Alvási zavarok: mik ezek és hogyan lehet felismerni

By Cristiano Antonino On 17. március 2023.

Az alvás nagyon fontos és nélkülözhetetlen biológiai funkció minden élőlény számára

Az alvás előnyei

Bár az elalvás általános deaktiválással jár, az alvás során biológiai szempontból fontos események történnek, mint például a fizikai és lelki energiák visszanyerése, az erő helyreállítása.

A szakirodalomban számos elmélet rávilágított arra, hogy az alvás hogyan kapcsolódik a kognitív működéshez (gondoljunk csak a tanulási folyamatokra és a memória konszolidációjára) és a motoros működéshez.

Általában az alvás számos funkciót lát el:

felépülés és pihenés alatt a folyamatos belső és külső ingerektől való általános deaktiválás értendő;
a rendelkezésre álló energia megőrzése és megőrzése;
ökológiai funkció;
immunológiai funkció;
hőszabályozó funkció;
neuronális integritás a szinapszisok és hálózatok szintjén.

Hány órát ajánlott aludni?

Az alvásigény megoszlása életkoronként változik. Az újszülött korban az alvásigény napi 16 és 20 óra között mozog, az alvás rendszertelenül és megszakadva oszlik el a 24 óra alatt, és főként a kicsik táplálkozási szükségletei határozzák meg.

A 6. élethónaptól az éjszakai alvás fokozatosan megszilárdul.

10 éves korban a teljes alvásidő 9-10 óra, serdülőkorban pedig körülbelül 7 óra alvás javasolt.

Felnőttkorban a munka és a mindennapi élet ritmusának is köszönhetően általában további csökkenés figyelhető meg, amihez körülbelül 6 és fél óra alvás javasolt.

Alvásmegvonás és kapcsolódó rendellenességek

Az alvás, az ébrenlét és az éberség az agyvelő (agy, agytörzs és kisagy) elsődleges funkciói: ezért az agyvelő szintjén bármilyen patológia vagy elváltozás kihatással és negatív hatással lehet az alvásra.

A fiziológiás alvás szorosan összefügg a neuronok plaszticitásával: az alvásmegvonás megzavarhatja a hippocampális aktivitást, és hozzájárulhat, bár részben, a depressziós fázisok etiológiájához.

A munkahelyi és szociális stressz, aggodalmakkal és tolakodó gondolatokkal társuló állapotai még viselkedési szinten is negatívan befolyásolhatják az alvást azáltal, hogy megszakítják annak normális áramlását egészen az álmatlanság legakutabb eseteiig.

Ha tartós és elhúzódó az idő, az álmatlanság kedvezhet a betegség kialakulásának pszichiátriai fontos neurofiziológiai és neuroendokrin változások miatti patológiák.

Valójában a legtöbb mentális zavar egyik par excellence tünete, és kezelése alapvető fontosságú mind a megelőzés, mind az ellátás és kezelés során.

Íme néhány olyan rendellenesség, amelyek az alvással kapcsolatosak:

Szorongásos állapotok és személyiségzavarok

A generalizált szorongás vagy a pánikrohamhoz kapcsolódó, vagy ismételten fóbiás és kényszerbetegségekkel összefüggő szorongás szorosan összefügg az alvással, mivel a szorongásra jellemző izgalmi (ébredés) pszichológiai és fiziológiai állapota erősen megzavarja az alvást, és hasonlóképpen a zavart alvás fokozza a szorongást.

A szorongás okozta álmatlanság túlnyomórészt az alvás megkezdésének és/vagy fenntartásának nehézségeivel jelentkezik.

Depresszió és mánia

Depressziós állapotokban az alvás csökken a gyakori ébredések és a végső felébredés korai ideje miatt, míg a szorongással ellentétben az elalvás fázisa kevésbé érintett.

Stresszel kapcsolatos rendellenességek

Az összes kapcsolódó stressz-rendellenesség jelentős hatással van az alvásra, mivel fennáll az aktivációs fiziológiás állapot, amely megakadályozza, hogy az egyén enyhítse a napi feszültségeket.

