A látás az egyik leggyakrabban használt érzékszervünk, és a szem fontossága mindennapi életünkben jól ismert

Az a mechanizmus, amely lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, mi van körülöttünk, nagyon összetett: látásunk valójában a szem és az agy bizonyos részei közötti szinergiának köszönhetően működik, amelyek együttesen látnak el vizuális információkat.

A szemet érő fényingerek, mielőtt elérnék a retinát, áthaladnak a szemet alkotó különböző átlátszó komponenseken (szaruhártya, vizes folyadék, kristályos lencse és üvegtest): ez egy alapvető lépés, amely lehetővé teszi az agy számára a vizuális ingerek helyes értelmezését.

A szemünk gondozása fontos, akár az egészséges életmód (amely segít megőrizni az egészségüket), akár a rendszeres gyermekkori szemvizsgálat, akár úgy, hogy ne becsüljük alá a szembetegségekre utaló jeleket.

Szemek: nem lebecsülendő jelek

Már gyermekkorban is rendszeresen ellenőrizni kell a szemeket.

Az egyes személyek életkorától és szükségleteitől függően a szemész fogja megadni a legmegfelelőbb indikációkat.

Vannak azonban olyan jelek, amelyek figyelmet érdemelnek, és ezek jelenlétében érdemes szemészhez fordulni.

Példák:

A) Myodesopias vagy mozgó testek:

A látómezőben előttünk lebegni látszó kistestek képei.

Ezek az üvegtest átlátszatlanságai, a szem belsejét kitöltő tömeg; amikor a fény áthalad az üvegtesten és ezekkel a megvastagodásokkal találkozik, árnyékot vet a retinára, ami megzavarja a látást.

„Repülő legyeknek” is nevezik őket, mert mozognak és oszcillálnak a látómezőnkben, amikor eltoljuk a tekintetünket.

Ezek a szem üvegtestének megváltozásával kapcsolatosak, és számos oka lehet, az életkor előrehaladtából adódó degenerációtól a nagyfokú rövidlátáson át a traumán át a kiszáradásig.

Meglehetősen gyakori jelenségek, de jobb, ha nem becsüljük alá őket, mert az üvegtest leválását is jelezhetik a retináról, ezért szakorvosi vizsgálatot érdemelnek.

B) Vörös szem, más néven kötőhártya hiperémia:

Ezek nagyon gyakori rendellenességek, amelyeket az erek irritáció vagy fertőzés miatti kitágulása okoz.

A legtöbb esetben a vörös szemek okai könnyen azonosíthatók, és a rendellenesség viszonylag rövid időn belül megszűnik; más esetekben a szem kivörösödése sérülésektől, traumáktól vagy a szemben lévő idegen testektől függhet; ritkábban a vörös szemek még olyan súlyos patológiák jelenlétével is járnak, mint a glaukóma, uveitis, keratitis, scleritis akut rohama.

Ebben az esetben is érdemes szemorvoshoz fordulni, ha a tünet továbbra is fennáll.

C) Túlzott szakadás:

Ha fertőzés, allergia, idegen test vagy egyéb anyag okozta irritációt vagy gyulladást észlel a szem felszínén, a szem több könnyet termel.

A túlzott könnyezés az egyik vagy mindkét szemet érintheti, és homályos látást, szemhéj-rendellenességet és váladékképződést okozhat.

D) Kettős látás (vagy diplopia):

Ha egy tárgyra nézünk, két képet látunk.

Csak az egyik szemet érintheti (monokuláris diplopia), és ebben az esetben általában a szaruhártya felszínének egyenetlenségei, vagy a szaruhártya vagy a retina problémái, vagy mindkét szemet érintheti (binokuláris diplopia), melynek leggyakoribb oka a strabismus, de idegrendszeri vagy izomproblémák is okozhatják.

E) Különböző méretű tanulók (vagy anicosoria):

A pupillák méretét fiziológiásan változtatják, hogy szabályozzák a szembe jutó fény mennyiségét: sötétben nagyobbak, erős fény esetén pedig összehúzódnak.

