Bronchiectasis: mik ezek és mik a tünetei

By Cristiano Antonino On 1. december 2022.

A bronchiectasisról ritkán hallani, amikor krónikus légúti betegségekről beszélünk, mégis gyakoribb, mint gondolnánk: 400 100,000 felnőttből körülbelül XNUMX felnőttet érint.

A bronchiektázist a hörgőfa egy részének abnormális és tartós kitágulása jellemzi, amely hurutos felhalmozódást, valamint hörghurut és tüdőgyulladás gyakori kialakulását okozza.

Mik azok a bronchiectasis

A hörgők azok a „csövek”, amelyek levegőt vezetnek a tüdőbe.

Normális esetben a hörgők szabványos átmérőjűek, de ha ez megnövekszik, a hörgők kitágulnak, és úgynevezett bronchiectasis alakul ki.

A hörgők e kitágulása tehát klinikai szindrómát okoz, amelyet a hurut felhalmozódása jellemez, amelyet a betegek szinte minden nap kiürítenek, köhögéssel és gyakori hörghuruttal vagy tüdőgyulladással.

A patológia kulcsa röviden a váladéktermelés, a köhögés, a gyakori fertőzések és a hörgőfa egy részének tartós rendellenes tágulása klinikai szindróma együttes fennállásában rejlik.

A vészharangok

A köhögés, a váladék kilökődése és a fertőzések azok a tünetek, amelyek a legtöbb beteget érintik ebben a betegségben.

Meg kell azonban említeni más megnyilvánulásokat is, mint például a vér jelenléte a köpetben (haemoptysis vagy haemoptysis), de a légszomj, a folyamatos fáradtság, az éjszakai izzadás és a láz is.

Ezeket a tüneteket „tartozékként” definiálják, ezért másodlagosak a napi váladéktermelés, köhögés és gyakori fertőzések miatt.

Ezeket azonban figyelembe kell venni, mert gyakran e három fő tünet kapcsán jelentkeznek.

A mellkas CT-vizsgálata: a diagnózis eszköze

A diagnózis először a mellkas nagy felbontású CT-vizsgálatát foglalja magában, amely ma már szabvány a bronchiectasis jelenlétének kimutatására.

A betegek tehát a pulmonológiai vizsgálat során vagy azért kerülnek a tüdőgyógyász látókörébe, mert a mellkas egyéb kivizsgálása céljából végzett CT-vizsgálata során bronchiectasiat észleltek, vagy azért, mert specifikus tünetet mutatnak.

Ez utóbbi esetben a pulmonológus közvetlenül kér nagy felbontású mellkasi CT-vizsgálatot a betegség diagnosztizálására és annak felmérésére, hogy a bronchiektázisok klinikailag jelentősek-e.

Veleszületett vagy szerzett: a bronchiectasis okai

A bronchektáziának számos oka lehet, amelyeket veleszületett vagy szerzett.

Valójában vannak bizonyos genetikai vagy szisztémás betegségek, amelyek bronchiectasis kialakulásához vezethetnek a tüdőben, mint pl. cisztás fibrózis, primitív ciliáris dyskinesia, a hörgők csillóit érintő patológia, vagy az alfa 1 antitripszin nevű fehérje hiánya.

Az elsődleges vagy másodlagos immunhiány valójában a visszatérő fertőzések ördögi körének kialakulásához vezethet, ami viszont a hörgő anatómiai megváltozásához vezet, amely hajlamos a megnagyobbodásra.

Számos egyéb összefüggés is létezik, például a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa, a rheumatoid arthritis vagy más kötő- vagy autoimmun betegségek.

És ismét bronchiectasia más krónikus légúti betegségek, például asztma vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség összefüggésében.

Egy tényt azonban meg kell jegyezni: ma a rendelkezésre álló diagnosztikai technológiák ellenére a betegek hozzávetőleg 40-50%-a idiopátiás bronchiectasisban szenved, vagyis ennek oka nem azonosítható.

A diagnosztikai munka során azonban továbbra is nagyon fontos az összes lehetséges ok gondos felmérése, mivel ezek közül sok kezelhető, és multidiszciplináris kezelést vagy beutaló központokba utalást igényelhet.

Hogyan kezeljük a bronchiectasiat

Az okok sokfélesége a betegség klinikai és radiológiai manifesztációját nagyon heterogénné teszi.

Ezért a különféle kezelésekre adott válasznak is ilyennek kell lennie. A szakember feladata, hogy azonosítsa a betegnél az úgynevezett „kezelhető betegségjellemzőket”.

Ezek közül az első a nyálkaképződés: minél több váladékot tud kiüríteni a beteg, annál inkább csökken a tüdőgyulladás és a krónikus fertőzés kockázata.

A légúti fizioterápia tehát a betegség legfontosabb kezelése: ezért a bronchiectasisos beteget ápoló, multidiszciplináris szakembergárdában a tüdőgyógyász mellett a légúti gyógytornász is nagy jelentőséggel bír.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Más kezelhető tulajdonságok a fertőzések kezelésében rejlenek: antibiotikumokkal próbálják kiirtani a kórokozókat a páciens bronchiectasisából, vagy megpróbálják kordában tartani a krónikus fertőzéseket.

Ebben az esetben az antibiotikumokat a beteg porlasztással, azaz aeroszollal alkalmazza a patológia súlyosságától függően hetekig, hónapokig vagy akár évekig.

De gyulladáscsökkentő és immunmoduláló gyógyszerekkel, például makrolidokkal végzett beavatkozások is szükségesnek bizonyulhatnak.

Ezután légszomj vagy elzáródás esetén hörgőtágítókat alkalmaznak.

Végül fontos a szövődmények kezelése, a köpetben lévő vértől a gyakori hörghurutig.

Multidiszciplináris megközelítés: alapvető a betegség kezelésében

A bronchiectasia kezelésében nagy jelentősége van a multidiszciplináris megközelítésnek: az okok és megnyilvánulások sokfélesége tulajdonképpen megköveteli a különböző szakemberek közötti együttműködést.

A pulmonológus és a légúti gyógytornász mellett a mikrobiológus, aki azonosítja a baktériumok, gombák vagy nem tuberkulózisos mikobaktériumok esetleges jelenlétét a kezelés folytatása érdekében meghatározott kezeléssel; a radiológus, aki mind a diagnózis szakaszában, mind a köpetben lévő vér jelenlétével kapcsolatos értékelések során átveszi az irányítást; vagy a fül-orr-gégészhez, mert a krónikus arcüreggyulladás igen gyakori társbetegség a bronchiectasisban szenvedő betegeknél.

A gasztroenterológus jelenléte is fontos, akár Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa, akár olyan kísérőbetegségek esetén, mint a gastrooesophagealis reflux.