Mik és mik az alvászavarok

Az alvászavarok közé tartoznak mindazok a rendellenességek, amelyek az alvás mennyiségét és minőségét egyaránt veszélyeztetik, és jelentős hatással vannak az általános egészségi állapotra és az életminőségre.

Az alvászavarok nemzetközi osztályozása (az American Academy Sleep Medicine, ICSD 3,2014 szerint) 6 diagnosztikai osztályt tartalmaz:

álmatlanság;
légzési zavarok alvás közben;
központi eredetű hiperszomnia;
cirkadián ritmuszavarok;
parasomnia;
mozgászavarok alvás közben.

Elemezzük együtt a leggyakoribb alvászavarokat

Obstruktív alvási apnoe szindróma (OSA)

Az obstruktív apnoe szindróma (OSA) a légutak gyakori megszakítását jelenti a légutak alvás közbeni részleges vagy teljes elzáródása miatt.

A szindróma hatással lehet a szív- és érrendszerre, a légzőrendszerre és az idegrendszerre.

Az obstruktív apnoe néha artériás hipoxémiával társul, és szív ischaemiát okoz.

Az OSA tünetei lehetnek:

szokásos és tartós horkolás minden este legalább 6 hónapig;
légzési szünetek;
ébredések fulladás érzésével;
nappali álmosság.

A terápiák lehetnek viselkedési, testtartási, fogszabályozási vagy protézis-ventilációs (CPAP) terápiák.

Nyugtalan láb szindróma (RLS)

A nyugtalan láb szindróma (RLS) egy neurológiai rendellenesség, amely magában foglalja a lábak éjszakai mozgatását a fájdalom és a kellemetlen érzés enyhítése érdekében.

Magas szív- és érrendszeri és kognitív kockázathoz vezethet.

A patológia szezonális jellegű: nyáron jelentkezik, majd krónikussá válik.

A kezelés általában gyógyszeres.

A parasomniák

A parasomniák az alvászavarok egy alkategóriája, amely magában foglalja mindazokat a nem kívánt mozgásokat, amelyek elalváskor, alvás közben vagy ébredéskor fordulhatnak elő.

A parasomniák a következőkre oszthatók:

NREM-hez (NON-REM alvás) kapcsolatos parasomniák;
REM-hez kapcsolódó parasomniák (REM alvás).

A nem REM (REM = Rapid Eye Movement) alvással összefüggő parasomniák a hiányos ébredés epizódjaiból, az ingerekre való alacsony reakcióképességből és az epizódról való alig vagy egyáltalán nem emlékező epizódokból állhatnak.

Ezek a betegségek a következők:

zavart ébredés, lehetséges tachycardia, tachypnea (gyors légzés), mydriasis (pupillák kitágulása) és izzadás;
alvajárás;
pavor nacturnus (éjszakai rettegés), amelyért az alany álmában sikoltozik, és alacsony a reakcióképessége a külső ingerekre. Az epizód átlagosan 30 másodperctől 3 percig tart, és ébredés után az alanyoknak nem biztos, hogy emlékeznek a rémület forrására.

A REM-alvás egy alvási fázis, amelyet gyors szemmozgások, fokozott légzés, szívfrekvencia, vérnyomás és izomatónia (funkcionális izombénulás) jellemez.

A REM alvással kapcsolatos parasomniák a következők:

REM alvási viselkedészavar, amelyet a REM alvás alatti mozgások jellemeznek, válaszul egy álomra, amelyet az izomatonia hiánya okoz. A rendellenesség gyakrabban fordul elő bizonyos antidepresszánsokat szedőknél és 50 év felettieknél;
alvási bénulás, amelyet alváskor vagy ébredéskor izomsorvadás érzése jellemez. Az epizód körülbelül néhány percig tart. Ez a rendellenesség mély állapotokat okozhat szorongás;
A rémálomzavart, amely gyakran a PTSD összetevője, az ismétlődő és élénk rémálmok tapasztalása jellemzi, amelyek témái a túlélés veszélyével kapcsolatosak.