A tágulás és a szűkület mindkét pupillánál egyszerre jelentkezik.

Ha azonban a pupillák mérete eltérő, az fiziológiás anisocoriára, vagy a szem fizikai károsodására (trauma, fertőzés) vagy írisz- vagy pupillabetegségre utalhat.

F) Fájdalom a szemben:

Önmagában vagy más tünetekkel együtt, mint például vörös szem, könnyezés, szemhéjduzzanat (duzzadt szem).

Szembetegségeknek, például kötőhártya-gyulladásnak, uveitisznek, zöldhályognak, allergiának tudható be, de (különösen, ha önmagában fordul elő) más egészségügyi állapotokhoz is köthető (például a trigeminus ideg gyulladása);

G) Látássérülés:

Különböző módokon nyilvánulhat meg: az ember gyengébben lát, lát árnyékokat, vagy úgy látja, mintha függöny lenne a szemén.

Csak az egyik szemet, mindkettőt vagy akár csak a látómező egy részét érintheti.

Szem: a leggyakoribb rendellenességek

Fénytörési hibák: myopia, hypermetropia és asztigmatizmus

A fénytörési hibák alatt olyan látási kórképeket értünk, amelyek megakadályozzák, hogy megfelelően fókuszáljunk a körülöttünk lévő tárgyakra, és ezért dioptriás szemüveg vagy kontaktlencse használatát teszik szükségessé.

A myopia, a hypermetropia és az asztigmatizmus fénytörési rendellenességek.

Rövidlátás és refraktív műtét

A myopia egy fénytörési hiba, amely megakadályozza, hogy távoli tárgyak fókuszba kerüljenek.

Ez azért történik, mert a kép a retinán kialakuló kép helyett előtte képződik.

A myopia lehet enyhe 0 és 3 dioptria között, közepes, ha a látáshiány 3 és -6 dioptria között van, vagy súlyos vagy kóros, ha a hiány meghaladja a -6 dioptriát.

Családi hajlam van a rövidlátásra, de aki hosszabb ideig olvas, vagy precíz munkát végez, esetleg hivatásszerűen, az is magas fokú rövidlátást érhet el.

A rövidlátás korrigálható szemüveggel vagy kontaktlencsével, illetve szóba jöhet a refraktív műtét excimer vagy femtoszekundumos lézerrel, amely átformálja a szaruhártyát és hosszú távon korrigálja a látási hibát.

Mi az a hypermetropia és hogyan kezeljük

A hypermetropia egy fénytörési hiba, ami miatt a közelebbi tárgyak nehezen láthatók, amelyek homályosak.

A homályos látás, a szem fájdalma és égő érzése, a szem fáradtsága, a fényre való túlérzékenység és a fejfájás a hypermetropia jellemző tünetei.

A hypermetropia szemüveggel és kontaktlencsével is korrigálható; a használt lencsék domborúak, vastagságuk a szélek felé szűkül, és úgy vannak kialakítva, hogy a fény konvergenciáját egyetlen fókuszpontra fókuszálják. Egyes esetekben megfontolandó az excimer lézerrel végzett refraktív műtét.

Mi az asztigmatizmus és hogyan javítható

Az asztigmatizmus egy fénytörési hiba, amely torz, homályos és homályos látást okoz.

A myopia, a hyperopia és a presbyopia is összefüggésbe hozható.

A rendellenesség a megfigyelt dolgok közelségétől függetlenül jelentkezik, mivel magának a szaruhártyának a morfológiája okozza; Valójában az asztigmatikusok szaruhártyája elliptikusabb, rögbilabdára emlékeztet (és nem lekerekített), ami befolyásolja a megfigyelt dolgok fókuszálását.

Az asztigmatizmus korrigálható szemüveggel és kontaktlencsével, de szóba jöhet az excimer lézerrel végzett refraktív műtét is.

Presbyopia: mikor jelenik meg ez a szemhiba?

