A fej-nyaki daganatok, amelyeket fej-nyaki daganatoknak is neveznek, nagyon különböző daganatokat foglalnak magukban, amelyek a fej és a nyak területének szerveiből és struktúráiból származnak, beleértve a felső légi emésztőrendszert is.

Összességében a fej-nyakrák az összes rosszindulatú daganat 10-12%-át teszi ki férfiaknál és 4-5%-át nőknél.

Összességében Olaszországban az AIRTUM 2020 becslései szerint 9,900 diagnózist diagnosztizálnak, ebből 7,300 férfit és 2,600 nőt, és a diagnózis utáni 5 éves túlélés a férfiaknál 57%, a nőknél 58%.

A prognózis nagymértékben változik a betegség stádiumától és különösen a nyirokcsomók érintettségétől, a loko-regionális vagy távoli kiújulás megjelenésétől vagy hiányától függően a kezdeti kezelést követően.

Ezek a daganatok jelentős klinikai és társadalmi problémát jelentenek, mivel érzékeny szervi funkciókat károsíthatnak.

Az ismert kockázati tényezők mögött legtöbb fej és nyak rákos megbetegedések a dohányzás, az alkohol és bizonyos vírusok.

Mik azok a fej-nyakrák?

A fej-nyakrák a következőket tartalmazza:

• szájüregi daganatok (ajkak, nyelv, szájpadlás, íny nyálkahártya, szájpadlás)
• a garat daganatai (orrgarat, oropharynx és hypopharynx)
• a gége daganatai
• az orrüregek és az orrmelléküregek daganatai
• nyálmirigy daganatok (parotis, submandibularis, szublingvális és kisebb nyálmirigyek)
• pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy daganatok
• a nyaki nyirokcsomók daganatai
• a fej és a nyak bőrének daganatai
• a fül és a halántékcsont daganatai
• a szempálya daganatai
• a koponyaalap daganatai.

Melyek a fej-nyaki daganatok kockázati tényezői?

A fej-nyaki daganatok ismert kockázati tényezői közül általában a cigarettázás és az alkoholfogyasztás a fő okok.

Ezen daganatok némelyikénél egyéb kockázati tényezők is ismertek, mint például:

• rossz szájhigiéné
• rossz zöldség- és gyümölcsfogyasztás
• bizonyos anyagoknak való kitettség (például az orrmelléküreg-daganatok esetében, amelyek gyakoribbak a fával dolgozóknál, mint például az asztalosok és a parkettázók)
• az Epstein Barr vírus (EBV) vagy a humán papilloma vírus (HPV) okozta vírusfertőzések (ezt a fej-nyaki daganatok egyes formái között tartják számon).

Mik a fej-nyakrák tünetei?

A fej-nyaki daganatok az érintett területtől függően eltérő tünetekkel jelentkeznek.

Általában a tünetek, mint például:

• égő vagy fájdalom a szájban, fekélyekkel vagy neoformációkkal társulva, néha vérzés, amelyek nehezen gyógyulnak
• hangcsökkenés (diszfónia), amely több mint két-három hétig fennáll
• légzési nehézség vagy a torokban jelentkező „dússág” érzése
• fájdalom vagy nyelési nehézség az egyik fül sugárzásával
• a nyak duzzanata az oldalsó (nyirokcsomó-betegség) vagy az elülső (pajzsmirigy) régiókban
• orrvérzés légzési elzáródással vagy erős fejfájással.

Hogyan diagnosztizálják a fej és a nyak daganatait?

A fej-nyaki daganatok diagnosztizálása a beteg által jelentett tünetek klinikai értékelésén és klinikai anamnézisének (anamnézisének) összegyűjtésén, valamint radiológiai műszeres vizsgálaton (a betegség helyi, regionális vagy távoli terjedésének felmérése) alapul. daganat, a megfelelő terápiás tervezés elkészítése érdekében) és endoszkópos vizsgálatok.

