Mi az a kéztőalagút szindróma? Ennek a neurológiai rendellenességnek az okai, tünetei és kezelése

By Cristiano Antonino On 2. június 2023.

A kéztőalagút-szindróma (CTS) egy gyakori neurológiai rendellenesség, amely akkor fordul elő, amikor a középső ideg, amely az alkarból a kézfejbe fut, megnyomódik vagy összeszorul a csuklónál.

Érezhet zsibbadást, gyengeséget, fájdalmat a kezében és a csuklójában, az ujjai megduzzadhatnak és használhatatlanná válhatnak. Felébredhet, és úgy érzi, hogy „ki kell ráznia” a kezét vagy a csuklóját.

A középső ideg és az ujjakat meghajlító inak áthaladnak a kéztőalagúton – a szalagok és a csontok keskeny, merev járatán a kéz alján.

A középső ideg biztosítja a hüvelykujj, a mutató és a középső ujj érzését, valamint a gyűrűsujj egy részét (de nem a kisujjat).

A hüvelykujj tövében lévő kis izmokat is szabályozza.

Néha az irritált inak bélésének megvastagodása vagy más duzzanat szűkíti az alagutat és összenyomja a középső ideget.

A CTS a legelterjedtebb és legszélesebb körben ismert bezáródásos neuropátia, amelyben a test egyik perifériás idegét megnyomják vagy összenyomják.

Néha otthon is kezelheti a kéztőalagút szindrómát, de hónapokig tarthat a gyógyulás. Kezelőorvosa javasolhat kezeléseket.

A CTS ritkán ismétlődik a kezelést és az otthoni ápolást követően.

Carpal tunnel szindróma tünetei

A tünetek általában fokozatosan kezdődnek, gyakori zsibbadás vagy bizsergés az ujjakban, különösen a hüvelykujjban, valamint a mutató- és középső ujjban.

A tünetek gyakran először az egyik vagy mindkét kezében jelentkeznek az éjszaka folyamán.

Általában a domináns kéz érintett először, és a legsúlyosabb tüneteket okozza.

A korai tünetek a következők:

Zsibbadás, különösen éjszaka
Olyan érzés, hogy az ujjak haszontalanok vagy duzzadtak
Bizsergő érzés vagy fájdalom az ujjakban.

A tünetek súlyosbodásával az emberek a következőket érezhetik:

Bizsergés a nap folyamán, különösen bizonyos tevékenységek során, mint például a telefonálás, könyv- vagy újságolvasás vagy vezetés
Enyhe vagy erős fájdalom, néha rosszabb éjszaka
Némi mozgásvesztés a kézben
A kéz gyengesége megnehezítheti a kis tárgyak megfogását vagy más kézi feladatok végrehajtását.

Krónikus és/vagy kezeletlen esetekben a hüvelykujj tövénél lévő izmok összezsugorodhatnak és elsorvadhatnak.

Vannak, akik nagyon súlyos CTS-ben szenvednek, érintéssel nem tudják meghatározni a meleg és a hideg között, és anélkül, hogy tudnák, megégethetik az ujjbegyeiket.

Kinél nagyobb eséllyel alakul ki kéztőalagút szindróma?

A kéztőalagút szindróma gyakran olyan tényezők kombinációjának eredménye, amelyek növelik a nyomást a középső idegre és a kéztőalagútban lévő inakra, nem pedig magával az ideg problémájával.

Néha nem lehet egyetlen okot azonosítani.

A hozzájáruló tényezők a következők lehetnek:

Duzzanatot okozó csuklósérülés vagy sérülés, például ficam vagy törés
Az agyalapi mirigy vagy a pajzsmirigy egyensúlyhiánya
Rheumatoid arthritis vagy más ízületi gyulladásos betegségek
Mechanikai problémák a csuklóízületben
Rezgő kéziszerszámok ismételt használata
Folyadékvisszatartás terhesség vagy menopauza alatt
Ciszta vagy daganat kialakulása a csatornában
Szex – a nőknél háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki CTS, mint a férfiaknál
cukorbetegségben vagy más olyan anyagcserezavarban szenved, amely közvetlenül érinti a szervezet idegeit, és hajlamosabbá teszi őket a kompresszióra
Ismételt alvás hajlított csuklón
Az életkor növekedése – a CTS általában csak felnőtteknél fordul elő.