A presbyopia egy fénytörési hiba, amelyben a kristályos lencse elveszíti azon képességét, hogy megváltoztassa alakját, hogy lehetővé tegye a közeli fókuszálást.

Ez a hiba korfüggő, és gyakran 40 és 46 év között jelenik meg.

Könnyezési rendellenességek

A könnymirigyek folyadékot választanak ki, a könnyet (vagy könnyfilmet), amely többnyire vízből, olajokból, sókból, fehérjékből és mucinokból áll.

A könnyek nemcsak az érzelmi állapotokhoz kapcsolódnak, hanem mindenekelőtt lehetővé teszik a szem kenését, lehetővé téve a szemhéj áramlását és a szem táplálását.

A könnyezés emellett megvédi a szemet a portól, baktériumoktól és idegen testektől.

A könnyezési rendellenességek túlzott könnyezésben, szemszárazságban és a könnycsatornák elzáródásában nyilvánulhatnak meg.

A fenti tünetek bármelyike ​​esetén érdemes elkerülni a barkácsolást (pl. szemcseppekkel vagy műkönnyekkel), és szemorvoshoz fordulni.

Túlzott könnyezés: a szemfelület irritációja vagy gyulladása esetén jelentkezik (pl. fertőzés, allergia, idegen test vagy egyéb anyagok miatt), és szemvédő mechanizmus.

Minden életkorban előfordulhat, érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és homályos látást, szemhéj elváltozásokat és váladékképződést okozhat.

A kötőhártyazsákból a szemhéj bőrébe (epiphora) történő esetleges könnyszivárgás több okra vezethető vissza, mint például az orr könnyeinek áramlásának csökkenése vagy akadályozása, a szemhéj rossz elhelyezkedése, gyulladás, könny túltermelés (ritkább). Ezen esetek egy részében a megoldás sebészi.

Szemszárazság: ebben az esetben nincs elegendő könnyezés és a szem nincs megfelelően kenve

A szemszárazság oka lehet csökkent könnyelválasztás, túl száraz környezet, megfázás vagy allergia elleni gyógyszerek szedése, dohányzás (beleértve a passzív dohányzást is), szemsérülés, öregedés.

Könnycsatorna-elzáródás: Ez a könnycsatornák gyulladása, amelyet a nyálkahártyát bélelő nyálkahártya szűkülete (stenosis) okoz.

A szűkület megakadályozza a könnyek megfelelő kiáramlását, és a könnypangás miatt fertőzéseket okozhat.

Az elzáródás lehet veleszületett, (születéstől jelenlévő) vagy szerzett, a könnycsatornákat érintő krónikus gyulladásos betegség esetén.

Mi a kötőhártya-gyulladás és mi okozza?

A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség; ez a kötőhártya gyulladása, a vékony membrán, amely a szem nagy részét kibéleli és nedvességgel látja el.

A kötőhártya-gyulladás lehet allergiás, bakteriális vagy vírusos, valójában okozhatja allergia vagy mikroorganizmusok jelenléte (baktériumok, gombák vagy vírusok), de idegen test (például homok vagy por), mérgező anyagok vagy gyógyszerek is. .

Mik a kötőhártya-gyulladás tünetei

A bakteriális kötőhártya-gyulladás gennyel jelentkezik a szemben.

A vírusos kötőhártya-gyulladás a következő tünetekkel nyilvánul meg:

• kellemetlen érzés a szemben
• a szemhéj és a kötőhártya duzzanata;
• bőséges könnyezés;
• fény okozta kényelmetlenség (fotofóbia);
• látási zavarok.

Az allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei a következők:

• viszkető;
• idegen test érzése;
• szakadás;
• a szemhéj duzzanata;
• fénykerülés.

Hogyan kezeljük a kötőhártya-gyulladást

Kötőhártya-gyulladás fennállása esetén érdemes szemészhez fordulni, aki a szakorvosi vizsgálat során azonosítja a kötőhártya-gyulladás típusát, és előírja a megfelelő terápiát, amely lehet antivirális, antibiotikus vagy gombaellenes szemcsepp, illetve antihisztamin- vagy kortizonos szemcsepp. .