Ezek alapvető vizsgálatok a fej-nyaki daganatok diagnosztizálására:

• Endoszkópia: merev vagy rugalmas endoszkóppal, monitorhoz vagy rögzítőrendszerekhez csatlakoztatott kamerával végezzük, amely lehetővé teszi az esetleges elváltozások észlelését.
• Biopszia: helyi vagy általános érzéstelenítésben vett szövetminta szövettani elemzésével lehetővé teszi a daganat típusának és biológiai agresszivitásának megállapítását. Oldalsó részek, illetve a nyak elülső régiójának megnagyobbodása esetén tűbiopsziát, azaz ultrahangos vizsgálattal vezérelt biopsziát végeznek egy fecskendőnél valamivel nagyobb tűvel, amely a bőrön keresztül szívja be a vizsgálandó sejteket.
• Ultrahang: ez egy diagnosztikai képalkotó módszer, amely ultrahangot használ, és nem használ ionizáló sugárzást. A kóros nyirokcsomók helyes diagnosztizálására, valamint a nyálmirigy- és pajzsmirigydaganatok értékelésére szolgál.
• Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): részletes képeket készít a vizsgálandó területről mágneses mezők segítségével anélkül, hogy a pácienst ionizáló sugárzásnak tenné ki. Ez a legalkalmasabb vizsgálat a daganat kiterjedésének és a szomszédos struktúrákkal való kapcsolatának meghatározására, valamint a betegek kezelés utáni újraértékelésére. Szükség lehet kontrasztanyag intravénás beadására: a leggyakoribb a gadolínium.
• Számítógépes axiális tomográfia (CT): ionizáló sugárzást alkalmazó röntgenvizsgálat. A szervek és szövetek vaszkularizációjával kapcsolatos további információk megszerzéséhez jód alapú kontrasztanyagot használnak intravénásan injektálva. Érvényes alternatívája a nukleáris mágneses rezonancia képalkotásnak a betegség stádiumának meghatározásában, és kiegészítheti azt a csontstruktúrák érintettségének vizsgálatában, valamint a távoli pulmonalis vagy encephalicus lokalizációk jelenlétének kizárására.
• Pozitronemissziós tomográfia (PET) 18-fluor-dezoxiglükózzal (FDG): ez egy olyan vizsgálat, amely radioaktív molekulával (fluor 18) jelölt glükóz intravénás beadását foglalja magában, amely glükózéhes daganatokban halmozódik fel. A PET-vizsgálat kimutatja a 18-FDG felhalmozódását, lehetővé téve a betegség helyének rendkívül pontos azonosítását, a lokoregionális nyirokcsomók érintettségét és a távoli lokalizációkat a stádiumban. Hasznos a kezelés utáni nyomon követés során, hogy felismerje az esetleges kiújulást.
• Vérvizsgálat: diagnosztikailag csak pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-patológiás esetekben, kalcitonin (a velős pajzsmirigy karcinóma diagnosztizálásának kulcshormonja) és parathormon vizsgálatokhoz, a mellékpajzsmirigy adenomák eltávolítására szolgáló műtétek alatt és után végezhető, mivel ez értékelő érték a terápiás siker érdekében.

Melyek a fej-nyaki daganatok kezelése?

A fej-nyaki daganatok kezelésének megválasztása a daganat típusától, helyétől, a betegség stádiumától és a beteg általános állapotától vagy akaratától függ.

Ezeknek a daganatoknak a kezelése a műtéten és az orvosi kezelésen kívül magában foglalja az orvosi, műszeres és laboratóriumi ellenőrzések protokollját is, változó, de rendszeres időközönként, hogy korai elkapják és előre jelezzék a betegség helyi, regionális vagy távoli visszaesését (kiújulását).

Néha a terápia logopédiai rehabilitációs támogatást is tartalmazhat a fonáció és a nyelés újrakezdéséhez.

A sebészet nagyon gyakran az első számú kezelés a fej-nyaki daganatok esetében

Napjainkban az új technológiáknak és a tumorbiológia jobb ismeretének köszönhetően a páciens érvényes onkológiai eredményeket kap minimálisan invazív műtéttel, beleértve a lézeres és robotsebészetet is, amely a korábbiaknál jóval konzervatívabb műtétek elvégzését tette lehetővé.

Ezenkívül a minimálisan invazív megközelítés lehetővé teszi a műtétet bőrmetszés nélkül, rövidebb kórházi tartózkodással és lábadozási idővel, valamint a szokásos napi szokások és tevékenységek gyorsabb visszaállítását.

