás
- a rendszeres fizikai aktivitás hiánya
- feszültség.
A magas vérnyomás megelőzése érdekében feltétlenül kerülni kell a feszült helyzeteket is
Ezek valójában hormonális választ váltanak ki, amely felkészíti a szervezetet a cselekvésre: a szívverés fokozódik, és több vér pumpálódik ki a szívből.
Ha ez az állapot idővel elhúzódik, az káros hatásokat okoz, beleértve a vérnyomás emelkedését.
Ezen okok miatt elengedhetetlen a stresszkezelési stratégiák elsajátítása, a relaxációs gyakorlatok elvégzése és az elegendő pihenés.
Általánosságban elmondható, hogy az egészséges életmód elengedhetetlen a vérnyomás kordában tartásához és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának megelőzéséhez: kerülje a dohányzást, egyen vitaminban és rostban gazdag ételeket, fogyasszon kevés sót, mozogjon rendszeresen, kerülje a stresszt és kontrollálja a testsúlyt.
Számos klinikai tanulmány szerint az életmódbeli változtatások valóban segítenek a vérnyomás szabályozásában, mind gyógyszeres terápiával kombinálva, mind anélkül.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Magas vérnyomás elleni gyógyszerek: Íme a fő kategóriák
Vérnyomás: mikor magas és mikor normális?
Tizenéves alvási apnoéval járó gyerekeknél magas vérnyomás alakulhat ki
Magas vérnyomás: Mik a magas vérnyomás kockázatai, és mikor kell gyógyszert alkalmazni?
Tüdőszellőzés mentőkben: A betegek tartózkodási idejének növelése, az alapvető kiválósági válaszok
Trombózis: A pulmonalis hipertónia és a thrombophilia kockázati tényező
Pulmonális hipertónia: mi ez és hogyan kell kezelni
Szezonális depresszió előfordulhat tavasszal: Íme, miért és hogyan kell megbirkózni vele
A paranoid személyiségzavar (PDD) fejlődési pályái
Időszakos robbanásveszélyes rendellenesség (IED): mi ez és hogyan kell kezelni
Stressz és szorongás a terhesség alatt: Hogyan védjük meg az anyát és a gyermeket
Minden, amit tudnod kell a H. vérnyomásról (hipertónia)
A magas vérnyomás nem gyógyszeres kezelése
Gyógyszeres terápia a magas vérnyomás kezelésére