Hangsúlyozni kell, hogy a vírusos kötőhártya-gyulladás (pl. az influenzavírusokhoz kapcsolódó) a legfertőzőbb, és átterjedhet közös párnák vagy törölközők használatával, közvetlen érintkezés útján, vagy rossz kézhigiénia miatt.

Az életkorral összefüggő szembetegségek

A szemek, akárcsak a test többi része, öregedési folyamaton mennek keresztül, és ennek következtében megnő az életkorral összefüggő betegségek, például a szürkehályog, az időskori makuladegeneráció és a zöldhályog kialakulásának kockázata.

Szürkehályog: mi ez és hogyan működik

Nagyon gyakori szembetegség, különösen 60 éves kor után, a szürkehályog a kristálylencse elhomályosodása, a szemlencse, amely a képeket a retinára vetíti.

Az elhomályosodás a látás jelentős csökkenését okozza mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A szürkehályog kezelésére műtétre van szükség, amely femtoszekundumos lézerrel végezhető el.

Ez egy nagyon kényes eljárás, amely megfelelőt igényel felszerelés a sebész szakértelmével és tapasztalatával kombinálva.

A műtét előtt megfelelő szűrés szükséges, diagnosztikus vizsgálatokkal a kép átfogó értékeléséhez.

Mi az életkorral összefüggő makuladegeneráció és hogyan kezelik

Az 55 éves kor utáni leggyakoribb szembetegségek közé tartozik az életkorral összefüggő makuladegeneráció.

Ez a makula, a retina központi területének rendellenessége.

Az életkorral összefüggő makuladegeneráció a központi látás fokozatos elvesztését eredményezi, ami jelentős hatással van a szenvedő autonómiájára.

Különbséget tesznek a nem exudatív vagy „száraz” forma és az exudatív vagy „nedves” forma között.

Előbbinél drusennek nevezett elváltozások (sejttörmelék-felhalmozódás) és sorvadásos területek jelennek meg, a nedves formára – az elváltozások mellett – a retina alatti új erek kialakulása a jellemző.

Kezdetben az antioxidáns vitaminok és ásványi anyagok bevitele hasznos lehet a betegség progressziójának lassításában.

A nedves forma intravitrealis injekciókat igényel, amelyek gátolják a VEGF-et, a növekedési faktort, amely serkenti az új erek kialakulását és elősegíti a folyadék felszabadulását az erekből.

Glaukóma: mik a tünetei és mi a kezelés

A glaukóma a látóideg károsodását okozza, amely a retinából az agyba történő információtovábbításért felelős.

Ez a látásromlás második leggyakoribb oka, és főként a szemen belüli megnövekedett nyomás következményei.

A glaukóma nagyon veszélyes, mivel jelenléte gyakran tünetmentes, és a betegek a betegség végső stádiumában fordulnak a szemészhez.

A rendszeres szemvizsgálat elengedhetetlen.

A zöldhályog fő tünete a látótér, különösen a perifériás látás csökkenése, és az első jelek gyakran vezetés vagy olvasás közben jelentkeznek.

A glaukóma okozta látási nehézségek tartósak, ezért kulcsfontosságú a betegség korai szakaszában történő felismerése. A kezelés gyógyszeres terápiát vagy sebészeti kezelést foglal magában, a betegség stádiumától és a személy állapotától függően.

Számítógépes látás szindróma

Becslések szerint a napi rendszerességgel elektronikus képernyők (számítógépek, táblagépek, okostelefonok stb.) előtt dolgozó emberek 70-90%-a szenved számítógépes látásszindrómától (vagy CVS-től), amely különböző tünetek (vizuális, neurológiai és motoros), amelyet a távmunka súlyosbít.

Az első kutatást ezzel a szindrómával több mint 65 évvel ezelőtt végezték, és idővel a kutatók számos olyan tényezőt fedeztek fel, amelyek a kialakulásához vezettek.

A személyes hajlam mellett más tényezők is szerepet játszanak, mint pl.