A transzorális lézersebészet különösen a száj, a garat és különösen a gége betegségeinek kezelését teszi lehetővé, míg a kis- és közepes méretű daganatok nyaki bemetszés nélkül eltávolíthatók, illetve a műtőmikroszkóp vagy exoszkóp használatának köszönhetően el kell távolítani, miközben minimálisra csökkenti a funkcionális károsodást.

Azokban az esetekben, amikor a minimálisan invazív vagy robotizált sebészeti technikák nem kivitelezhetők, a hagyományos eljárások, amelyeket úgy végeznek, hogy elkerüljék a tömeges bontást és a funkcionális károsodást, továbbra is aktuálisak.

A gége rosszindulatú daganatai például manapság gyakrabban kezelhetők sebészeti módszerekkel és konzervatív technikákkal, mint a hangszerv hagyományos en bloc eltávolításával.

Azokban az esetekben, amikor még ma is elkerülhetetlen a hangszerv eltávolítása, a technológia lehetővé teszi a hangszalagok pótlására szolgáló protézisek alkalmazását.

Rekonstrukciós műtét

A fej-nyaki daganatok műtéti kezelésénél nem csak a betegség radikális eltávolítását kell figyelembe venni, hanem esztétikai és funkcionális konzervatív szempontokat is.

A helyreállító sebészet a bőr-, nyálka-, izom- vagy csontszövet rekonstrukción túlmenően garantálja a nyelési és légzési funkciók helyreállításának esélyeinek javulását.

A rekonstrukció történhet helyi, regionális vagy távoli szárnyak használatával.

Az utóbbi esetben a „szabad”-ként meghatározott szárnyak használata magában foglalja a mikroszkóp vagy exoszkóp használatát a mikrovaszkuláris anasztomózisok csomagolására.

A Fül-orr-gégészeti Operatív Osztály 3D nyomtatási technológiát használ a preoperatív ablatív és rekonstrukciós tervezéshez a klinikai mérnöki egységgel együttműködve.

Az alkalmazott technikák lehetővé teszik az idegösszetevőben rejlő fontos funkcionális szempontok megőrzését is, például nyálmirigy- és halántékcsont-daganatokban (arcideg), pajzsmirigydaganatokban (inferior vagy visszatérő gégeideg).

Ilyen esetekben a koponyaidegek aktivitásának intraoperatív monitorozásával meg lehet őrizni funkciójukat.

Sugárkezelés

A sugárterápia a fej-nyaki daganatok egyik fő terápiás kezelése.

Az olyan új technikáknak köszönhetően, mint az intenzitásmodulált és a digitális képvezérelt sugárterápia (IMRT/IGRT), a modern sugárterápia lehetővé teszi, hogy a nagy dózisú sugárzást csak a daganat tömegére irányítsák, így minimálisra csökkentik a daganathoz közeli egészséges szervek várható mellékhatásait. .

Egyedül, mint első választandó kezelés, a gyógyító szándékú sugárterápia gyakran javallt orrgarat-daganatok vagy korai stádiumú gégerák kezelésében, a műtét nem invazív alternatívájaként.

Kizárólagos kezelésként a sugárterápia is javallt a tünetek vagy a lokális betegség progresszió következményeinek csökkentésére, a beteg életminőségének javítása érdekében.

A sugárterápia kemoterápiával kombinálva alternatív kezelési lehetőség lehet azokban az esetekben, amikor a betegség lokoregionális kiterjedése miatt technikailag csak a bontási műtét lehetséges: ezekben az esetekben a sugárterápia a szerv megőrzését célozza.

A műtét után néhány hónapon belül felírt posztoperatív sugárkezelés akkor javasolt, ha a daganat teljes műtéti eradikációja nem volt lehetséges maradványbetegség vagy a lokális kiújulás kockázati tényezői miatt.

Ezzel szemben a sugárterápia még jóval a műtét után is indokolt olyan esetekben, amikor a betegség lokálisan kiújul: ezekben az esetekben mentő sugárkezelésről beszélünk.

A gyakran már szokásos sugárkezelésben részesülő betegek kiválasztott eseteiben a fej-nyaki kisméretű daganatok milliméteres pontosságú célzott kezelése a sugársebészetnek, a néhány alkalomban elvégzett sugárterápiás technikának köszönhetően (3-5).