A CTS kialakulásának kockázata nem korlátozódik egyetlen iparágban vagy munkakörben dolgozókra, hanem inkább az összeszerelősoros munkákat – például gyártást, varrást, kikészítést, tisztítást és húscsomagolást – végzők körében jelentheti, mint az adatbevitelt végző személyzet körében.

Sokan, akik rendelkeznek CTS-jelentéssel, soha nem dolgoztak ilyen típusú munkákon munkahelyek.

Hogyan diagnosztizálják és kezelik a carpal tunnel szindrómát?

A CTS (carpal tunnel szindróma) diagnosztizálása

A korai diagnózis és kezelés fontos a középső ideg maradandó károsodásának elkerülése érdekében.

Fizikai vizsga. Orvosa megvizsgálja a kezét, karját, vállát és nyak annak megállapítására, hogy panaszai a napi tevékenységhez vagy az alapbetegséghez kapcsolódnak-e, és kizárja a kéztőalagút szindrómát utánzó egyéb állapotokat. A csuklóját ellenőrizni fogják érzékenység, duzzanat, melegség és elszíneződés szempontjából. Ujjait, valamint a kéz tövénél lévő izmokat az erő és az atrófia jelei szempontjából tesztelik.
A rutin laboratóriumi vizsgálatok és röntgenfelvételek töréseket, ízületi gyulladást és idegkárosító betegségeket, például cukorbetegséget tárhatnak fel.
Speciális csuklótesztek okozhatják a CTS tüneteit.
A Tinel teszt során az orvos megérinti vagy megnyomja a csuklójának középső idegét. A teszt pozitív, ha bizsergés az ujjakban vagy ennek következtében sokkszerű érzés lép fel.
A Phalen, vagyis a csuklóhajlítási teszt abból áll, hogy az alkarját függőlegesen tartjuk úgy, hogy ujjainkat lefelé mutatjuk, és összenyomjuk a kézfejünket. Ha CTS-je van, 1 percen belül bizsergést vagy növekvő zsibbadást kell éreznie az ujjaiban. Kezelőorvosa azt is kérheti, hogy próbáljon meg olyan mozgást tenni, amely tüneteket okoz.

Az elektrodiagnosztikai tesztek segíthetnek a CTS-ek diagnózisának megerősítésében.

Az idegvezetési vizsgálat azt méri, hogy milyen gyorsan haladnak át az impulzusok az ideg mentén.

Elektródákat helyeznek a kezére és a csuklójára, és egy kis áramütést alkalmaznak, és megmérik az idegek impulzusok továbbításának sebességét.

Az elektromiográfiában finom tűt szúrnak egy izomba, és az elektromos aktivitást a képernyőn nézik meg, hogy meghatározzák a középső ideg károsodásának súlyosságát.

A diagnosztikai képalkotás segíthet a CTS diagnosztizálásában vagy a problémák kimutatásában.

Az ultrahangos képalkotás a középső ideg kóros méretét mutatja.

A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) kimutathatja a csukló anatómiáját, de a mai napig nem volt különösebben hasznos a kéztőalagút-szindróma diagnosztizálásában.

A CTS kezelése

A kéztőalagút szindróma kezelését a lehető legkorábban el kell kezdeni, orvos irányítása mellett.

Először a kiváltó okokat, például a cukorbetegséget vagy az ízületi gyulladást kell kezelni.

Nem sebészeti kezelések

Sínezés. A kezdeti kezelés általában egy éjszakai sín.
Kerülje azokat a nappali tevékenységeket, amelyek tüneteket válthatnak ki. Ha enyhe kényelmetlenséget érez, érdemes gyakori szünetet tartani a feladatok során, hogy pihentesse a kezét. Ha a csukló vörös, meleg és duzzadt, hideg pakolások alkalmazása segíthet.
Vény nélkül kapható gyógyszerek. Különleges körülmények között különböző gyógyszerek enyhíthetik a kéztőalagút-szindrómához kapcsolódó fájdalmat és duzzanatot. A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok), mint például az aszpirin, az ibuprofen és más, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, rövid távú enyhülést nyújthatnak a kellemetlen érzések ellen, de nem bizonyították, hogy kezelik a CTS-t.
Vényköteles gyógyszerek. A kortikoszteroidok (például a prednizon) vagy a lidokain közvetlenül a csuklójába fecskendezhető, vagy szájon át is bevehető (prednizon esetén), hogy enyhítse a középső idegre nehezedő nyomást, ha enyhe vagy időszakos tünetei vannak. (Először kérdezze meg kezelőorvosát, ha cukorbeteg vagy hajlamos lehet rá, mivel a kortikoszteroidok hosszan tartó alkalmazása megnehezítheti az inzulinszint szabályozását.)
Gyakorlat. Kérdezze meg orvosát azokról a kézi gyakorlatokról, amelyek segíthetnek a fájdalom enyhítésében.
Alternatív terápiák. Kimutatták, hogy a jóga csökkenti a fájdalmat és javítja a fogás erejét a CTS-ben szenvedők körében. Más alternatív terápiák, mint például az akupunktúra és a kiropraktika egyes CTS-ben szenvedő betegek javát szolgálják, de hatékonyságuk még nem bizonyított.
Szakmai vagy foglalkozási terápia. Előfordulhat, hogy új módszereket kell megtanulnia bizonyos feladatok vagy munkavégzési készségek elvégzésére, amelyek nem bonyolítják vagy rontják a CTS-t.