• Az elektronikus képernyők kék fényt bocsátanak ki, ami megterheli a látást.
• A használt monitorok gyenge felbontása.
• Ritkább szemhéjmozgások. Valójában gondoljunk csak arra, hogy általában percenként 17-20-szor pislogunk, míg a képernyő előtt jelentős csökkenést tapasztalunk, mivel a szemek nyitása és csukása percenként 12-15-ször korlátozott, ami nyilvánvaló következményekkel jár látomás.

A szem egészségét nem szabad figyelmen kívül hagyni

Ezért szükséges megtenni a szükséges óvintézkedéseket annak védelmében, és csökkenteni kell a látásromlás kockázatát, amely az életkor előrehaladtával még hangsúlyosabbá válik.

Valójában a kristályos lencse (a szemnek az a része, amely a közeli tárgyakra fókuszál) elveszíti természetes rugalmasságának egy részét az életkorral, így kevésbé képes gyorsan visszatérni nyugalmi állapotába és fókuszálni a ciliáris izmok mozgása révén.

Mik a számítógépes látás szindróma tünetei?

A tünetek átmeneti jellegűek lehetnek, és általában 2-3 órás képernyő előtti munka után jelentkeznek, és a következők:

• Égő szemek
• Vizuális fáradtság
• Gyakori fejfájás
• Nyak fájdalom
• Homályos vagy kettős látás
• Viszkető szemek
• Száraz szemek
• Csökkent koncentráció
• Kellemetlenség érzése.

Hogyan lehet megelőzni a számítógépes látás szindrómáját?

A szindróma, bár bosszantó, önmagában nem veszélyes, a megelőzés azonban továbbra is fontos a szem egészségének biztosítása érdekében.

Ezért tanácsos:

• Rendszeresen nézzen el a képernyőről, és fordítsa tekintetét egy távolabbi pont felé. Például azt javasolják, hogy minden képernyő előtt eltöltött óra után tegye ezt tíz percig. A nyaknak is jót tesz, ha felkel és mozog egy kicsit.
• Használjon kék fény ellen védő szűrőszemüveget, ha a képernyő a látást károsító ultraibolya sugárzást bocsát ki. A modern képernyők azonban általában már nem bocsátanak ki ilyen sugárzást;
• Szükség esetén használjon szemüveget.
• Tartson szüneteket a munkamenetek alatt.
• Legyen megfelelő világítás a látás javítása érdekében. Pontosabban, a képernyőnek valamivel világosabbnak kell lennie a környezeténél, ami ideális esetben tükröződésmentes.
• Használjon nagy felbontású képernyőket.
• Tartsa a monitort 50-70 centiméter távolságra úgy, hogy a felső széle szemmagasságban legyen. A fejet kissé lefelé kell dönteni.
• Ha szükséges, használjon speciális szoftvert, amely a monitorok által kibocsátott fényt sárgásabbá teszi.
• Javítson testtartásán, például okostelefonok használatakor tartsa hátra a vállát és a fejét, és kerülje, hogy arcát közelebb hozza a képernyőhöz, hogy az ellenkező mozgást részesítse előnyben.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Szemgyulladások: Uveitis

Corneal Keratoconus, Corneal Cross-Linking UVA kezelés

Rövidlátás: mi ez és hogyan kell kezelni

Presbyopia: mik a tünetei és hogyan lehet korrigálni?

Rövidlátás: mi ez a rövidlátás és hogyan lehet korrigálni

A látásról/rövidlátásról, a strabismusról és a „lusta szemről”: első látogatás már 3 évesen, hogy gondoskodjon gyermeke látásáról

Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával

Lusta szem: Hogyan lehet felismerni és kezelni az amblyopiat?

Mi az a presbyopia és mikor fordul elő?

Presbyopia: életkorral összefüggő látászavar

Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával

Ritka betegségek: Von Hippel-Lindau szindróma

Ritka betegségek: Septo-Optic dysplasia

A szaruhártya betegségei: Keratitis

Forrás:

Humanitas