Mi az a májbiopszia?
A májbiopszia egy olyan teszt, amely a májszövet kis töredékének (a máj tömegének körülbelül 1/160,000 XNUMX-e) felvételéből áll.
A biopszia általában fájdalommentes vizsgálat, és minimális együttműködést igényel a pácienstől.
Mikor kell májbiopsziát végezni
A biopszia a legjobb módszer az akut és krónikus májbetegségek diagnosztizálására, és általában a májbetegség diagnosztikai folyamatának utolsó szakasza.
A legtöbb esetben lehetővé teszi a biztos diagnózis felállítását és tisztázza az etiológiával (ok) kapcsolatos kétségeket, valamint alapvető adatokat szolgáltat a májbetegség súlyosságának megítéléséhez és fejlődésének előrejelzéséhez.
Használható bizonyos terápiák hatékonyságának felmérésére is.
Általában olyan krónikus betegségeknél alkalmazzák, amelyek különböző etiológiájúak, és amelyek közös nevezője a májgyulladás tartóssága.
Ennek a betegségcsoportnak a kialakulását számos etiológiai tényező határozhatja meg, amelyek közül a legfontosabbak
- vírusfertőzések (HBV, HCV, HDV);
- alkohol;
- autoimmun tényezők;
- veleszületett okok (Wilson-kór, alfa1-antitripszin-hiány, haemochromatosis);
- epeúti betegségek (primer és másodlagos biliaris cirrhosis, szklerotizáló cholangitis).
A fent említett okok közül sokkal gyakoribbak a vírusfertőzések, különösen a hepatitis C vírus (HCV) által okozott fertőzések, valamint az alkohol.
Különösen Dél-Olaszország földrajzi területén a vírusos etiológia az első helyen áll a gyakoriság tekintetében, ezt követi az etil-abúzus.
Észak-Olaszország nagy részén, valamint Észak-Európában és más nyugati országokban az alkohollal való visszaélés gyakoribb.
Hogyan történik a májbiopszia
A májbiopsziás eljárás minimális kórházi tartózkodást igényel, és nappali kórházi eljárásként is elvégezhető.
A betegnek éhezőnek és fekvőnek kell lennie.
Bőrfertőtlenítés és helyi érzéstelenítés után tűt (Menghini tűt vagy származékait) vezetjük be a jobb bordaközbe.
A belső vákuumcsatornával ellátott nyíróvéggel ellátott tű a különböző rétegeken áthalad egészen a májig, ahol tovább mélyülve néhány centiméteres (általában 2-4) szövetcsontot tud kiszedni.
A módszer ultrahang segítségével történik, amely lehetővé teszi a kezelő számára, hogy pontosan felmérje a tű által megtett utat.
Az ultrahangos segítségnyújtás állhat a tű bemeneti pontjának egyszerű kiválasztásából (echo-asszisztált biopszia), vagy olyan biopsziás vezetők használatából, amelyek az ultrahangszondára szerelve lehetővé teszik, hogy a tű az ultrahangkészülék által korábban megjelölt útvonalon kövessen (echo- irányított biopszia).
Milyen kockázatokkal jár a májbiopszia?
A módszer magában hordozza az olyan szövődmények kockázatát, mint például:
- haemoperitoneum (azaz vérzés a peritoneális üregben vér jelenlétében)
- epeúti peritonitis (az epe jelenléte miatt a peritoneális üregben);
- fertőzések;
- haemothorax (vérzés vérrel a pleurális üregben);
- pneumothorax (levegő jelenléte a pleurális üregben);
- mellhártyagyulladás;
- intrahepatikus hematóma (vér felhalmozódása a májban);
- más szervek szúrása;
- fájdalom.
A halálozás kockázata rendkívül alacsony, és a különböző esetsorozatokban 0.01% körüli, szinte mindig összefügg intraperitoneális vagy intrathoracalis vérzéssel, valamint májdaganat vagy cirrhoticus májon végzett biopsziával.
Napjainkban a szövődmények száma és súlyossága drasztikusan csökken az ultrahangos irányítás és az új, kisebb kaliberű és kevésbé traumás tűk bevezetése miatt.
A szövődmények távoli lehetősége is összefügg a kezelő tapasztalatával.
Ezért célszerű ezt a vizsgálatot megfelelő szakosodott központban elvégezni.
A biopszia nem vezet semmilyen változáshoz a májban, és nem befolyásolja a betegség lefolyását.
A betegek májbiopsziával szembeni ellenállásának, amely tévhitekből fakad, ezért nincs oka létezni.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Biopszia: mi ez és mikor végzik el
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
Gerincbiopszia: mi ez, hogyan történik és milyen kockázatokkal jár
Echo- és CT-vezérelt biopszia: mi ez és mikor van rá szükség
Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis
Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?
Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?
Echo Doppler: Mi ez és mire való
Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?
Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig
A nyaki tengelyek echotomográfiája
Mi az a májbiopszia és mikor kell elvégezni?
Hasi ultrahang: hogyan kell elvégezni és mire használható
Mi a retina fluorangiográfia és mik a kockázatok?
Echodoppler: mi ez és mikor kell elvégezni