Korai és késleltetett alvási fázis szindróma

A késleltetett alvásfázis szindrómát az alvási idő délelőtti órák felé történő eltolódása jellemzi, a szociális kötelezettségek teljesítésének nehézségei vagy képtelensége miatt; Ha ezeket erőszakkal fenntartják, az eredmény a napi alvási órák számának csökkenése, ennek következtében nappali álmosság, majd az ünnepnapokon történő alvás helyreállítása.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A hajlamosan krónikus korai alvási fázis szindrómát az esti órákban korábbi alvási periódus, a reggeli órákban pedig korai ébredés jellemzi.

Álmatlanság

Az álmatlanság olyan tünet, amelyről a páciens elalvási nehézségként, gyakori ébredéssel vagy korai végleges felébredéssel járó alvászavarként számol be.

Fontos hangsúlyozni, hogy az álmatlanságot a „zavart alvás” állapota határozza meg, és ennek következtében a beteg képtelen felismerni az alvást helyreállítóként.

Az összes alvászavar közül a leggyakoribb; gyakran a mögöttes egészségügyi, pszichiátriai és neurológiai állapotok tünete.

Másodlagos lehet más alvászavarokhoz képest, vagy gyógyszer okozta.

Az álmatlanság fennmaradása olyan viselkedésbeli adaptációkkal jár, mint például az ágyban ébren maradás, ami negatívan befolyásolja az alvászavarok kialakulását a krónikus álmatlanság képében, ami súlyosbítja az amúgy is magas szintű nappali stresszt, és tovább fokozza az alvászavarok kialakulását. ördögi kör.

Végül jól ismert, hogy az alvászavarok szív- és érrendszeri betegségekben fordulhatnak elő, és főként ischaemiás szívbetegségben, szívinfarktusban vagy pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeket érintenek.

Az ischaemiás szívbetegségre jellemző fájdalom felébresztheti a beteget, és ezáltal az alvás hatékonyságának csökkenéséhez vezethet.

A leggyakoribb tünetek, amelyek az alvászavar jelenlétét jelzik:

nappali fáradtság és kedvetlenség;
levegőhiány;
reggeli fejfájás;
koncentrálási nehézség;
hirtelen felébredések az éjszaka folyamán.

Ezek a hatások egy nem invazív és egyszerűen alkalmazható műszeres vizsgálatnak köszönhetően igazolhatók, mint például a poliszomnográfia.

Mely egészségügyi szakemberekhez forduljon, ha alvászavarai vannak

Alvászavar esetén, ha 2 vagy több tünet tartóssá válik és rontja az életminőséget, a biológiai és élettani szempontból szükséges szakorvosi látogatások elvégzése után pszichológushoz lehet fordulni, aki köszönet sajátos készségeinek megfelelően képes előnyben részesíteni az alvászavar meglétének vagy hiányának megállapításához elengedhetetlen pontos diagnosztikai keretrendszert, amely alapján a terápiás út strukturálódik és indikálható a komplex és artikulált kezelés és nyomon követés érdekében. tünetek.

Az alvászavarok kezelésének eszközei közé tartoznak a validált és szabványosított relaxációs technikák és képalkotási technikák.

Az álmatlanság és a tünetek kezelése általában megelőző és védő hatást fejthet ki a pszichopatológiák jövőbeni lehetséges megjelenése tekintetében, míg a már kialakult rendellenességeknél, például a pszichiátriai betegségeknél pozitívan befolyásolhatja a pszichiátriai betegségek lefolyását. patológiát, és relapszusmegelőző hatást fejt ki.

Egyes esetekben, például depressziós rendellenesség esetén, a hipnotikus szerekhez kapcsolódó antidepresszáns pszichoaktív szerek alkalmazása is integrálható, a depresszió súlyosságától és az álmatlanság típusától függően változó hatékonysággal.