Műtét kéztőalagút szindrómával

A kéztőalagút felszabadítása az egyik leggyakoribb sebészeti beavatkozás.

Akkor javasolt, ha a nem műtéti kezelések hatástalanok, vagy ha a rendellenesség súlyossá vált.

A kéztőalagút műtét során egy szalagot vágnak le, hogy enyhítsék az idegre nehezedő nyomást.

A műtétet általában helyi vagy regionális érzéstelenítésben végzik (némi szedációval), és nem igényel egy éjszakai kórházi tartózkodást.

Sok embernek mindkét kezén műtétre van szükség.

A nyílt felszabadítású műtét a kéztőalagút-szindróma korrekciójának hagyományos eljárása.

Ez abból áll, hogy 2 hüvelykig bemetsz a csuklóján, majd elvágja a kéztőszalagot a kéztőalagút megnagyobbítása érdekében.

Az eljárást általában helyi érzéstelenítésben, járóbeteg alapon végzik, kivéve, ha szokatlan egészségügyi állapotok állnak fenn.

Az endoszkópos műtét lehetővé teheti valamivel gyorsabb funkcionális helyreállítást és kevesebb posztoperatív kényelmetlenséget, mint a hagyományos nyílt felszabadulású műtét, de nagyobb a szövődmények kockázata és további műtétek szükségessége is.

A sebész egy vagy két (kb. ½ hüvelykes) bemetszést végez a csuklójában és a tenyerében, egy csőhöz csatlakoztatott kamerát helyez, monitoron figyeli az idegeket, az ínszalagokat és az inakat, és elvágja a kéztőszalagot (az ízületeket tartó szövetet). együtt) egy kis késsel, amelyet a csövön keresztül szúrnak be.

A műtétet követően a szalagok általában újra összenőnek, és több helyet engednek, mint korábban.

A tünetek a műtét után azonnal enyhülhetnek, de a teljes felépülés hónapokig is eltarthat.

Lehetnek fertőzései, idegkárosodása, merevsége és fájdalma a hegnél.

Szinte mindig csökken a tapadási szilárdság, ami idővel javul.

Előfordulhat, hogy a műtét után több hétig módosítania kell a munkatevékenységét, vagy módosítania kell a munkaköri feladatokat, vagy akár munkahelyet kell változtatnia a műtét utáni felépülés után.

A kéztőalagút szindróma kiújulása a kezelést követően ritka.

Az egyének kevesebb mint fele számol be arról, hogy a keze(i) teljesen normálisnak érzik magukat a műtét után. Gyakori a maradék zsibbadás vagy gyengeség.

Hogyan támogathatják az öngondoskodás vagy az életmódbeli változtatások a kéztőalagút-szindróma kezelési tervét?

Éjszaka tartsa egyenesen a csuklóját, miközben pihen vagy alszik, nehogy megnyomja az ideget és a kéztőalagút.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Az otthoni vagy munkahelyi feladatok, valamint a munkaállomások, a szerszámok és a szerszámfogantyúk újratervezhetők, hogy segítsenek a csuklójának megtartani a természetes pozíciót munka közben.

Ujjatlan kesztyű viselése segít melegen és rugalmasan tartani a kezet.

A munkahelyen a dolgozók végezhetnek munkahelyi kondicionálást, nyújtó gyakorlatokat végezhetnek, gyakori pihenőt tarthatnak, helyes testtartást és csuklóhelyzetet alkalmazhatnak.

A munkakörök cserélhetők a dolgozók között.

A munkaadók ergonómiai programokat dolgozhatnak ki, hogy a munkahelyi feltételeket és a munkahelyi követelményeket a munkavállalók képességeihez igazítsák.