Kemoterápiás kezelés

Fej-nyaki daganatok kemoterápiája előrehaladott betegség esetén indokolt lehet a daganat tömegének csökkentésére az eltávolítási műtét előtt; sugárkezeléssel kombinálva a kemoterápia javallt lehet a nagyon rokkantságot okozó és roncsoló műtétek alternatívájaként, nagyon nagy daganatok esetén, vagy elsőként választandó kezelésként a nasopharynx és a palatinus mandulák kis daganatainál.

A kemoterápiát áttétes daganatok kezelésére is használják.

További terápiás lehetőséget jelentenek az egyes tumornövekedési faktorok ellen aktív biológiai gyógyszerek, amelyek lehetővé teszik a kemoterápia toxicitásának csökkentését és a kezelés kiterjesztését a korábban nem praktikus, fejlettebb korosztályokra.

Követés

A fej-nyaki daganatok kezelését követően rendszeres ellenőrzésekre van szükség annak érdekében, hogy a daganat ne újuljon ki, vagy ne alakuljon ki második (új) primer daganat.

A rák típusától függően az orvosi vizsgálat kiterjedhet fül-orr-gégészeti, onkológiai és sugárterápiás vizsgálatokra, valamint radiológiai vizsgálatokra (CT, MRI, PET). A sugárterápiás kezelést követően szükség lehet a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy működésének felmérésére.

Ezen túlmenően, dohányosok esetében az orvos azt fogja tanácsolni a betegeknek, hogy hagyják abba a dohányzást.

Kutatások kimutatták, hogy a fej-nyaki daganatos betegek folyamatos dohányzása csökkentheti a kezelés hatékonyságát és növelheti egy második primer daganat (tüdő, nyaki nyelőcső) kialakulásának lehetőségét.

HPV+ daganatok esetén hasznos lehet az ano-genitális régió HPV-vel összefüggő daganatainak szűrése.

A diagnózistól a kezelés végéig a betegek a legtöbb orvosi ellátást sebészeti és sugáronkológiai szakorvosoktól kapják.

A kezelés befejezése után a háziorvoshoz utalják őket.

A kezelés befejezése után a beteg tájékoztatást kap az ellenőrzések gyakoriságáról és a tünetekről, amelyekre figyelni kell, amelyek kiújulására vagy kezelési toxicitásra utalnak.

A kapott kezelésről az orvost tájékoztatni, a kezelési tervben meghatározott eljárások és időkeretek szerint vizsgálatot, radiológiai vizsgálatot elő kell írni.

Túlélés

A fej-nyaki daganatok túlélése az egészségügyi, pszicho-fizikai és társadalmi-gazdasági problémákra összpontosít az elsődleges rákkezelés befejezése után.

Az elsődleges kezelést követően a rák túlélői közé tartoznak a betegségtől mentes betegek a kezelés befejezése után, a rák kiújulásának kockázatát csökkentő kezelés alatt álló személyek, valamint a jól kontrollált betegségben szenvedők, akik kezelés alatt állnak.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Veserák: okok, tünetek és kezelés

A szájüreg rosszindulatú daganatai: áttekintés

Neuroendokrin daganatok: áttekintés

Jóindulatú májdaganatok: Angiomát, fokális csomós hiperpláziát, adenomát és cisztákat fedezünk fel

A vastag- és végbél daganatai: Felfedeztük a vastag- és végbélrákot

A mellékvese daganatai: amikor az onkológiai komponens csatlakozik az endokrin komponenshez

Agydaganatok: tünetek, osztályozás, diagnózis és kezelés

Mi a daganatok perkután termoablációja és hogyan működik?

Kolorektális reszekció: Milyen esetekben szükséges a vastagbél traktus eltávolítása

Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis

Az endothel szövetek daganatai: Kaposi-szarkóma

Gasztrointesztinális stromális tumor (GIST)

Fiatalkori gasztrointesztinális polipózis: okok, tünetek, diagnózis, terápia

Az emésztőrendszer betegségei: Gastrointestinalis stroma tumorok (GIST)

Forrás:

Humanitas